A szívdobbanás jelenti az életet, így a keringés központi szervére különösen vigyáznunk kell. Vannak betegségek, amelyek ellen nem tehetünk, ám a többséget meg lehet előzni, ha egészségesen élünk, sokat mozgunk és odafigyelünk az étkezésre, valamint kerüljük a káros szenvedélyeket. A szívbetegség kialakulásának lehet genetikus oka (primer), vagy másodlagos következménye például fertőzésnek, vegyszernek, vagy a stressznek.
Ha nem zár jól a billentyű
A szívbetegség lehet szervi, vagy funkcionális. Szervi problémák a billentyűk betegségei, mint az aortaszűkület, vagy a kéthegyű billentyű elégtelensége és szűkülete. Ezek a betegségek lehetnek veleszületettek, amelyek régen egyet jelentettek a rövid élettel, ma már azonban a megfelelő szívműtét után magas életkort lehet megélni. A szerzett billentyűbetegségeket osztályozni lehet aszerint, hogy billentyű eredetű, vagy működésbeli elváltozásról van szó.
Az első esetben tényleges elváltozás van a billentyűkön, a működésbeli billentyűhibák esetében a szív méretének változása kapcsán, az egyébként ép billentyű nem képes feladatát ellátni. A szervi (organikus) billentyűhibák kialakulása során legtöbbször valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza a későbbi alaki torzulást. Idős korban ugyanúgy, mint az ereknél, a billentyűkön is láthatunk meszes felrakódásokat, amelyek kezdetben csak a billentyű merevségét, később szűkületét, vagy elégtelenségét, illetve, akár mindkettőt egyszerre eredményezhetik.
A szívizom betegségei
A szervi szívbetegségek másik csoportját a szívizom betegségei alkotják. Ilyen a - Magyarországon nagyon gyakori - dilatatív kardiomiopátia, melynek hátterében általában koszorúér-betegség vagy éveken át tartó, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás áll, de okozhatja terhesség is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Másik fajtája az úgynevezett hipertrófia, amely a meglévő szövetek megvastagodását jelenti. A megvastagodott bal kamra az esetek 25 százalékában szűkületet okoz a vér kiáramlási pályáján. A kiáramlási akadály nélkül jelentkező hipertrófiás kardiomiopátia a versenysportolók leggyakoribb haláloka. Az esetek 50 százalékában a betegség öröklődik.
Szintén ebbe a csoportba tartozik a restriktív kardiomiopátia is, amely a bal kamra tágulékonyságának ismeretlen eredetű károsodása. Ez a kamra telődésének zavarát eredményezi. A megvastagodott szívbelhártyán vérrögök rakódnak le, amelyek tovább növelik a betegség kockázatát (Erre vezethető vissza például a focisták "hirtelen halála").
A koszorúér-betegségek
A szervi szívbetegségek utolsó nagy csoportját a koszorúér-betegségek képezik. Az ilyen betegség lehet hevenyen fellépő ,mint például a szívinfarktus. Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom egy meghatározott területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) szűkülete. Fontos megjegyezni, hogy bár Magyarországon még mindig nagyon magas az infarktusos esetek száma, a koronária- centrumok gyors beavatkozásának köszönhetően a halálozási arány nagyban csökkent az elmúlt években.
A koszorúér-betegség lehet krónikus is. Ez azt jelenti, hogy a szív oxigénellátása tartósan rosszabb. A szívbetegségeket akkor nevezzük funkcionálisnak, ha azok hátterében nem áll semmilyen szervi probléma, hanem általában pszichés okok váltják ki őket. Ilyen, ha például stresszhelyzetben gyors szívverés, fulladásérzés, szédülés alakul ki.
Ez is érdekelhet
Legjobban: