Az orvosi szakma a mai napig szkeptikus a tünetegyüttessel kapcsolatban, és sokan továbbra is kétségbe vonják e nehezen diagnosztizálható szindróma valódiságát. Egy brit orvosi csoport 2006 tavaszán például igyekezett az SBS létét. Kutatásukban kifejtették, valószínűbb, hogy a stressz és egyéb pszichoszociális problémák okozzák az SBS-szel összefüggésbe hozott szimptómákat. Eredményeiket számos kritika érte, sőt Amerikában azóta már a munkaegészségügyi szabályozásban is léteznek irányelvek az SBS kivédésére. A "beteg épület szindróma" hazánkban egyelőre még kevéssé jelenik meg az orvosi gyakorlatban. A szakemberek néhány évtizede figyeltek fel arra, hogy a zárt, mesterségesen megvilágított és szellőztetett munkakörülmények között dolgozó alkalmazottak sokszor kísértetiesen hasonló tünetekkel keresik fel orvosukat. A következőkre panaszkodnak: szúró, csípő érzés a szemben, rekedtség, orrfolyás, torokszárazság, viszkető bőr, fáradékonyság, fejfájás, szédülés, álmosság, csökkent koncentráló képesség, letargia, asztmajellegű tünetek és nehézlégzés. Tapasztalatok szerint a felsoroltak kifejezetten munkaidő alatt jelentkeznek, ám a nap végén, az épület elhagyásával enyhülnek, vagy teljesen el is múlnak.
A tünetcsoportot 1986-ban ismerte el a WHO, és a "beteg épület szindróma" (SBS= sick building syndrome) nevet kapta. A magyar elnevezés kissé félrevezető, de mégis utal a lényegre: panaszai az embernek vannak, de magával az épülettel sincs minden rendben.
Beteg az épület is
Az okokat nem kell soká kutatni, bebizonyosodott ugyanis, hogy az irodai alkalmazottak mindennapjait megnehezítő tüneteket a különféle vegyszerek, ventilátorok és automatizált fűtő- és hűtőrendszerek okozzák. Az SBS főként azokban az épületekben jelentkezik, ahol a szellőzés nem megfelelő, és a légkondicionáló mellett esetleg még az ablakok nagy részét sem lehet kinyitni, ha friss levegőre vágynának az alkalmazottak.
Egy irodai környezetben elég csak néhány példát említeni, ami ártalmas lehet egészségünkre, és a sornak sosincs vége: a régi irathalmazok porosak és penészesek lehetnek, az új bútorokból és szőnyegekből, az irodai gépekből pedig rengeteg szennyező anyag, vegyület (pl. formaldehid) kerülhet a légtérbe, az általuk generált elektroszmogról nem is beszélve.
Ha az épületet a kelleténél gyorsabban húzták fel és adták át a kivitelezők, megeshet, hogy még a padlóburkolásnál, a nyílászárók szigetelésénél vagy a felületkezelésénél használt vegyszerek is okozhatnak panaszokat. A tévhitekkel ellentétben a különféle vegyületek egyenként többnyire nem érik el az egészségügyi határértéket, de összeadódva mégis kellemetlen tüneteket okozhatnak.
Vigyázat, fertőzést terjesztő berendezések! Az elhanyagolt légkondik okozta egészségkárosodások közül a legveszélyesebb a legionárius betegség, más néven az épületgépész kór. A fertőzésért felelős baktériumok vizes környezetben sokfelé előfordulhatnak, és mivel sejtfaluk ellenálló, még néhány fertőtlenítési eljárás is hatástalan ellenük. A baktérium közvetítés (például légkondicionáló berendezések) útján terjed, a vizet tartalmazó rendszerből jut a kiáramló permettel a szoba levegőjébe, majd belégzéskor a tüdőbe. Tünetei hasonlóak az influenzához (magas láz, fejfájás, izomfájdalmak, aluszékonyság, hányás, hasmenés), és többnyire igen súlyos tüdőgyulladással jár.
80 000 óra a munkahelyünkön
Mivel életünk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, rendkívül fontos, hogy egészségünkre se legyen ártalmas a munkakörnyezet. Azért, hogy minél kellemesebb körülményeket teremtsünk, elég csak néhány apróságra figyelni.
Érdemes például minden nap portalanítani azokat a gépeket, amik folytonos használatban vannak (számítógép, laptop, nyomtató, fénymásoló, telefonok, faxok, iratmegsemmisítő stb.), és a gyakori rövid szellőztetés is segíthet elkerülni a vegyszerek és a por okozta allergiát, fejfájást, illetve csökkenti a légkondicionáló miatti fokozott pollenkoncentrációt.
Ameddig a napszakok engedik, próbáljunk természetes fénynél dolgozni, és környezetünkben helyezzünk el minél több zöld növényt. Ez utóbbiak nemcsak otthonossá teszik a teret, de a levegő tisztulását és az oxigéntermelést is elősegítik azzal, hogy megkötik a méreganyagokat.
Jelentős mennyiségű formaldeihet, benzolt, illetve triklóroetilént tudnak kiszűrni a levegőből a következő ismertebb növények: azálea, aloe vera, filodendron, fikusz, krizantém, borostyán. Sok bajtól megóvhatjuk magunkat, elkerülhetjük a testi fájdalmakat és a nap végi zsibbadást, végtaggémberedést, ha a helyes testtartásra is ügyelünk. Az állítható magasságú és kartámlás székek, a lábtartók és a derékpárnák segíthetnek kialakítani a legkényelmesebb testtartást munka közben is, de az is hozzájárulhat a hatékonyabb munkavégzéshez. Ha munkahelyünkön olyan körülményt tapasztalunk, ami érezhetően káros egészségünkre, mihamarabb ki kell iktatni, legyen szó akár penészes tapétáról, rohadó falrészről, koszos légkondicionáló berendezésről, poros bútorszövetről. Ha az épületben több funkció automatizált, nem árt, ha a munkavállalók veszik néha kézbe az irányítást: a manuálisan szabályozott fény-, levegő- vagy zajszint is segíthet optimalizálni a minket érő káros hatásokat.
