Mi számít normális székletürítésnek?
A normális határai a székletürítésben is tág határok között mozognak, de mégis pontosan meghatározható. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is változó. A naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori. Függ az étkezésünktől, a bevitt folyadék mennyiségétől, a napi mozgásmennyiségtől, leterheltségünktől, a bennünket ért stresszhatásoktól, stb. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek.
Mikor beszélhetünk székrekedésről?
Ha a székletürítés lassú, nehézségekkel jár, illetve rendszeresen elégtelen mennyiségű, gyanakodhatunk, hogy székrekedésünk van. Székrekedéshez vezethet a bélmozgások zavara, a székletürítési reflex gyengülése, változások a bél vagy a környező szervek szerkezetében melyek akadályozhatják a bélben a béltartalom továbbhaladását a végbél felé. A székrekedéssel együtt járó tünetek igen változatosak lehetnek, és nagymértékben függnek a háttérben meghúzódó betegségtől.
A székrekedés jellemző tünetei
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagyon kemény, száraz kevés mennyiségű széklet, valamint olyan érzés, hogy a végbél nem ürült ki teljesen, a székrekedésben szenvedő betegek többségénél megtalálható. Időnként a betegek teltségérzésről és fájdalomról panaszkodnak, amely akkor csökken, amikor a széklet vagy a gázok távoznak. A hasi feszülés is zavaró tünet, ezt a bélbaktériumok által termelt gázok felszaporodása okozza; a gáz nem tud távozni, mivel a vastagbelet elzárja a széklet . Néhány betegnél szorulásos hasmenés alakul ki, amely akkor jön létre, ha a bélműködés már hosszabb ideje leállt; ekkor a széklet végül is feloldódik a bélfal által az irritáció következtében kiválasztott nyálkában. A székrekedéses betegeknél jelentkezhet étvágycsökkenés vagy öklendezés és hányinger, előfordul fejfájás, általános ingerlékenység, rossz hangulat és alvászavar is. A hosszan tartó székrekedés bőrelváltozásokat is okozhat: a bőr sápadt, gyakran sárgás árnyalatú, petyhüdt lesz, elveszti rugalmasságát.
Az időskori székrekedés
Idősebbeknél a székrekedés két és félszer gyakoribb, mint fiataloknál. A bélperisztaltika károsodik és a székürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek. Időskorban a bélflóra összetétele szintén megváltozik, mennyisége növekszik. Azok a baktériumok, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a bélműködésre, fokozatosan elveszítik ezt az előnyös hatásukat, csökken az anyagcserében játszott szerepük, ugyanakkor a rothasztó baktériumok felszaporodnak.
Az emésztőnedvek csökkent kiválasztása is hozzájárul a mikroflóra megváltozásához, s így felborul a vastagbél baktériumflórájának egyensúlya. Az időseknél a gyógyszerszedéshez kapcsolódó székrekedés is gyakori. Időseknél sokkal gyakrabban alakulnak ki kemény székletrögök, mint fiataloknál, s ez a bélben fekélyek kialakulásához vagy teljes elzáródáshoz vezet.
A székrekedés megelőzése
Heveny fertőző megbetegedéseknél, súlyos szívbetegeknél, valamint ágyhoz kötött betegeknél a szorulás megelőzésében fontos szerepe van az elegendő folyadékbevitelnek, gyümölcsök, zöldségpépek, kompótok, gyümölcslevek és savanyított tejtermékek fogyasztásának, az ágynyugalom lehetőség szerinti lerövidítésének.
Olyan személyeknél, akik egészségtelenül étkeznek (nem fogyasztanak elegendő szerves anyagot), az étkezések közötti túl hosszú szünetet tartanak, rendszertelenül alszanak, illetve baktériumok által termelt káros anyagokkal rendszeresen kapcsolatba kerülnek, nagyobb valószínűséggel fejlődik ki akut szorulás .
Ez is érdekelhet
A természetes székürítési reflexek elvesztésével járó szorulás néha már gyermekkorban jelentkezik . A gyermekek megtanítása a határozott időben történő székürítésre fontos a habituális (szokásos) szorulás kialakulásának megelőzésében, amelyet az ingerek hiánya vált ki. A mindennap azonos időben történő székürítés, a fizikai aktivitás, a reggeli torna, séta, a vízi sportok szintén fontosak a szorulás megelőzésében.
Legjobban: