Iskolai kudarcok oka lehet
A diszlexia igen alattomos tanulási probléma. Az ilyen emberek nehezen tanulnak nyelveket, bajuk van a betűkkel és/vagy számokkal, adatokkal, kívülről megtanulandó szövegekkel, viszont gyorsan átlátják a nagy összefüggéseket, jó az intuíciójuk. Sokan közülük igen nagy erőfeszítéssel eljutnak az egyetemekre, főiskolákra, de például az idegen nyelvi vizsga letétele meghaladja az erejüket.
A gyermek- és fiatalkorban elszenvedett komoly tanulási kudarcok önértékelési zavarhoz vezetnek, ahonnan egyenes az út a komolyabb pszichés zavarokhoz. Nem véletlen, hogy a lelki betegségben szenvedők között kétszer annyi tanulási zavarokkal küzdőt találtak, mint az átlagos népességben. A diszlexia elsősorban az olvasás elsajátításának nehézségeként nyilvánul meg: az érintettek 99,5 százalékánál a nyelvi fejlődésben mutatkozik probléma. A diszlexia gyakran együtt jár írási vagy számolási nehézségekkel. Ezt nevezik a diszgráfiának, illetve diszkalkuliának. A diszlexia nem betegség. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy hiányállapotnak, vagy az átlagtól eltérő adottságok következményének tekintsük. Az utóbbi időben arra is rávilágítottak a kutatók, hogy miközben az olyan alapvető kulturtechnikákkal, mint az olvasás vagy az írás - komoly problémáik vannak, az élet más területén gyakran jelentős kreativitást, az átlagot meghaladó képességeket mutatnak.
Gyakori, sokarcú gond
A diszlexia gyakoriságára nézve ma nagyon különböző adatok vannak forgalomban. A legelfogadottabb szám szerint a népesség 5-7 százaléka komoly, és kb. ugyanennyien enyhébb fokú diszlexiától szenved. A tudósok szerint a diszlexiások aránya az elmúlt időben nőtt, bár ezt mások vitatják. Sok intelligens gyerek képes ellensúlyozni ezt a hiányosságát, így esetleg nem is derül ki, hogy diszlexiás. Az iskolában megfelelően teljesít, bár ez az értelmi képességeihez viszonyítva sokkal nagyobb energia ráfordítást igényel. Gyakran a megmagyarázhatatlan szorongások, agresszív viselkedés hátterében is lappangó tanulási zavarok vannak. Ezek a zavarok felnőtt korban is megnehezíthetik az életet. Ha tisztában vagyunk a gyenge pontjainkkal, és tudjuk az okát a némely területen jelentkező érthetetlen alul-teljesítésünknek, akkor jobban tudjuk kezelni és elfogadni ezeket a jelenségeket és önmagunkat is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A diszlexia nagyon sokarcú, és egyénenként rendkívül eltérő formában megjelenő elváltozás. Ha nagyon általánosan akarunk fogalmazni, akkor a diszlexia bizonyos információ feldolgozási sajátosságok miatt az olvasással illetve a szimbólumuk kezelésével és az írással összefüggő problémák nagy csoportja. Úgy is mondhatnánk: ha nem kellene írni, olvasni, számolni, ha nem lenne írásbeliség, nem ismernénk a diszlexia fogalmát. Azok a agybeli, kis fiziológiai, vagy működésbeli eltérések ugyanis, amik az emberek egy részénél ilyen problémát okoznak, ennek a bonyolult kulturtechnikának a használata során válnak láthatóvá. Fontos leszögezni, hogy a diszlexia nincs közvetlen kapcsolatban az illető gondolkodási kapacitásával, "okosságával". Persze a kezeletlen diszlexia miatt gyengén tanuló gyerek később gyakran lemarad, és csak gyengébb tudásanyagra tesz szert. A diszlexiának létezik egészen enyhe, közepes, illetve komoly formája. Egyénenként különböző erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek a diszlexiások is, vagyis nincs két egyforma ember ebből a szempontból.
