Amikor a beteg kitalált tünetekről hazudozik

A Münchausen-szindróma lényege, hogy a betegek kitalálnak maguknak valamilyen betegséget vagy tünetcsoportot, majd az egészségügynek is megpróbálják "eladni" annak érdekében, hogy foglalkozzanak velük, vizsgálatokat végezzenek rajtuk, kórházba kerülhessenek.

A Münchausen-szindrómát nem szabad összekeverni a hipochondriával . Előbbi esetében ugyanis nem a betegségtől való félelemről van szó, hanem arról, hogy az érintettek tünetekről és panaszokról hazudoznak, leleteket hamisítanak, és akár szándékosan elő is idézik magukon a tüneteket. Gyakori, hogy az érintetteknek korábban valamilyen kötődésük volt az egészségügyhöz, azon a területen dolgoztak, vagy korábban orvosok akartak lenni.

A Münchausen-szindróma okai

A hátterében általában vélt vagy valós szeretethiány, kisebbrendűségi érzés, elhanyagoltságérzés húzódik meg, de okozhatja depresszió vagy szorongás, különböző lelki problémák és személyiségzavarok is.

A Münchausen by proxy a Münchausen-szindróma kivetített formája, vagyis az érintett nem a saját állapotával, tüneteivel kapcsolatban hazudik az egészségügyi dolgozóknak, hanem egy hozzá közel álló személlyel, például gyermekével kapcsolatban. Enyhébb esetben a szülő csak hazudozik, vagyis valótlanul számol be például éjszakai fulladásról, hasmenésről, magas lázról vagy egyéb panaszokról. Súlyos esetekben a szülő aktívan részt is vesz gyereke megbetegítésében. Részletekért kattintson !

Előfordulása

Nincs pontos adat a Münchausen-szindróma előfordulásáról, a betegség látenciája rendkívül magas. A problémát sokszor maga az egészségügy sem ismeri fel. De az is gyakran megesik, hogy mikor esetleg kezdik felismerni, és jelzik is, akkor a beteg eltűnik az orvosok szeme elől. Innentől kezdve pedig az orvosok sem tudják biztosan megmondani, hogy Münchausen-szindrómával volt-e dolguk, vagy csak a beteg nem volt megelégedve az ellátással.

A Münchausen-szindróma kezelése

Mivel a szindrómában szenvedők általában rögtön eltűnnek, amikor az orvosok elkezdik pedzegetni a sztorijukat, a betegséget nagyon nehéz kezelni. Holott ezek a betegek pszichiáterre vagy pszichológusra szorulnának, amennyiben pedig a szindróma mögött depresszió vagy szorongás áll, kulcsfontosságú lenne az alapbetegség kezelése is. Sok esetben szükség lehet családterápiára is, különösen, ha a probléma eredete összefügg a beteg (vélt vagy valós) családon belüli háttérbe szorulásával.

Ez is érdekelheti

autista gyerekek

„Minden osztályban van autista gyerek, még ha nem is kapott diagnózist”

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

A betegség tüneteiről és gyógyulási esélyeiről részletesen a Betegségek A-Z rovatunkban olvashat!