A tél közeledtével egyre intenzívebben reklámozzák a különböző multivitaminokat, amelyektől állítólag szépek, fittek, energikusak leszünk. De ki, és hogyan ellenőrzi ezek gyógyhatását, és szükségünk van-e egyáltalán multivitaminokra? A Világgazdaság Online összeállításából most megtudhatja.
A kérdés eldöntéséhez először is azt érdemes tisztázni, milyen gyógyhatású termékekről is beszélünk. Mint azt Szabó Franciska , az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) sajtóreferense elmondta, a drogériában kapható táplálékkiegészítők, és vitaminok többsége nem az OGYI, hanem az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) hatáskörébe tartozik. Azok a termékek, amelyek a kisebb, az OGYI-hoz tartozó csoportba tartoznak, legyenek akár receptre, akár recept nélkül kaphatóak, szigorú minőségellenőrzésen esnek át, egy részük pedig kizárólag az ÁNTSZ által ellenőrzött kiskereskedelmi egységekben vásárolható meg - közölte Szabó Franciska. A forgalomban lévő készítmények egy része tehát az OGYI által ellenőrzött, úgy nevezett "gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény."
Ajánlott napi vitaminszükséglet Csakhogy, amint arról Lugasi Andrea , az OÉTI főigazgató-helyettese tájékoztatta lapunkat, 2005. novemberében ez a kategória megszűnt, az OGYI nem jár el új termékekkel kapcsolatban, a gyártók pedig szinte minden gyógynövénytartalmú készítményt étrend-kiegészítőként kívánnak bejegyeztetni. Ez pedig, mint a főigazgató helyettes elmondta, gondot okoz, hiszen ez a termékfajta arra hivatott, hogy a táplálkozásból hiányzó összetevőket kell pótolnia, gyógyító hatással azonban nem rendelkezhet.
Az OÉTI létrehozott egy szakértői testületet, amely összeállított egy 204 termékből álló listát azokról a gyógynövényekről, amelyek étrend-kiegészítőként történő alkalmazását nem javasolják, ez azonban jelenleg nem része rendeletnek, csak iránymutatatásul szolgál a fogyasztóknak, és a gyártóknak.
Jelenleg tehát, amennyiben egy gyártó étrend-kiegészítőként kíván forgalomba helyezni egy terméket, az OÉTI-nél kell erről bejelentést tennie egy kitöltött adatlap segítségével, amelynek tartalmaznia kell a termék részletes összetételét, a termék magyar nyelvű címkéjét, és a tudományos hatásokkal kapcsolatos bizonyítékokat. Az Intézet eldönti, hogy a termék megfelel-e az étrend-kiegészítő definíciójának, ártalmatlan-e, illetve valósak-e a gyártó által tett, az egészségre vonatkozó állítások. Az OÉTI emellett megvizsgálja azt is, megfelel-e a termék a címkére vonatkozó előírásoknak.
Azonban mint az a főigazgató helyettes elmondta, a vonatkozó rendelet alapján az OÉTI-nek nincs felhatalmazása laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, sem pedig az általuk nem megfelelőnek ítélt termék forgalmazásának megtiltására, csak ha a készítmény kimondottan káros hatású anyagot tartalmaz. A gyártó a fent felsorolt eljárásokat követően visszaigazolást kap a nyilvántartásba vételről, ám mint a főigazgató-helyettes leszögezte: "ez az igazolás nem gyártási, vagy forgalmazási engedély, nem jelenti a termék megfelelőségét. Csak azt jelenti, hogy a gyártó/forgalmazó legalább a bejelentési kötelezettségének eleget tett. A termékek dobozán a nyilvántartásba vételi szám feltüntethető, de nem kötelező, ez azonban nem azonos a korábbi OÉTI engedélyszámmal, melyet 2004. előtt az OÉTI a termék valódi engedélyezési eljárása végén adott ki. A gyártó saját belátása szerint dönthet arról, hogy az általunk kifogásolt dolgokon változtat-e, vagy sem." Az OÉTI a termékekkel kapcsolatos minőségi problémákról az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt , illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) értesíti, ez utóbbi kezdeményezhet hatósági eljárást, feltéve, hogy a termék súlyosan egészségkárosító hatása igazolható - tájékoztatott a főigazgató helyettes.
A terület szabályozása teljesen zavaros, jelentette ki Dömölki Lívia , az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszerbiztonsági szakértője . Idén ugyan megjelent egy, a dúsított élelmiszerekre vonatkozó EU rendelet, amely a vitaminokkal dúsított élelmiszerek gyártását szabályozná, ennek végrehajtása azonban "a jövőbe vész", csak 2010 körül várható. A szakértő szerint sem az OGYI-nak, sem az OÉTI-nek nincs kapacitása a hatáskörébe tartozó készítmények ellenőrzésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Magyarországon a kérdés azért érdekes, mert - mint Dömölki Lívia elmondta - egy bizonyos fogyasztói réteg túleszi magát vitaminokkal. Ez a B és C vitamin esetén nem igazán vészes, mert a fölösleg kiürül, de az A,D,E,K vitamin zsírban oldódó, ezekből a túlfogyasztáshoz vezet, ami ugyanolyan ártalmas, mint a vitaminhiány. Az étrend-kiegészítők némelyikének összetevői között azonban nem csak vitaminok, hanem ásványi sók, mikroelemek, energia adók, fogyasztók is találhatóak, ez utóbbiak veszélyesebbek. A szakértő szerint egy kiegyensúlyozottan táplálkozó egészséges embernek egyáltalán nincs szüksége étrend-kiegészítőre. Dömölki Lívia azt tanácsolja, ha valaki mégis úgy dönt, hogy szüksége van ilyen termékre, a kérdésről konzultáljon orvossal vagy dietetikussal.
