Aki gyakran összetéveszti a jobb és a bal irányt, vagy gyakran döbben rá, hogy fordítva tartja a térképet, az nyugodtan hibáztathatja a hálósejtjeit.
Az emberi agy frissen azonosított alkotói segítenek a tájékozódásban ismeretlen terepen. A hálósejtek működésbeli különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy miért jobb egyes emberek tájékozódási képessége, mint másoké.
A jobb és a bal oldal keverése már nagyon korán jelentkezhet, kisiskolás korban azonban diszlexiára utalhat más tünetekkel egyetemben.A folyamatra az állatvilágban is akad példa: a patkányoknak, a denevéreknek és a majmoknak megvan a saját "verziójuk". Az emberi változatra úgy derült fény, hogy a kutatók megkérték egy csoport tagjait, játsszanak olyan videójátékkal , amelyhez egyik pontból a másikba kellett navigálniuk bizonyos tárgyak megtalálásához, majd visszaemlékezni rá, hogy miként jutottak a lelőhelyre. Az önkéntes résztvevők epilepsziások voltak, és kezelésük részeként elektródákkal az agyukban éltek - ez tette lehetővé a szakértők számára a vizsgálat pontosságát. A teszt során azonosították az úgynevezett grid sejteket, amelyek segítettek a tartózkodási hely megjegyzésében, akár térbeli jelölők hiányában is.
Dr. Joshua Jacobs, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, hogy a fölfedezett sejtek valószínűleg kulcsszerepet játszanak a navigációban. "Hálósejtek nélkül az emberek alighanem gyakran eltévednének, vagy kizárólag térbeli jelölőkre kellene hagyatkozniuk" - tette hozzá. A társszerzőként közreműködő Dr .Michael Kanaha úgy nyilatkozott: megalapozott a feltételezés, miszerint a hálósejtek működésének egyedi különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy egyeseknek miért jobbak a tájékozódási képességei.
A Alzheimer-kórban szenvedők térérzékelése ugyanis gyakran összezavarodik, és a betegség elsőként azt az agyterületet támadja meg, ahol a hálósejtek vannak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.