A hazai munkaerőpiac számos szegmensét sújtja a szakemberhiány, melyért a rosszul strukturált hazai képzési rendszer mellett az elvándorlás egyre növekvő mértéke is felelős. Bár a vendéglátóipar és az informatikai szektor is nehéz helyzetbe került a képzett munkaerő hiánya miatt, legtöbbször mégis az egészségügy krízise kerül reflektorfénybe, hiszen ez valóban minden egyes ember számára élet-halál kérdés. A nyugati agyelszívás a magyar egészségügy állapotának Munkaerőpiaci Tükör 2015 című kiadványában közzétettek egy tanulmányt, amely jelentősen árnyalja ezt a képet.
Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági és Regionális Tudományi Központjának kutatója azt vizsgálta, hogy pontosan mennyi orvos ment el Magyarországról és mikor. A tanulmányból kiderül, hogy két nagy hullámban vándoroltak el a magyarországi orvosok, akik közül a fiatalabbak inkább a pénzt és a jobb munkakörülményeket, az idősebbek viszont valami mást keresnek külföldön. 2003 és 2010 között a vizsgált magyar orvosok 7 százaléka ment el külföldre, majd 2010-2011-ben követte őket még 5 százalék. Az első hét év folyamatos kiáramlását követően 2010-től egy nagy ugrás figyelhető meg, ami nem bel-, hanem külpolitikai okozatú: Németország és Ausztria ekkor oldotta föl az új EU-s országokból érkező munkavállalók tilalmát, így megnyílt az út a magyar orvosok számára is a német nyelvterületek felé.
2003 és 2011 között leginkább a 31-40 éves orvosok mentek külföldre, összesen a korcsoport 14 százaléka választott munkát a határon túl. Az 51-60 éves orvosok az EU-csatlakozási időszakban mentek el legnagyobb arányban, 2007-re a 10 százalékuk már külföldön lehetett. Az adatokból az is látszik, hogy túlnyomó többségben a férfi orvosok hagyták el az országot, ők 29 százalékkal nagyobb valószínűséggel mentek el, mint a nők. Ez korcsoport szerint változó, a fiatalabb (31-40) közötti korosztályból 79 százalékkal nagyobb eséllyel mentek el a doktorok, mint a doktornők, az 51-60 éveseknél viszont már nagyobb százalékkal indultak útnak a nők.
Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki és Simon Dávid, az ELTE TÁTK kutatója arra volt kíváncsi tanulmányában, hogy mi motiválja az orvosokat arra, hogy elmenjenek. Mint kiderült, a pénz fontos, de nem az egyetlen tényező. A kutatók 17 körülményről kérdezték az orvosokat, amelyek befolyásolhatják, hogy hol dolgozik az ember szívesen. A felmérés eredményei szerint a bérek mellett az orvosok eszközellátottságát és a munkahely, vagyis a kórház vagy klinikák állapotát, a szakmai fejlődés és az előrejutás lehetőségét is sokkal jobbnak ítélik meg, mint itthon. Ugyan a munkakörülmények javítása elengedhetetlen lépés a hazai egészségügy fenntarthatósága szempontjából, Hárs és Simon nem gondolja, hogy ezzel haza lehetne csábítani az orvosokat. Egyszerűen annyival jobbnak gondolják a külföldi helyzetet a hazainál, hogy azzal nem lehet versenybe szállni. A bérek emelése mellett viszont fontos lehet a képzés, továbbképzés színvonalának javítása is, ami szintén segítene itthon tartani a fiatalabb orvosokat.
Forrás: Index