Miért szeretünk félni?

Születésünkkor - mint azt már a 60-as években végzett tanulmányok bizonyították - mindössze kétfajta félelmet ismerünk: félelmet a zuhanástól és félelmet az erős hangoktól. Az emlősök számos válfajánál ezek a képességek életmentők a vadonban. Egy kisgyermek viszont nem automatikusan fél a pókoktól , hanem a szülőktől és a környezetéből érkezett jelzések alapján épül fel benne az aggodalom.

Villámgyorsan elsajátítjuk anyáink félelmét Ezt az egyet nem kell sokáig tanulnunk. Olvassa el, miért! Ugyanakkor mintha az emberek hajlamosak lennének bizonyos dolgoktól félni, amire kísérleti bizonyítékok is vannak. Akár óvodásról, akár felnőttről legyen szó, a pókokat és kígyókat ábrázoló képeket gyorsabban kikapják a csomagból, ha arra kérik őket, mint ha virágok kiválasztására szólítanák fel őket. A mérges állatok mibenlétét a fajunk fejlődése során - úgy látszik - már olyan régen megtanultuk, hogy érzékenyebbé váltunk irántuk - fejtette ki a CNN-nek Seth D. Norrholm, az Emery egyetem neurológus kutatója.

Az emberek hajlamosak félni bizonyos dolgoktól Ugyanakkor a félelem tanulása fontos vonásunk. Norrholm kísérletei szerint az a veterán katona, aki túlélte egy szatyorba rejtett pokolgép felrobbanását, a következő alkalommal, amikor elhagyott bevásárlótáskát lát, azonnal "harcolj vagy menekülj" reakciót ad. A gyerekek sem tudják, hogy a csontvázas halloween-jelmezekre borzongva kellene reagálniuk, amíg a szülők újra és újra el nem mondják nekik, hogy a csontváz milyen félelmetes.

Ha szemben szalad velünk az utcán egy nagy, hangosan csaholó kutya, az agyunk kétféle reakciót ad. A rövid út az amigdalába vezet, az agynak abba a részébe, amely a látás, szaglás és hallás jeleit továbbküldi azzal, hogy itt van valami félelmetes. Erre az adrenalintermelés fokozódása a válasz, ami gyorsabb szívveréshez és izzadáshoz vezet. Felkészül a szervezet a "harcolj vagy menekülj" állapotra. Ezzel szinte egy időben elindul egy üzenet a hosszabb úton is a magasabb agykérgi központ felé. Az agy az információt értékelve mondhatja, hogy ilyennel már találkozott, "amelyik kutya ugat, az nem harap", és lefújja a riadót, felülbírálja a rövid úti reakciót.

Ezt a képességünket használjuk fel arra, hogy legyőzzük a zsigeri félelmeket, és beüljünk borzongani egy horrorfilmre . A félelem egyes kutatások szerint az adrenalin mellett dopamint szabadít fel, amely kellemes érzéseket kelt. Ez a folyamat összefüggésbe hozható például a szerencsejáték-függőséggel is, de az extrémsportolók is így tartják kordában a félelmeiket: az agykérgi úton meggyőzik magukat, hogy amit csinálnak, nem veszélyes.

Nem minden ember reagál egyformán a veszélyes helyzetekre, és ebben nemi különbségek is mutatkoznak. A veszély szorongást okoz, amelyet a nők sokkal jobban tűrnek - a férfiak viszont meg akarnak szabadulni tőle! Talán ez a magyarázata, hogy a férfiak jobban kedvelik az extrém sportokat, a horrorfilmeket vagy akár a hullámvasutazást is, ahol hozzászoktathatják magukat a félelemhez, és ezáltal csökkenhet a szorongásuk.

Forrás: www.cnn.com

Ez is érdekelheti

stressz

Tilos ezt enni, ha túl sok a stressz az életünkben

félelem a szüléstől

"Ha minden erőmmel nyomni kell, nem jön ki alulról minden?" – a szülést kísérő tabuk és félelmek

Stressz

Ilyenkor húzódhat a stressz a gyomrunkra

stressz hatásai

„Azt hittük, stroke, de pszichiátriai történet lett belőle”