Hatások
Természetesen az hatás is sokféle, amit a diszlexia az egyéni életutakra gyakorol. Nem csupán az olvasásra, helyesírásra van hatással, hanem a nyelvhez és az írásbeliséghez való viszonyra is rányomja a bélyegét. A diszlexia sok esetben összekapcsolódik más, a tanulást akadályozó sajátosságokkal, illetve kórképekkel, mint a hiperaktivitás, a figyelemzavar. A legtöbb diszlexiás vele született ezzel a sajátossággal, bár ugyanezeket a tüneteket betegségek és bizonyos balesetek is előidézhetik. Sok diszlexiásnak a családtagjai között is van diszlexiás. A szülőknek tisztában kell lenniük azokkal a tünetekkel, amelyek megléte esetén feltehető, hogy a gyereknél később diszlexiás tünetek jelentkeznek. Ezen tünetek megléte, vagy hiánya azonban nem bizonyítja száz százalékosan, hogy diszlexiára hajlamos a gyerek és nem is zárja ki azt. Csupán olyan előjelekre utalnak, amikből nagy eséllyel alakul ki ilyen probléma.
Diszlexiára utaló jelek óvodáskorban
Ha mind az iskolakezdés előtti, mind az iskolakezdés utáni időszakra jellemző ismertetőjegyek közül legalább öt-öt ráillik a gyerekre, akkor biztonságképpen abból kell kiindulni, hogy fennáll a diszlexia kockázata. Ezzel komolyan kell foglalkozni, szakemberrel kell megvizsgáltatni a gyereket. Az iskolás kor előtt, öt-hat éves korban a diszlexiára utaló jelek lehetnek, ha a gyerek gondolkodása gyorsabb, mint a cselekedetei, feltűnően nagy különbség van a jó és rossz napjai között.
A mozgásfejlődéssel kapcsolatban fel kell figyelni arra, ha kimaradt, vagy nagyon rövid ideig tartott a kúszó-mászó időszaka a járni tudás előtt, ha másokhoz képest késve indult el, és mozgása bizonytalan, koordinálatlan, bizonytalanul mozog a lépcsőn, gyakran olyan dolgokban is elesik, amelyek nincsenek is ott, nehezen tanul meg kerékpározni, síelni, vagy úszni. A finomabb mozgásformák esetében észre kell venni, ha nehezen köti meg a cipőfűzőjét, és sokszor van problémája a gombolással, ha az irányokat (fent és lent, jobb-bal) nem tudja megbízhatóan megkülönböztetni.
A hétköznapi tevékenységek során is jelzésértékű lehet, ha nehezen bánik a késsel, villával, ollóval, ha fest, gyakran túlmegy a papír szélén, nehezére esik az ecsetkezelés. A beszédfejlődésre is fontos figyelni. Diszlexiára utalhat, ha a gyerek saját szavakat kreál, több létező szó összevonásából, másokhoz képest késve tanul meg beszélni, és beszédhibái vannak, nem szívesen tanul mondókákat, gyerekdalokat, felszólításra sem tudja a bemutatott egyszerű ritmust lekopogni. Ugyanígy egyik "tünet" lehet, ha a gyerek nem szereti a memória, illetve puzzle játékokat, vagy saját "szabályokat"állít fel, ha a tevékenysége közben gyakran kapkod, máskor pedig feltűnően lassú.
Iskolakezdés utáni tünetek
Kisiskolás korban tünetként érdemes figyelni az alábbiakra: a gyermek nem tanulási szituációkban feltűnően éber, figyelmes és érdeklődő. Játék közben teljes figyelmével arra koncentrál. Könnyen eltéríthető a figyelme, mindent meghall, meglát, a nem fontosat a fontostól nehezen tudja megkülönböztetni, elválasztani. Álmodozó, gyakran csak testben van jelen. Görcsös, görnyedt, vagy más módon rossz a tartása. Feltűnően nehezen jegyzi meg a betűket és/vagy a szavakat, számokat. Gyakran dörzsöli a szemét, pislog, és arra panaszkodik, hogy nem lát jól. Elmosódottnak látja a betűket vagy számokat. Nehezen tanul verseket, és más szó szerint megtanulandó szöveget. Problémái vannak az egyszeregy megtanulásával. Nehezen ért meg hallott dolgokat, mintha baj lenne a hallásával.
A térben rosszul tájékozódik, bizonytalan az időérzéke. A feladatokat gyakran félbe hagyja, azok befejezését a végtelenségig halogatja. Kerüli a kihívásokat. Gyakran zaklatott a beszéde, szószátyár, locsogó, időnként túlmozgást, mozgáskényszert mutat. Nehezen érthető, elmosódó a beszéde, mintha keresné a szavakat, szókincse szegény. Gyakran agresszíven reagál, dühkitörések gyakran előfordulnak Alacsony az önértékelése, kisebbrendűségi érzései vannak. Visszahúzódó, bátortalan.
