Mivel foglalkozik a pulmonológia?
A tüdőgyógyászat az orvostudomány azon szakterülete, amely a légutak és a tüdő megbetegedéseivel foglalkozik. A pulmonológus foglalkozik a következőkkel: allergia, asztma , tüdőfibrózis, tüdőgyulladás (a tüdő akut, vagy krónikus gyulladása), tüdődaganat (kissejtes és nem kissejtes tüdőrák), adenokarcinóma , laphámrák, nagysejtes tüdőrák, krónikus légúti gyulladás (COPD), intersticiális tüdőbetegség, tüdőembólia , tbc (tüdőbaj, gümőkór), de a refluxhoz társuló légúti tünetek ellátása és kezelése, és a légzésai elégtelenség (pl. alvás közbeni légzéskimaradás) diagnózisa, kezelése is ide tartozik.
A tüdőgyógyász diagnosztizálja a tüdő keringési zavarait, a tüdőembóliát, a tüdőödémát vagy a pulmonális hipertóniát , de ez utóbbi például a kardiológussal is szoros együttműködést kívánó kórkép.
Betegségek, melyek a tüdőgyógyászat körébe tartoznak
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Említést kell tenni továbbá a tüdőt érintő szisztémás gombafertőzésekről, a vírusok okozta hörgőgyulladásról, a bronchiektáziáról is, mely a hörgők visszafordíthatatlan tágulatát jelenti. A stressz, pánik és félelem hatására jelentkező hiperventillációs szindrómával ugyancsak érdemes a tüdőgyógyászt keresni - a pszichológus, pszichiáter mellett.
Milyen tünetekkel kell tüdőgyógyászhoz fordulni?
Általánosságban akkor, ha nehézlégzést, éjszakai izzadást, fulladást tapasztalunk, esetleg köhögés (akár produktív, akár improduktív), mellkasi fájdalom kínoz, és fokozott váladékképződésre leszünk figyelmesek. Ugyancsak tüdőbetegségre utalhatnak a gyulladást jelző faktorok a vérképben (magas vérsüllyedés, magas fehér vérsejtszám, magas CRP ).
Érdemes végignézni kórképenként is a leggyakoribb szimptómákat, pontról pontra:
- Allergia: az allergiás rhinitis orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel, szemviszketéssel jár (azasztmais egy allergiás megbetegedés)
- Alvási apnoé: 10 másodpercnél hosszabb légzéskimaradás alvás közben, horkantások, reggeli szájszárazság, kialvatlanság, napközbeni fokozott aluszékonyság, koncentrációs- és figyelemzavar
- Asztma: mellkasi feszülés, nehézlégzés, ingerköhögés, sípoló légzés
- Tüdőgyulladás: láz, hőemelkedés, köhögés, mellkasi fájdalom, légszomj
- Légzési elégtelenség: a légzés hatékonysága csökken, vérgázeltérés mutatható ki, nehézlégzés jelentkezik
- Tüdődaganat: fáradékonyság, étvágytalanság, súlyvesztés, mellkasi diszkomfortérzés, köhögés, vérköpés, időszakos mellkasi fájdalom, de akár tünetmentes is lehet a beteg
- COPD: krónikus köhögés, köpettermelődés, egyre súlyosbodó nehézlégzés, krákogás - leginkább a 40 feletti dohányosoknál
- Tüdőembólia: hirtelen kezdődő nehézlégzés, éles mellkasi fájdalom, köhögés, vérköpés, szapora légzés és pulzus
- TBC: kezdeti stádiumban tünetmentes, súlyosabb esetben köhögés, vérköpés, étvágytalanság, súlyvesztés, hőemelkedés, éjszakai izzadás
- Reflux betegség légúti tünetekkel: gyomorégés, savas felböfögés, mellkasi fájdalom, ritmuszavar, gombócérzés a torokban, rekedtség, torokégés, kaparás, krónikus köhögés, fogérzékenység, rossz lehelet, fogkopás
A diagnózis felűllítása és a kezelés
A tüdőgyógyász az alapos kikérdezés, anamnézis felvétele után számtalan képalkotó eljárást, így röntgent, ultrahangot, CT-t és MR-t is alkalmaz, míg az allergia vizsgálatához vérvizsgálatot vagy bőrpróbát ( Prick teszt ) végez. Gyakori diagnosztikai eszköz a légzésfunkciós vizsgálat, a spirometria és a vérgázvizsgálat is.
A kivizsgálás alapján a szakorvos aztán beállítja a gyógyszeres kezelést, előírja a kontrollok gyakoriságát, vagy a kórházi ellátás, esetleg műtét szükségességét. A tüdőbetegségek kezelésére , az állapotok stabilizálására a gyógyszerek széles spektruma áll rendelkezésre: asztma esetén a gyógyszeres kezelés segítségével például nemcsak csökkent(het)hető, megszüntethető, de meg is előzhetők a betegség tünetei (megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerek segítségével).
Hasonló a helyet COPD esetén : itt a végső cél a panaszok enyhítése, az életminőség javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása, lassítása, gyógyszeres (hörgőtágító, gyulladáscsökkentő, antibiotikum, köptető, köhögéscsillapító) és nem gyógyszeres kezelési módszerekkel (oxigénkezelés, dohányzásról való leszokás, légzésrehabilitáció).
Komolyabb beavatkozást kíván a tüdő betegségei közül a tüdőrák : itt az időben elvégzett radikális operáció jelenti a teljes gyógyulás esélyét, majd sz.e. a kemo- illetve sugárterápia, és az ún. biológiai terápiák. Bizonyos esetben ezen kezelések közül csak egyet-egyet alkalmaznak, máskor akár mindegyiket. Ezt a beteg általános állapotának, a betegség kiterjedtségének függvényében állapítják meg.
Ez is érdekelheti
Legjobban: