Hány évesnek érzi magát?

"Negyven felett már minden baj elér, ötven fölött meg minden nap ajándék" - ugye Ön sem így gondolja?

Rocknagyik és vén tinik

Furcsán fejre állt a világ: manapság a tizenévesek kedvenc együtteseiben a legvadabb rockerek is a hatvanas éveikhez közelednek, a csodás testükről vagy érzéki kisugárzásukról ismert világhírű színésznők is minimum anyakorúak. Ugyanakkor ma a legeldugottabb vidéken élő tizenévesek is többet tudnak a világról, bizonyos dolgokról több ismeretet, tapasztalatot szereztek, mint a nagyszüleik egész életükben. A fiataloké a világ: előfordul, hogy akár huszonévesen nagy befolyású cégvezető, harmincévesen miniszter lesz valakiből. Sokak szerint az érettebb korosztály leértékelődött: a negyvenes-ötvenes éveikben járók nehezebben tudnak elhelyezkedni, szívós munkabírásuk, sokoldalú tapasztalataik, tudásuk, lojalitásuk számos területen nem jelent akkora értéket, mint a fiatalabbak kreativitása, modern műszaki ismeretei, rugalmassága. Ilyen körülmények között bizony nem árt újragondolni az életkorok kérdését. Meddig fiatal valaki, mit jelent a középkorúság, hol kezdődik az öregedés?

A kutatók úgy látják, hogy a modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd beékelődni egy sajátos életszakasz, amit utó-serdülőkornak, posztadoleszcenciának neveznek. Az ebben az életszakaszban lévő fiatalok helyzetében kettősség figyelhető meg: még nem függetlenek teljes mértékben a szülői háztól, bár biológiailag és intellektuálisan érettek, jogilag nagykorúak, de a szülőkről való leválásuk, önállósodásuk anyagi, lakhatási, döntéshozatali szempontokból sokuk esetében még várat magára. Többek között az iskoláztatás kitolódása, a munkanélküliség, az önálló otthon megszerzésének nehézségei állnak e jelenség mögött.

Tegyük félre az olyan, általános érvényű, egyszerre mindent és semmit mondó kijelentéseket, mint hogy "addig fiatal valaki, ameddig annak érzi magát", keressünk objektívebb meghatározásokat! Korábban, hagyományosan, a XX. században a legtöbb hivatalos, jogi, egészségügyi, gazdasági szövegkörnyezetben a 35. életévet tekintették szakaszhatárnak: a szűrővizsgálatoknál vagy statisztikákban ma is rendszeresen találkozunk a 35 éves korhatárral, amely a fiatalkort zárja le.

Az utóbbi évtizedekben azonban a várható átlagos élettartam kitolódásával megváltoztak az életkori szakaszok is, és ezt két-három évtizede a WHO is átvette, felfelé tolva a határokat. A fejlődéslélektan besorolása szerint a serdülőkort (14-18 év) követi a fiatalkor (18-24), majd ezt a felnőttkor váltja fel, amely mintegy 65 éves korig tart. A gyermek- és a fiatalkor élettani, fejlődéstani jelentősége egyértelmű: a fizikai, szellemi gyarapodás, a személyiségfejlődés, az egyéniség kialakulásának az időszaka. Szociális, egzisztenciális szempontból azonban bonyolultabb a dolog, hiszen az ifjúkor ilyen megközelítésben az iskolai tanulmányok befejezéséig, az önellátásra képessé tevő kereső munka vállalásáig, a családalapításig tartó életszakasz. Ez azonban az utóbbi időkben, különösen a fejlett országokban jócskán kitolódott.

A karrier íve

A karrier, a pályafejlődés szempontjából Donald Super a 15-24 éves kort a kibontakozás, felfedezés, pályaválasztás korának tartja, amelyből 15-17 éves korig tart a puhatolódzás, 18-21 éves kor között az átmeneti fázis, 22-24-ig a próbálkozás fázisa. Manapság ezek a szakaszok későbbre tolódhatnak az alapképzés meghosszabbodása miatt, de ez akár előnyös is lehet, hiszen érettebben választanak életpályát a fiatalok. Ezután a megállapodás, az életpálya kiépítésének fázisa következik 24-44 év között, először a kipróbálással, 25-30 között, majd a stabilizációval 31-44 éves korban. A szociológus szerint ezután az elért eredmények megőrzésének, fenntartásának ideje jön el 45-60 év között, amelyet 60 év felett a hanyatlás követ: a 65-70 éves kort a lelassulás, a 70 év felettit pedig a visszavonulás idejének tartja.

Az élet középső szakasza

Egy másik szakaszolás, a WHO korbeosztása alapján a középkor alsó határa a 40 év, de a legtöbb helyen inkább a 45. évet tekintik annak. A középkorúság 45-59 évig tart, az öregedés kora 60-74 évig, az öregkor 75-90 évig, végül az aggastyánkor következhet 90 év felett. (Az emberi életkor legfelső határa ma 115-120 évben határozható meg - de ez sajnos, csak elmélet, a valóságban, igazolhatóan csak igen-igen ritkán jegyeztek fel ilyen extrém magas életkort.) A hétköznapi szóhasználatban a szószerinti jelentésnek megfelelően az élet középső szakaszát értjük a középkorúság alatt.

Ha a gyakorlatban várható átlagos élettartamot nézzük, ami Magyarországon 72,6 év (ezen belül a férfiaké 68,4, míg a nőké 76,8 év), akkor érthető, hogy a 35-40 év elérésével az emberek jelentős része úgy érzi: életének középső szakaszába jutott, félidőhöz érkezett. Ilyenkor - különösen kerek születésnapokon - szokás a leltárkészítés, mert bizony, sok múlik a dolog társadalmi oldalán, nem mindegy, hogy milyen élethelyzetben éli meg valaki az érett felnőttkort. Legtöbben a harmincas éveik végére már döntöttek életük legfontosabb kérdéseiben, pályát, társat választottak, családot alapítottak, egzisztenciát építettek, és a karrierük is kibontakozott, sőt, a manapság megfigyelhető fiatalság-kultusz jegyében a harmincas évek különösen értékesek a szakmai előmenetel szempontjából is.

Kétségbeesésre azonban azoknak sincs oka, akik a 40-45 éves korukat elérve az érett felnőttkorba, a "középkorúságba" léptek, bár a szakirodalom ismeri a "középéletkori krízist" is. Ilyen esetekben, 40-45 éves kor között, az élet középső szakaszába lépést krízisként éli meg az illető: elbizonytalanodik, elégedetlen a helyzetével, külsejével, megkérdőjelezi addigi életútjának sikereit, irányát, felismeri, hogy az egészségével is bajok lehetnek stb.; akár depresszióba is süllyedhet emiatt. Pedig kifejezetten pozitívan is megélhetők ennek az életszakasznak a jellegzetességei, hiszen az iskolák végeztével, az életpálya egzisztenciális alapjainak letétele után, a kisgyermeknevelés kötöttségeitől szabadulva kibontakozhat a személyiség, sok rejtett képesség, kreativitás törhet elő, végre "önmaga" lehet az érett felnőttkort elérő. A munkaerőpiacon sem kétségbeejtő a helyzet: Magyarországon is egyre több munkaadó ismeri fel, a negyvenes-ötvenes korú munkavállalók erényeit. Például az ilyen korú nők gyermekei már nagyobbak, így több idejük van, ők maguk pedig kitartóak, lojálisak, tekintélyes szakmai tudással és tapasztalattal rendelkeznek.

Minden viszonylagos

"Manapság akkor érzi csak a legtöbb ember öregnek magát, amikor már a Viagra sem hat. Még a hatvanévesek is ifjú daliának tartják magukat. Kiment a divatból az öregedés. A nők is mindent megtesznek azért, hogy legalább 10-20 évvel fiatalabbnak nézzenek ki a koruknál. Nem is tudom, mikor láttam utoljára ősz hajú nénit. A nagyon öregeket, a nyolcvan éven felülieket leszámítva, mindenki festi a haját" - olvasható egy markáns vélemény egy internetes fórumon. Hogy ki, hogyan vélekedik az öregedésről, több tudományos kutatásnak is tárgya volt a közelmúltban. Az angliai kenti egyetem egy Európára kiterjedő, 40 ezer ember megkérdezésével készült felmérése során azt a kérdést tették fel, hogy mikor ér véget a fiatalság, és mikor kezdődik az öregkor. A brit válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy a fiatalkor 35 évesen zárul, az öregkor 58 évesen kezdődik, a közte lévő 23 év pedig a középkorúság időszaka. A vélemények azonban az egyes korcsoportok, nembeliek, sőt a különböző nemzetiségű válaszolók esetében is megoszlottak. A 15 és 24 év közöttiek úgy gondolták, hogy a fiatalság 28 évnél véget ér, az öregkor pedig 54 évesen kezdődik. Az igazán idősek, a nyolcvanas éveiket taposók viszont úgy látták, a fiatalság 42 éves korig tart, az idős kor pedig 67 évesen kezdődik. A férfiak a nők esetében többnyire két évvel előbbre tették a fiatalság végét és az öregkor kezdetét. Nemcsak angolok szerepeltek a megkérdezettek között, hanem más európai országokban is feltették ezt a kérdést, ami érdekes eredményre vezetett: a portugálok úgy érzik, hogy már 30 évesen vége a fiatalságuknak sőt, 51 évesen már az öregkor kezdődik. A ciprusiak azonban például jóval későbbre, 45 éves korra tették a fiatalság felső határát.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Nagyrészt erősen felhős időre számíthatunk több helyen - nagyobb eséllyel az ország északi felén - esővel, záporesővel, elvétve zivatar is kialakulhat. Az éjszaka második felében megszűnik a csapadéktevékenység, ezzel együtt a felhőzet is felszakad, és hajnalra kiderül az ég. A nyugati, délnyugati szelet erős, főként a front mentén az átmenetileg északnyugatira forduló szelet viharos lökések kísérhetik, majd hajnaltájt veszít erejéből a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 4 és 9 fok között alakul, de a tartósabban derült és szélcsendes hidegre hajlamos helyeken ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra