Természetesen ez a készenlét és a feszültség bárki életében megjelenhet, azonban jellemzően kialakul mindazoknál, akik vezetői feladatot látnak el.
A vezetői réteg felelős a pillanatonként változó
politikai-gazdasági-piaci feltételek között a célok helyes meghatározásáért, az ahhoz vezető folyamatok és feladatok kidolgozásáért és hatékony megvalósításáért. Ez folyamatos és gyors információgyűjtést, elemzést, tervezést, irányítást és ellenőrzést igényel. Állandó a döntési helyzet és a felelősség. Az, hogy egy döntés helyes volt-e vagy hibás, gyakran hetek, hónapok múlva derül ki, s a következmény széleskörű és nyilvános. Mindez állandó készültségi állapottal és nagy belső feszültséggel jár. Egy idő múlva a feszült állapot olyan (veszélyesen) megszokottá válik, hogy csak az eltérések vevődnek észre.
A készenléti állapot nem korlátozódik a hivatalos munkaidőre, a problémák, feladatok újra és újra történő végiggondolása révén állandósul. A szabadidő is bevonódik a munkába, üzleti vacsorák, "kapcsolat-építő" teniszmérkőzések formájában.
A hazavitt munka és feszültség, a kevés szabadidő sokszor a családi kapcsolatok lazulásához vagy elmérgesedéséhez vezet, mely további feszültségek forrása, és "menekülésként" további munkára sarkall. Igazi lazítás már nincs, vagy alig marad.
Mi történik a testünkben készenléti állapotban?
Belső szerveink működését a szimpatikus és
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
paraszimpatikus idegrendszerből álló vegetatív idegrendszer szabályozza. Amikor a szervezet "riadókészültségbe" kerül (pl. vita, váratlan nehéz probléma, bármilyen veszélyhelyzet), a szimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, mintegy felkészítve a testet a menekülésre, támadásra, a veszély elhárítására. (Ennek eredményeként megnő a vérnyomás, a pulzusszám, a vércukorszint, stb.). A tartós készenléti állapotban a szimpatikus idegrendszer folyamatosan fokozottan működik, mely először még visszafordítható, később visszafordíthatatlan károsodást okoz a szervezetben. Például szívinfarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, trombózis és embólia, gyomorfekély alakul ki.
A vegetatív idegrendszer szoros kapcsolatban áll a hormon- és immunrendszerrel. Ez az oka valószínűleg annak, hogy a romló immunvédekezés miatt nő a rákos megbetegedések száma.
A betegségek kialakulásában természetesen számos egyéb tényező (pl.: genetikailag meghatározott hajlam) és belső folyamat is szerepet játszik.
A pszichés állapot romlását kezdetben gyakran ingerültség, türelmetlenség, érzelmi labilitás, fokozott alkoholfogyasztás, a koncentráció nehezítettsége és alvászavar jelzi, majd e tünetek súlyosbodása után leggyakoribb a depresszív állapot és a burn-out (kiégés) szindróma kialakulása.
Gyakran csak a kezdeti tünetek felismerése vagy már a betegség kialakulása teszi szükségessé, fontossá annak végiggondolását, mit lehet tenni az állandó készenléti állapot és a feszültség csökkentése érdekében.
A leggyorsabb eredményt valamilyen relaxációs módszer elsajátítása hozhatja. Emellett azonban igen fontos a vezetői pozícióból adódó, de kiküszöbölhető feszültségforrások végiggondolása és megoldása, a rendszeres testmozgás és a valódi pihenés megteremtése.
