Az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága kezdeményezésére március 6-a a Logopédia Európai Napja. Magyarországon 2012 óta rendezik meg. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a kommunikációs zavarok sokféleségére és azok egészségre, életminőségre gyakorolt hatásaira. Hazánkban több tízezerre tehető a beszéd- és/vagy nyelvi problémával küzdők száma, az érintettek gyakran nem is tudják, hogy problémájukra van gyógyír, s azt sem, hogy hová, milyen szakemberhez fordulhatnak.
Az európai nap alkalmából több konferencia és Démoszthenész Egyesület titkára lapunknak elmondta, nagy jelentősége van a Logopédia Európai Napjának, hiszen a beszédhiba - a dadogás vagy a hadarás például - kommunikációs akadályozottságot jelent. Bizonyos beszédhibákat észre sem vesznek az emberek, vagy épp keveset tudnak róla. Szegediné Gacsó Mária hangsúlyozta: a logopédiáról sokaknak a kisgyerekek beszédhibái jutnak az eszébe, pedig felnőttkorban is nagy jelentősége van a terápiának. Hozzátette: az európai napnak köszönhetően reméli, többen figyelnek majd a problémára.
A logopédia
A logopédia az orvostudomány határterületéhez tartozó tudományág, amely a különböző beszédhibák (dadogás, pöszeség stb.) kijavításával foglalkozik. A szó görög eredetű, jelentése: beszédnevelés.
A logopédiai nevelés , gondozás célja, hogy biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, az egyén célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt. A leghatékonyabb forma a megelőzés, amely a szülők, nevelők felvilágosítását, a veszélyeztetettek korai kiszűrését és előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédését jelenti.
A logopédiai terápiát egyre több program, módszer, eszköz kimunkálása vagy átvétele, célirányos fejlesztése, illetve a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás, a szülők bevonása jellemzi. A hatékonyságot, a társadalomba való zavartalan beilleszkedést, főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok (például beszédfejlődési elmaradás, rinolália, diszlexia, hadarás, dadogás, halmozott beszédsérülés) esetében az utógondozás is szolgálja. A logopédiai intézmények megválasztása a kóroktani tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedtsége, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet szemléletének és az integráció lehetőségeinek érvényesítése alakítja.
A hazai logopédia a 19-20. század fordulóján jött létre a gyógypedagógia egyik ágaként. A beszédsérültek ellátásának ekkor alakultak ki az első szervezeti keretei. Az egyidejű szakemberképzés a korabeli külföldi és hazai fonetikai és beszédpedagógiai kutatásokra és a hazai gyógypedagógia eredményeire építhetett.