A nikotin viselt dolgai
A cigarettafüstben a szervezet számára közömbös anyagokon kívül, csak a káros összetevők között legalább 2-4000 vegyületet szoktak felsorolni. A függőséget egyetlen anyag, a nikotin okozza, amely a dohánynövény fő alkaloidája. A növény nikotintartalma 0,5-7% fajtától, termőhelytől és időjárástól függően. A nikotint a szervezet a teljes testfelületen könnyen fel tudja venni - a dohányzással a légutakon keresztül bejuttatott nikotin ennek csak egyik lehetséges formája - , és ha már bejutott a szervezetbe, a vérben oldódva gyorsan el tud jutni annak bármely pontjára.
Mivel minden további nélkül át tud jutni a vér-agy gáton is, semmi sem állja útját, hogy a központi idegrendszerbe is elszállítódjon. Itt az acetil-kolin nevű idegi hírvivő molekuláknak készült receptorokhoz kötődik, elfoglalva az acetil-kolin molekulák helyét. Az eredeti hírvivőhöz hasonlóan az idegsejteket jeltovábbításra készteti. Csakhogy olyankor, amikor a szervezet ezt magától nem tette volna. A másik különbség abból adódik, hogy a nikotin nem a szervezet saját anyaga. A saját hírvivő molekulákat, miután ingerület kiváltó feladatukat ellátták, az idegrendszerben lévő enzimek - jelen esetben az acetil-kolin-észteráz - elbontja. A nikotint viszont nem, így az idegsejtek nem tudnak az ingerületi állapot után regenerálódni.
A nikotin, mivel az idegrendszer tele van acetil-kolin-receptorokkal, annak több pontján is hat, többek között az agykéregre is; az ember megélénkül, jobban tud figyelni, javul koncentrálóképessége, rövid távú emlékezete is jobb lesz. Bár az is igaz, hogyha a nikotin dohányzással jut a szervezetbe, ezt a pozitív hatást mérsékli a párhuzamosan okozott oxigénhiány.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Derűre ború - függetlenségből függőség
A nikotinbevitel utáni felélénkülés csak átmeneti, amit szükségszerűen egy nyomottabb, tompább állapot követ. Ez egyrészt abból a már említett jelenségből fakad, hogy az idegsejtek tovább vannak ingerületi állapotra késztetve, és nem tudnak regenerálódni, másrészt, ha a szervezet saját, jól bevált hírvivő anyagával szeretne valamit elérni, nem tudja, mert a neki készített receptorokat még mindig a nikotin-molekulák foglalják el.
A nikotinbevitel után mintegy két órával a nikotin lassan lebomlik és kiürül a testből, a szervezet visszatér eredeti átlagos, sőt kissé nyomott állapotába, ami természetesen nem olyan kellemes, mint az élénkség. Ekkor kézenfekvőnek tűnik a megoldás; újabb nikotinadagot kell bejuttatni . A dohányzónak jól esne egy szál cigaretta.
Ehhez jön, hogy a nikotin a középagyban a dopamin hírvivő számára "készült" receptorokhoz is köt, aminek hosszú távon bizonyítottan szerepe van a dohányzó ember magatartásának megváltozásában.
A rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy megszaporodik a nikotin-receptorok száma, amiből logikusan következik, hogy a szervezet "nikotin-centrikusabb" életre rendezkedett be. A függőség - dependencia - lényegében hasonlít a kokain és heroin által kialakítotthoz, testi és lelki okai is vannak. A lelki adottságok hajlamosíthatnak a szokásra, ami testi függőséget alakíthat ki. A függő szervezet a lelki működéseket is befolyásolja, amelyekkel, ha előbb nem, a leszokási kísérletek idején kell szembesülni.
A dohányzás hosszabb kimaradása a központi idegrendszer működésében olyan változásokat eredményez, melynek jelei a nikotinmegvonási tünetek: szorongás, frusztráció, dühösség, koncentrálóképesség zavara, étvágyfokozódás, testsúlygyarapodás, nyugtalanság.
A szervezetben az agyon kívül is sok helyen fordulnak elő acetil-kolin receptorok, ezzel magyarázható, hogy a nikotin nagyon sokféle reakciót vált ki a szervezetből, de ezekről a káros hatások és a betegségek tárgyalásánál fogunk szólni.
Miért és hogyan szokik rá az ember a cigarettára?
A dohányosok is megerősíthetik, hogy első füstöléseik először inkább rosszulléttel fejfájással, hányingerrel, mint valóban jó közérzettel járt. Még mielőtt az agyi oxigénhiány fejfájást okozna, a nikotin máris hat vegetatív működésekre, és émelygést, hányást okoz. Igaz vannak olyanok is, akiknek meg se kottyan az első cigaretta, de ez a ritkábbik eset. Sajnos a nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet, és elmarad a rosszullét. Így aki az első néhányat "hősiesen" kibírja - és ehhez kell sokszor a barátok vagy közösség késztetése, netán nyomása - megtapasztalhatja azt is, ami a dohányzásban jónak tűnik, az élénkítést, kiegyensúlyozottságot.
A folyamatos dohányzásnak köszönhető tartós hatásra talán jobban rá vannak utalva, akik valamiért eleve kevésbé tudják kezelni konfliktusokat, alkatilag vagy életük alakulása miatt hajlamosabbak a rossz hangulatra.
Rászokottak és leszokottak itthon
Bár a magyar lakosság világviszonylatban nagyon jól informált a dohányzás káros hatásairól, sokkal elnézőbbek vagyunk mind a dohányzással, mind a dohányzókkal szemben, mint a hasonló tudással rendelkező fejlett országok lakói. Egy 2014-es kutatás szerint Magyarországon a leggyakoribb rákos megbetegedés a tüdőrák (az összes rákos megbetegedés 18%-a), míg az EU összesítésben ez a negyedik helyen áll (11,8%-kal).
Eltűnt a korábban jellemző nemek közötti különbség, sőt, megfordulni látszik a trend: a legújabb kutatási eredmények szerint az európai nők körében a közeljövőben a tüdőrák miatti halálozás aránya meghaladja az emlőrák miatti halálozásokat. A fiatalok sokkal korábban szoknak rá, mint a mostani középkorú vagy idős korosztály, akik fiatal felnőttkorban, 18-22 évesen kezdtek füstölni. Ma nem ritka, hogy serdülő-, sőt gyerekkorban kezdenek el dohányozni.
Késő bánat, ebgondolat?
A felmérésekből az is látszik, hogy idősödve a dohányosok mind nagyobb része, 70 százaléka szabadulna meg szenvedélyétől. Amíg nem tettek ezért igazi erőfeszítéseket, elég optimistán ítélik meg a helyzetet, és úgy gondolják, könnyen menne. A valóság viszont az, hogy az erős dohányosok csak egy részének sikerül a leszokás, módszertől és akaraterőtől függően 30-60% tudja abbahagyni.
