50 alatt is gyilkol a trombózis?
Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak. Érdemes tudatosítani, hogy a trombózis, pontosabban a talaján kialakuló tüdőembólia a leggyakoribb elkerülhető halálok.
Vérrög, érelzáródás sokféle súlyos, akár halálos betegséget is okozhat. Mit tehetünk a megelőzéséért? Így tartsa karban ereit!
Operáció mélyvénás trombózis esetén?
Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt. Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott.
Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.
„Betegünknél veleszületett trombózishajlam igazolódott, erre rakódtak más olyan provokáló tényezők, mint például a fogamzásgátló szedése. A lábpanaszait az úgynevezett trombózis utáni szindróma okozza, amely önmagában is újabb trombózis kialakulásával fenyeget” – magyarázta Gulyás Ágnes kezelőorvosa, prof. dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora.
Tüdőembólia húszonévesen
„A legnagyobb kockázat az életkor, ezért ahogyan idősödik a népesség, úgy kell egyre több mélyvénás trombózisra és tüdőembóliára számítani. Viszont halt már bele egy lábgipszelés után kialakult, fel nem ismert trombózis szövődményeként fellépett tüdőembóliába huszonéves fiatalember is. Komolyan kell venni a kockázatokat” – szögezte le prof. dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haemostasis Központ orvosszakmai igazgatója. Hozzáteszi: minden negyedik ember él olyan genetikai hibával, ami az átlagosnál nagyobb trombóziskockázatot hordoz.
Általános népegészségügyi szűrés nem szükséges, viszont ha a családban már volt hasonló gond, akkor egy véralvadást is befolyásoló tartós passzív állapot, betegség vagy kezelés már indokolja laboratóriumi vérvizsgálat elvégzését a trombóziskockázat felmérésére.
A műtétek után, hosszabb kórházi vagy otthoni fekvés idején, hosszú utazás során, hormonális fogamzásgátló szedésekor, terhesség alatt és szülés után, daganatos betegséggel élőknél fontos, hogy önmaguk is rákérdezzenek a trombózis kockázatára a háziorvosuknál, onkológusuknál, nőgyógyászuknál, illetve annál a szakorvosnál, akivel kapcsolatba kerülnek, ismerjék a megelőzést szolgáló lehetőségeket és együttműködjenek orvosukkal.
12 tény a mélyvénás trombózisról
1. A leszakadó vérrög(ök) által okozott tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25-30 százalékban végzetes.
2. A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.
3. A mélyvénás trombózis 90 százalékban a lábakban alakul ki, duzzadás, lábdagadás, fájdalom, kipirosodás kísérheti. Sokszor nincsenek, s ha vannak sem mindig egyértelműek a tünetek, ezért az alattomos betegség első jele lehet a fulladás is, amikor a kialakult vérrög már leszakadt és eljutott a tüdőbe.
4. Sok esetben csak boncoláskor derül ki: a halált tüdőembólia okozta.
5. Az emberek akár negyede, Magyarországon tehát akár 2,5 millió ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával.
6. Általános népegészségügyi szűrés nem indokolt, viszont egy nagyműtét, a csonttörés, a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése vagy a terhesség, az örökletes trombózishajlammal összeadódva, többszörösére emelheti a mélyvénás trombózis kockázatát a fiatalok körében is, ezért azoknál, akiknek közeli rokonságában fordult már elő trombózis vagy családjában szednek véralvadásgátlót, célzott laboratóriumi vizsgálat lehet indokolt.
7. A trombózisok kétharmada kórházi kezelést követő 3 hónapon belül következik be.
8. A sebészeti szakmákban - kiemelten az ortopédiai, például protézis operációknál és nagyműtéteknél -, rutin eljárás a gyógyszeres véralvadásgátlás, de a belgyógyászatban, nőgyógyászatban nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a trombózis kockázatfelmérése és megelőzése.
9. Bármilyen okból történő kórházi vagy otthoni hosszabb passzív állapot, 6 órát meghaladó mozdulatlan utazás (nemcsak repülő, autó is) a vér pangása miatt fokozza a trombózisveszélyt. Az életkorral a kockázat fokozódik. Akinek volt már trombózisa, nagyobb a kockázata egy következőre.
10. A daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek: nem ritka, hogy a betegeknél nem a rák, hanem a mélyvénás trombózis talaján kialakuló tüdőembólia válik végzetessé.
11. Az évtizedek óta alkalmazott, hagyományos véralvadásgátló kezelés alapja a K-vitamin hatásának gátlása. A megfelelő érték beállítása kezdetben akár napi vérvételt és laborkontrollt tesz szükségessé, amit később is 4-6 hetente ismételni kell. A véralvadásgátló hatást az elfogyasztott ételek, például a K-vitamint tartalmazó zöldségfélék mennyiségének szezonális változása, valamint időközben fellépő más betegségek és bevett gyógyszerek is befolyásolják, ezért fegyelmezett életmódra, akár élethosszig tartó orvosi ellenőrzésre, rendszeres laboratóriumi vérvételekre van szükség.
12. Új perspektívát hoznak a kezelésben azok a gyógyszerek, amelyek közvetlenül valamely véralvadásért felelős vérfaktor gátlásával fejtik ki hatásukat. E gyógyszerek hatását nem befolyásolja az étrend és az életmód, stabilan adagolhatók és nincs szükség laborkontrollra sem, ezáltal alkalmazásuk úgy a betegeket, mint az ellátórendszert tehermentesíti.