A Magyar Nemzet szakértői segítséggel áttekintette , amit az elkövetőket gyilkosságig hajszoló elmezavarokról, őrületről tudni lehet. A lap Bolyky Orsolyát, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársát kérdezte, aki évek óta kutatja az emberölés és a mentális betegségek közötti összefüggéseket.
A kutató kifejtette, hogy a bűncselekménynek alanyi és tárgyi oldala van. Utóbbi az, amit objektíven észlelünk, azaz például az elkövetés helye, ideje, eszköze. Előbbi pedig a tudati oldalt jelenti, vagyis sarkítva azt, hogy mi játszódik le az elkövetés pillanatában a tettes elméjében. Ennek alapján mondják ki bűnösségét, azazhogy szándékosan vagy gondatlanul követte-e el tettet – ennek tipikus példája a közúti baleset okozásának vétsége –, vagy egyik bűnösségi alakzat sem állapítható meg.
A két oldal közül az alanyi vizsgálata nehezebb annak szubjektív jellege miatt. Itt ugyanis meg kell állapítani, hogy a gyilkosnak megvan-e a felismerési képessége, azaz látja-e tette következményeit, illetve van-e akarati képessége, hogy ennek megfelelően is cselekedjen (vagyis ne cselekedjen). E kettőből tevődik össze a beszámítási képesség. Ennek megállapítása az igazságügyi elmeorvos szakértőre (pszichiáterre) tartozik, véleménye pedig döntő fontosságú lehet.
Ez a vizsgálat tulajdonképpen egy beszélgetés, amelynek során nemcsak a bűncselekményről, hanem az élettörténetéről is kérdezik az elkövetőt, anyagi körülményeitől kezdve gyerekkorán át szinte mindenről. Hogy a szakvélemény még megalapozottabb legyen, legtöbbször igazságügyi pszichológust is bevonnak a vizsgálatba, aki különböző teszteket is elvégeztet, és személyiségrajzot készít a terheltről. Ebből a kettőből születik az egyesített szakértői vélemény, és derül ki, hogy az elkövető tudta-e, mit csinál, vagy beszámíthatósága korlátozott volt, esetleg beszámítási képessége teljesen hiányzott (ami a kóros elmeállapot miatt felmentési okot jelent).
Bolyky Orsolya elmondása szerint az emberölés mint a legsúlyosabb életellenes cselekmény ilyen szempontból szigorú kategória: sokszor annak ellenére is megállapítják a teljes beszámíthatóságot, hogy az illető valamilyen mentális zavarral küzd. Ennek oka, hogy ilyen erőszakos bűn elkövetésénél fokozottan elvárható, hogy az illető tudja, tiltott dolgot csinál, előre lássa tettei következményeit.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Tehát a legtöbbször nem befolyásolják a beszámítási képességet a különböző személyiségzavarok, mint amilyen például az antiszociális személyiségzavar (akikben nincs empátia, képtelenek a szeretetre, erkölcsi normák betartására) vagy a borderline személyiségzavar (súlyos hangulatingadozás).
Akad azonban olyan betegség, amely szinte minden esetben automatikusan kizárja az illető beszámíthatóságát, és az ítéletben, a jelenlegi szabályok szerint, határozatlan időre kényszergyógykezelését rendelik el. Ez a skizofrénia. A betegek általában hallucinációktól, paranoid vagy bizarr téveszméktől szenvednek, amelyekhez gyakran szociális és foglalkozási zavarok is társulnak.
A statisztikák alapján a súlyos bűncselekmények többségét a büntetőjog szempontjából pszichiátriailag egészséges emberek követik el, más kérdés, hogy a klinikum hogyan ítélné meg mentális állapotukat. Ami leginkább jellemző rájuk az átlag alatti IQ és az alacsony iskolai végzettség.
A témáról Rihmer Zoltán, a téma szakértője a Magyar Nemzetben már korábban megírta, hogy 2013-ban 154 emberölés történt hazánkban, és az elkövetők közül csak néhányan szenvedtek súlyos pszichiátriai betegségben. Bolyky szerint ez az arány azóta stagnál, nincs nagy változás.
Ez is érdekelheti
Forrás: MNO.hu
Legjobban: