A szakértők szerint a későbbi kezdés vagy egy flexibilis munkarend jelentős változást hozhatna: az adatok szerint a munkaidő kezdetének egy órányi eltolása 20 perccel több alvást jelentett. Minderről bővebben a Sleep szaklapban olvasható.
Amikor a munkaidő reggel hatkor vagy azelőtt kezdődött, az ezen helyeken dolgozók átlag 6 órát aludtak csak. Ha a munkaidő reggel 9-10 óra között kezdődött, az alvás átlagideje már 7 óra 29 percre nőtt. A "normál alvókhoz képest" a "rövidalvók", akik 6 órát vagy kevesebbet aludtak, 1,55 órával többet dolgoztak hétköznapokon és 1,86 órával többet hétvégéken vagy ünnepnapokon, korábban kezdtek el dolgozni reggel és később is fejezték be munkájukat az esti órákban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A "rövidalvók" az adatok szerint több munkahelyen is dolgoztak, többet utaznak munkahelyükre, korábban kezdenek el utazni és később is érkeznek haza, mint a "normál alvók". Utazási mintájuk reggel 7-kor és délután 5-kor csúcsosodik ki, ami nagyon jól körberajzolja az ingázás jelenségét. Velük ellentétben a munkanélküliek (pontosabban állásnélküliek) többet aludtak és nem számítottak az adatok szerint rövidalvónak.
A munka veszi el az alvástól a legtöbb időt - állítja Basner, aki szerint megoldást kell találni a dolgozók alváshiányára. Ideje lenne például bevezetni azt, hogy rugalmas legyen a reggeli munka- és iskolakezdés, és le kellene rövidíteni a reggeli és esti ingázási időt: minden megtakarított óra körülbelül 20 perccel több alvást jelentene. Ez azért is fontos, mert legalább hét órát kell naponta aludnunk ahhoz, hogy mentálisan, érzelmileg és fizikálisan is a legjobb állapotban legyünk és fel legyünk készülve a napi történésekre.
Ez is érdekelhet
