Gyermekeink ismét sokat ülnek az iskolapadban, szülőként pedig újra és újra szembesülünk a feladattal, hogy gyermekünket mozgásra, sportolásra ösztönözzük. Ha gyermekünk sportol, nagyobb lesz az önbizalma, önfegyelme, több lesz az energiája, jobban fog tudni koncentrálni, könnyebben fog tanulni.
A biztos alapot most kell megteremtenünk, ha szeretnénk, hogy gyermekünk később is egészségesen éljen. Maga a kezdés sem mindig egyszerű, komoly feladat kiválasztani a megfelelő sportágat, nem is beszélve a szervezést, mely a különórák, és egyéb elfoglaltságok összeegyeztetéséből adódik.
Igen ám, de mit is sportoljon gyermekünk? A választás nem könnyű, sok szempontot kell mérlegelnünk!
Hány éves kortól űzze az adott sportágat? Az mit fejleszt? Hetente hány órát eddzen? Mi szól az adott sportág ellene? Milyen felszerelés kell hozzá? Mindez mennyibe kerül?
Ahány gyerek, annyi sport
Sok helyen csak korlátozott számban vannak lehetőségek a sportolásra. Ráadásul ahány gyerek, annyi sport, nem is jó mindenkinek ugyanaz a sportág. És különösképpen nem minden életkorban. Ha ösztönzi gyermekét a mozgásra, sportolásra - és persze maga is példát mutat - biztos találni fognak olyat, ami felkelti az ő érdeklődését is. Vigye el különféle sporteseményekre, mutasson meg minél többfélét! Amikor pedig az idő elérkezik, biztosítson neki lehetőséget, hogy minél több mozgásformát ki is próbálhasson, és csupán a mozgás öröméért játszhasson, sportolhasson! Nem az a cél, hogy olimpiai bajnokot neveljen! A cél az, hogy sportoljon, és nem az, hogy mit csinál. A legfontosabb, hogy legyen hozzá kedve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legcélravezetőbb nyilván az, ha a szülő szeret egy sportágat, űzi is azt rendszeresen, és megpróbálja annak az örömét megosztani gyermekével. Megtanítja a szabályokra, megmutatja az alapokat. Ennél hitelesebb nincs is. A fotelből "kiselőadást tartani" nem biztos, hogy a leghatékonyabb módszer az ösztönzésre. Próbáljuk elmagyarázni a gyermeknek, hogy a fáradozás és sok gyakorlás előbb-utóbb meghozza a jutalmat, és a cél az, hogy a mozgás öröméért sportoljunk, és nem az, hogy a legjobbak legyünk. Ha maga választ, bízzunk benne, hogy jól döntött, és ha mégsem vált be az adott sportág, segítsünk neki a váltásban.
Életkoronként mást és mást
Az életkorra való tekintet nélkül egy gyermeknek megvannak a maga preferenciái. Van, aki az első csobbanástól fogva odáig van a vízért, míg mások irtóznak és félnek. Van, akit motivál egy durvább csapatjáték, mások nem szeretik az agressziót még sportolás közben sem. Lehet, hogy Ön a focicsapat sztárja volt, de ettől még lehet, hogy gyermeke a táncért lesz oda, és ez így van rendjén.
Ahhoz, hogy fejlődjenek készségeik, hogy kialakuljon a mozgás szeretete, nem szükséges élsportolónak lenni. A lényeg az egészséges életmód, melynek része a mozgás. Mindegy, hogy hétvégi családi kirándulás, túrázás, biciklizés, vagy a szomszéd gyerekekkel egy kis foci, vagy kosarazás, lényeg a mozgás és a rendszeresség.
Mivel minden gyerek a saját tempójában fejlődik, a legjobb az, ha mozgásformát is fejlettségének, ügyességének megfelelően választunk.
Két-három évesek
A kis apróságok számára az alapvető mozgásformák - futás, ugrálás - "gyakoroltatása" a legfontosabb, valójában nagyon fiatalok a legtöbb strukturált gyakorlathoz. Futkározzanak a kertben, vigyük őket játszótérre; hintázni; pancsolni kismedencében. Egyre divatosabbak az ún. baba- vagy manótornák, ami egy kellemes időtöltés lehet nekik a többi gyerekkel, de nem feltétlenül fejlődnek ettől jobban. A kötetlen, önfeledt mozgás a fontos számukra, amit egy önfeledt rohangálás a parkban is maximálisan kielégít.
Négy-hat évesek
Egy 4-5 éves gyermek még nem tud elhivatottságot mutatni, és kitartó lenni. Számukra csak az a fontos, hogy a sport egy jó móka legyen. Táncoljanak, ugróiskolázzanak, fogócskázzanak, ugrókötelezzenek, vagy biciklizzenek. Az úszás, a torna már nekik is ajánlható mozgásforma. Ha szigorú a foglalkozás, vagy nem szimpatikus a tanár, keressenek valami mást.
De az is lehet, hogy még fiatal az ilyenmkorú gyermek a rendszeres sporthoz, és jobban szeret szabadon ugrabugrálni, mint egy edző utasításainak engedelmeskedni, fegyelmezetten viselkedni.
Bizonyos sportok olyan tudást igénylenek - például a jobb bal irány ismerete - melyek csak iskoláskorra alakulnak ki biztosan.
Hét-tíz évesek
Hatéves kor után a gyerekek motorikus képességei - például a kezek, lábak összehangolása -és biztonságérzete egyre jobb lesz. Akár már csapatjátékokra is alkalmassá válnak, mely nagyon jó, hisz szabályokon alapul, és fegyelemre szoktat. Ekkor már kipróbálható számtalan sportág, például: futball, gimnasztika, úszás, tenisz, kosárlabda és még sorolhatnánk.
Tízéves kor felett
Egyéniségnek, fizikai állapotnak megfelelően kell még ekkor is választani. Egy még fejlődésben lévő kamasz nem emelgethet korlátlanul súlyokat egy edzőteremben, alapos felügyeletet kíván egy ilyen jellegű sportág.
Itt az ideje ekkor már a szervezett csapat-játékoknak, vagy akár az evezésnek, futásnak, atletizálásnak. Amikor eljön az ideje a szervezett sportolásnak, meg kell róla bizonyosodni, hogy a gyerek tényleg részt akar-e venni. Sosem szabad erőltetni, hogy csatlakozzon egy csapathoz. Figyelembe kell venni a napirendjét is. Ha már tanul zenét, tagja az iskolai színjátszócsapatnak, ha még atletizálnia is kell, nem csoda, ha úgy érzi, túlzottan le van terhelve. Nem jó, ha túl sok különórát szervezünk be a gyermek életébe (ha túl sok az elvárásunk), mert nem jut idejük a kikapcsolódásra, ami pedig ugyanúgy része az egészséges életnek.
Praktikus kérdések
Mielőtt nekikezdenének egy sportágnak, vegye figyelembe a már sokat emlegetett kérdéseket: milyen felszerelés kell a sporthoz, mennyibe kerül, mennyire van szerepe adott sportban az egyéni ügyességnek, mekkora leterheltséget jelent gyermekének az edzés.
Ha többféle sportág is elérhető az Önök lakókörzetében, engedje meg gyermekének, hogy többfélét is kipróbáljon, Csak hasznos lesz számára, ha többfélét felfedez, mielőtt nekifogna egy-kettőnek. Minél több sportot kipróbálhat, és megtalálhatja azt, amiben jó, annál inkább élvezni is fogja, amit csinál. Ki kell, hogy próbálja a csapatjátékokat, és az egyéni sportokat egyaránt. A csapatjátéknál az együttműködésen, az egymás segítésén, a kapcsolatteremtésen van a hangsúly. Az egyéni sportág lehetővé teszi, hogy a gyermek felfedezze önmagát, a testét és a korlátait.
Edzői utasításra Amikor választásra kerül a sor (sportág, egyesület, klub között) a legfontosabbnak az edzőt és módszerét tartsuk. Ha egy edző jó pedagógiai érzékkel rendelkezik, a gyermek jól fogja magát érezni, egy életre megszereti a sportot, a mozgást, és "mellesleg" fejlődni is fog tőle.
Fontos, hogy gyermekünk jó kezekben legyen. Nyilvánvalóan fontos szempont a biztonság. A jó edző megköveteli, hogy a játékosok / csapattagok betartsák a szabályokat, és a megfelelő biztonsági felszerelést viseljék. A jó edző nem csak a legjobbakat engedi játszani, és figyelembe veszi, hogy a gyerekek még fejlődés alatt állnak. Figyeljük meg, hogyan tanítja őket! A mozgásformákat alaposan elmagyarázza-e nekik, hogy elkerüljék a sérüléseket.
Milyen az edző hozzáállása a játékhoz? Ha egy edző folyamatosan ordibál a bíróval, vagy a gyerekekkel, és csak a legjobbakat engedi játszani, jogos a többiek elkeseredése, és kiábrándultsága. 11-12 évesen egy gyerek már jobban készen áll arra, hogy a verseny öröméért, a győzelemért is játsszon. De a győzni minden áron, mindenekfelett hozzáállás sok gyereket távolra visz a sporttól.
Érdemes arra figyelni, hogy a gyerekek egy csapatba mi alapján vannak besorolva. Ha csupán korosztály alapján, az növelheti a sérülés esélyét. Figyelembe veszi-e az edző a fizikai fejlettséget, ügyességet? Szán az edző elég időt a bemelegítésre, nyújtásra, levezetésre minden egyes edzés során? Hogyan osztja be a klub, az egyesület a csapatokat, és menyire hangsúlyozza a bemelegítéseket, levezetéseket, mennyire törődnek a sérülések megelőzésével?
Biztonságos háttér
Összességében az a fontos, hogy hozzáállása legyen pozitív és bátorító. Hangsúlyozza az erőfeszítést és a fejlődést, ne a győzelmet mindenáron és az egyéni teljesítményt. Vegyen részt edzéseken, meccseken, ha ideje engedi, és legyen Maga is egy modell a sorban gyermeke számára. Legfőképpen pedig mindig legyen a sport családjuk és gyermeke számára az élet része.
Ha gyermeke elhatározza, hogy felhagy egy sportággal, próbálja megtalálni az okokat, amelyek ide vezettek. Később bármikor folytathatja ugyanazt, vagy elkezdhet bármi más sportot is. Sőt: más tevékenységgel is tehet egészségéért, harcművészettel vagy akár tánccal.
Mindegy, hogy gyermeke fut, úszik, röplabdázik, a lényeg a hosszú távú cél, hogy arra ösztönözze gyermekét, hogy egy egészséges, boldog, kiegyensúlyozott felnőtt legyen.
Létezik egy program, mely arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit sportoljon a gyerek.
A Sport-Navigátor Program célja, hogy a szülőknek szakszerű tanácsot adjon gyermekük számára a legmegfelelőbb sportág kiválasztásához.
Forrás: http://www.mayoclinic.com/health/fitness/SM00057