Zseniális diszlexiások
Bár a diszlexiával kapcsolatos irodalom elsősorban a nehézségekre és a hátrányokra összpontosít, szólni kell azokról az átlagtól eltérő képességtől, amelyekkel sok diszlexiás rendelkezik. Ilyenek a kreativitás, az asszociatív gondolkodás, a meglepő logikai kapcsolatok felismerése, a nagy összefüggések meglátásának képessége, a háromdimenziós gondolkodás és a jó vizuális, térbeli érzékelés képessége. Sokszor kiemelkedően jó probléma-megoldó képességek, jó beszédkészség jellemzi őket.
A diszlexiások általában akkor tudnak jól tanulni, ha az információkat személyes jelentéssel látják el, és így tárolják el hosszú távú memóriájukban. Többnyire összefüggéseket, nagyobb mintázatokat jegyeznek meg, és kevésbé egyedi információkat /ezért szerepelnek gyengén a műveltségi vetélkedőkön. A tájakat jobban megjegyzik, mint az egyes irányokat. Holisztikus a gondolkodásuk, egész folyamatokat látnak át, és kevésbé érdekli őket a lépésről-lépésre való okfejtés. Ha nagyon érdekli őket egy téma, ez képes átsegíteni őket az írás-olvasás megtanulásának nehézségein. Tapasztalatok és nem elmondás, utasítás alapján tanulnak hatékonyan. Íme néhány ismert név azok közül, akikről tudjuk, hogy diszlexiások voltak, mégis sokra vitték: Hans Christian Andersen, Winston Churchill, Albert Einstein, Henry Ford, Nelson Rockefeller, Quentin Tarantino, Walt Disney.
Hogyan segíthet diszlexiás gyermekének?
Lehet, hogy sosem fog szépen írni, de ha az olvashatóságig eljutunk, az már óriási eredmény. Később szövegszerkesztő és nyomtató használatával a kézzel írástól nagyrészt mentesülhet. Ha olvasás alapján alig tudja megérteni a szöveget, ne hagyjuk magára azzal, hogy "olvasd, majd megérted!". Olvassuk fel neki a szöveget, vagy vegyük fel magnóra, hogy többször meghallgathassa. Jó, ha tudjuk és elfogadjuk, hogy a diszlexiások teljesítménye igen nagy ingadozást mutat egyik napról a másikra. Ezért ne mutassuk csalódásunkat, ha időnként számunkra érthetetlen módon visszaesik a korábbi szintre.
Játékos segítség
Egyes mozgásformák sokat segítenek a diszlexia korrekciójában: indiánszökellés, labdapattogtatás, egyéb labdajátékok, ugróiskola, célba dobás, ugrókötelezés, mindenféle egyensúlygyakorlat, fejtetőn, karon, tenyéren egyensúlyozni tárgyakat stb. A hangingerek jobb feldolgozását szolgálják a ritmusgyakorlatok, tapssorozatok ismétlése, az "erre csörög a dió" típusú játékok, szólánc visszamondása, hangok, zörejek beazonosítása, stb. A tapintást fejleszti a gyurmázás, gyöngyfűzés - a nehezített változat sötétben, tapintás után felismerni tárgyakat stb. Jó, ha a szülők rövid másolatokat íratnak gyermekükkel. Előbb csak szavakat, majd mondatokat. Olvastassanak értelmetlen szótagokat, ez abban segít, hogy ne találgasson, hanem sorban olvassa a betűket Azokat a betűket, amiket gyakran téveszt, megformázhatják gyurmából.
Az esti felolvasást, mesélést 10-12 éves korig ne hagyjuk abba, vagy állítsuk vissza. A gyermeknek ilyenkor képzeletben kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül, ez a fantázia, a memória, a figyelem fejlesztését szolgálja, Erősíti a szülő és a gyermek kapcsolatát, bővíti a szókincsét, amivel a diszlexiásoknál szinte mindig baj van, megismerteti az igényesebb, szépirodalmi nyelvvel, ami elengedhetetlen a tankönyvi szövegek megértéséhez.
Ez is érdekelhet
