34 évesen stroke? A kevés alvás bosszúja

Az inszomnia 54 százalékkal növeli a stroke miatti kórházba kerülés kockázatát, főleg a fiatal felnőtteknél - derül ki egy friss tajvani kutatásból.

A négyéves kutatási periódusban rögzített eredmények alapján az álmatlanság elsősorban a 18 és 34 év közöttieknél növeli a stroke veszélyét: a korcsoport inszomniás tagjainál nyolcszor akkora kockázatot lehetett megfigyelni, mint a jó alvóknál.

Tudta-e Az inszomnia (álmatlanság, alváselégtelenség) olyan állapot, amikor a páciens fáradt, kívánja az alvást, azonban mindezek ellenére nem tud elaludni, felületesen alszik, vagy túlságosan korán felébred. "Óriási figyelmet fordítunk a magas vérnyomásra, az elhízásra, illetve a koleszterinproblémákra, ezek ismert kockázati tényezők" - nyilatkozta Demetrius Lopes, a chicagói Rush Egyetem és az Amerikai Szív Társaság munkatársa. "A megfelelő alvási szokások szerepét azonban véleményem szerint jócskán alábecsülik" - tette hozzá.

A kutatás során több mint 21 ezer véletlenszerűen kiválasztott inszomniás egyén egészségügyi adatait kísérték figyelemmel, valamint 64 ezer nem inszomniásét. Egyiküknél sem fordult elő korábban stroke vagy alvási apnoé. Az eredmények a Stroke című szakfolyóirat májusi számában jelentek meg.

A kevés alvás bosszúja: stroke (Fotó: Europress)

A kevés alvás bosszúja: stroke (Fotó: Europress) A négyéves megfigyelési időszakban 962 inszomniás és 583 jó alvó került kórházba stroke miatt. A többi kockázati tényező figyelembevételével világossá vált, hogy az álmatlanságban szenvedők nagyobb veszélyben vannak, mint a jó alvók. A szerzőként közreműködő Ya-Wen Hsu és kollégái ráadásul úgy találták, hogy az inszomnia súlyossága közvetlen hatással bír a stroke-kockázatra.

A huzamosabb ideig inszomniában szenvedők stroke-kockázata magasabb volt, mint azoké, akiknél időszakosan fordul elő a probléma, ugyanakkor e két csoport tagjai nagyobb veszélyben voltak, mint akiknek az álmatlansága megszűnt a megfigyelési időszak során. Ráadásul az inszomniásoknál általában több más kockázati tényező is jelen volt, úgymint cukorbetegség, magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint .

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra