Mit kezdjünk irracionális félelmeinkkel?

Mi váltja ki, és mihez kezdhetünk irracionális félelmeinkkel, fóbiáinkkal? Hogyan számolhatunk le a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel? Ismerjük meg jobban a gyakori pszichés zavarokat!

Mindenki fél. A félelem velünk született alapérzés, amely megvéd minket a veszélyes helyzetektől. De mi van akkor, ha egy ilyen természetes érzés átfordul valami szokatlan, irracionális reakcióba? Két pszichológus segítségével rávilágítunk, hogy mikor fóbiákról, és a szintén félelemből táplálkozó kényszerességről.

Fóbiák: nehéz felfogni, de létezik

Halálfélelem, heves szívdobogást, szájszárazságot, remegés - nehéz felfogni, hogyan okozhat egy egyszerű, hétköznapi tárgy vagy esemény pánikreakciót. Márpedig azoknál, akik fóbiáktól szenvednek, erről van szó. A fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetekről, vagy személyektől, amely igazolatlan voltát az érintett felismeri, mégsem tud szabadulni tőle. A pszichológusok szerint a fóbia a múltból eredő félelmek és megoldatlan problémák - negatív események és élmények - következménye. A legnagyobb különbség a félelem és a fóbia között az, hogy a fóbia legtöbbször irracionális, megmagyarázhatatlan, sőt butaságnak tűnhet, mégis nagy szerepet játszik a beteg életében.

Antiszociális személyiségzavarok Szociopaták és pszichopaták. Kik ők és mi a különbség? A krimikben, horrorfilmekben gyakran találkozhatunk a pszichopata, szociopata jelzővel. A laikusok, de gyakran a szakemberek is egymás szinonimájaként használják a két szót. Pontosan mit jelentenek és milyen különbségek vannak a kettő között? Olvassa el erről szóló cikkünket, kattintson! Oroszi Zsuzsanna, klinikai szakpszichológus tapasztalatai szerint a szorongásos panasz az egyik leggyakoribb ok, amivel a páciensek hozzá fordulnak, fóbiás panasszal viszonylag ritkán találkozik, valószínűleg azért mert a fóbiák esetében a szorongás egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki, így lehetőség van annak elkerülésére. (A szakirodalom mintegy 122 különböző fóbiát különít el.) Vannak azonban olyan fóbiák, mint az agorafóbia - félelem a lakás elhagyásától, üzletekbe való belépéstől, tömegben, nyilvános helyeken való tartózkodástól - vagy szociális fóbia mely nehezebben elkerülhető, illetve jelentős mértékben megnehezíti a mindennapi életvitelt. A szorongások általánosságban is megnehezítik az életet, kellemetlen tünetekkel járnak, és a diszkomfort érzés az, ami végül beviszi a beteget rendelőbe.

A fóbiákat három főbb csoportba szokták sorolni. Az elsőbe a specifikus fóbiák tartoznak, ezek meghatározott tárgyakra vagy helyzetekre vonatkoznak, és gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál. A specifikus fóbiák közé tartoznak például a pókoktól, az injekciós tűktől vagy a repüléstől való félelem. A szociális fóbiák jellemzői, hogy az érintett szorong a társas kapcsolatoktól, mindennapos helyzetektől. E fóbiában szenvedők folyamatosan attól tartanak, hogy mások figyelik, kritizálják őket, vagy éppen kellemetlen helyzetbe kerülnek. Mindez megakadályozhatja őket abban, hogy normális életet éljenek, hiszen sem a munkájukra, sem a magánéletükre nem tudnak figyelni az állandó félelem miatt. Az agorafóbiások minden olyan helyzettől rettegnek , melyben úgy érzik, csapdába estek, nincsenek biztonságban. Ez a félelem gyakran pánikbetegséggel is együtt jár, és a beteg egy idő után azzal is "ronthat" állapotán, hogy magától a pánikreakciótól kezd el félni. Ide tartozik a klausztrofóbia, a liftektől vagy éppen a tömegközlekedési eszközöktől való félelem is. Ám előfordulhat az is, hogy a betegnek nem csak egy fóbiával kell megküzdenie, a már meglévő fóbiából egy másik is kialakulhat.

Fóbiák és kényszerek fogságában

Fóbiák és kényszerek fogságában

Oroszi szerint azok, akik segítséget kérnek, valóban szeretnének változtatni a helyzetükön, szeretnének szembenézni félelmeikkel. "Azok, akik nem mennek el szakemberhez, nem biztos, hogy nem akarnak változtatni, lehet, hogy a tünetek nem okoznak akkora nyomást, hogy ezt a lépést megtegyék" - teszi hozzá.

"Tapasztalataim szerint ritkán fordulnak az emberek szakemberhez kimondottan csak fóbiával. Általában a komolyabb szorongás, pánikbetegség , pánikrohamok kényszerítik rá őket, és ennek kapcsán szokott fény derülni speciális fóbiákra" - ezt már Radics Judit pszichiáter mondja. Mint elárulta, az ily módon feltárt leggyakoribb probléma a közlekedési fóbia, de a bezárt helyen, például tipikusan liftben, zsúfolt bevásárló központban való tartózkodás vagy a betegségektől, a szennyeződésektől való félelmek is gyakran kideríthetők.

A pszichiáter szerint az állapot egyik árulkodó jele, hogy a páciensek a fóbia tárgyat igyekeznek kerülni. Aki a bezártságtól fél, nem száll be a liftbe, aki nem mer közlekedni, kísérőt vesz igénybe, vagy a betegségektől félők járványos időszakban arcmaszkot viselnek. A fóbiák kezelésének legfontosabb feltétele, hogy az érintett tisztába legyen betegségének természetével, gyógyíthatóságával. A kezelés alapelve, hogy meg kell szüntetni az elkerülő viselkedést, és szakember segítségével fel kell térképezni a kialakulásban szerepet játszó okot. A pszichoterápiák - ez lehet relaxációs-, kognitív-behavior-, vagy család- és interperszonális terápia - hatékony segítséget jelentenek, de előfordulhat olyan eset, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet - ezt minden esetben szakorvos dönti el.

Abban az esetben könnyebb a gyógyulás, ha a fóbia, a felelem úgynevezett másodlagos tünet. Ez azt jelenti, hogy elsősorban depresszió , vagy komoly szorongásos állapot áll fenn, aminek a fóbia csupán következménye. Tipikusan ilyen a pánikbetegség, ahol a pánikrohamoktól való félelmek miatt az illető közlekedési nehézséggel küzd, agorafóbiában szenved.

Kényszerbetegség: gondolat és tett

Előfordult már, hogy azért mosott kezet, rakott rendet, vagy végzett el különféle ellenőrzéseket, hogy csökkentse a szorongást, vagy így akart elkerülni egy félelmet keltő helyzetet? Rossz hírünk van, ez kényszerességre vall . Kényszeres jelleg az élet számos területén megjelenik, például szokásokban, rituálékban, de a betegséghez ennél több kell. A diagnózishoz felállításához a kényszergondolatok vagy cselekedetek, vagy mindkettő megléte szükséges legalább két egymást követő héten. A kényszergondolatoknál tartós késztetések vagy képzetek gyötrik a pácienst, sokszor már szorongást, szenvedést okozva. A gondolatok nem a reális problémákkal kapcsolatos aggodalmak megnyilvánulásai, a páciens saját pszichéjének termékei. Kényszercselekvésre utalhat, ha bizonyos magatartásformákat - ilyen lehet például a rendezgetés, ellenőrzés - vagy bizonyos gondolati folyamatokat - például imádkozás, számolás, szavak néma ismételgetése - a kényszergondolatokra válaszul vagy mereven alkalmazott szabály szerint végez az érintett. Az is a betegségre utal, ha a furcsa magatartásformák célja a szenvedés megelőzése, csökkentése vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása, miközben a magatartásformák jócskán eltúlzottak lehetnek.

Ahogy a pszichiáter fogalmaz, a kényszerbeteg is küzd szorongásokkal, itt azonban általában a belső meggyőződöttség az elsődleges. A kényszertünetek mögött egyébként valóban több kiváltó ok is meghúzódhat, tehát nem egységes a kórkép. Súlyos esetben a kényszerek el tudjak lehetetleníteni az egyén mindennapjait. Mint mondja, ő leggyakrabban ellenőrzési, tisztasági kényszerekkel találkozott, és hamar kiderült, hogy a beteg a megszokottnál több időt szán erre a tevékenységre. Gyakran társul más pszichiátriai betegségekhez, leginkább a depresszióhoz és egyéb szorongásos kórképekhez . A szorongásban, depresszióban szenvedők szoktak leginkább segítséget kérni, a kényszerességgel küzdők kevésbé.

Megbirkózhatunk-e egyedül is a pánikbetegséggel? A kényszerbetegség a lakosság körülbelül 2,8 százalékát érinti az élete folyamán. A betegség leginkább 10-30 év között alakulhat ki, mindkét nem egyformán lehet érintett: abban viszont eltérés van, hogy férfiaknál korábban jelentkezhet, és a csúcs 13-15 év között van, míg a nőknél általánosságban a 20. életév után indul, és 20-24 éves korban "tetőzik". A tudomány máig nem tudott pontos magyarázattal szolgálni a betegségre, ám az ismert, hogy genetikai, biológiai és pszichológiai tényezőknek is szerepe lehet kialakulásában. Rizikótényező lehet a kora-gyermekkorban előfordult, illetve az aktuálisan jelentkező pszichoszociális stresszorok, illetve a szülést követő hormonális változások. Egyes kutatások szerint a kényszerbetegség bizonyos családokban halmozottan fordul elő.

A betegség lefolyása általában krónikus, visszatérő jellegű. Kezelés nélkül az aktív periódusokat megkönnyebbülést hozó, kevésbé súlyos tünetekkel járó időszakok váltják fel, és előfordulhatnak csak enyhe tünetekkel zajló, esetleg tünetmentes időszakok, azonban spontán gyógyulás nem valószínű. Fáradtság, stressz hatására a tünetek felerősödhetnek és gyakoribbá válhatnak. A gyógyításhoz leggyakrabban kétféle módszert alkalmaznak, a gyógyszeres kezelést és a pszichoterápiát, a legjobb eredmény a módszerek együttes alkalmazásával érhető el. Rosszabb a gyógyulás esélye, ha a betegség korán, már a gyermekkorban kialakul, ám javul, ha a kezelést korán kezdik el - a betegek többségénél néhány kényszeres tünet azonban tartósan fennmaradhat.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra