Milyen is a normális széklet? Tömege 100-250, de akár 500 gramm is lehet. A sok növényi rostot fogyasztók, tehát a vegetáriánusok többet termelnek. Állaga szerint jól formált, jellegzetesen henger alakban távozó, homogén massza. A fehérjedús táplálék keményíti, a szénhidrátok lágyítják. Formáját és állagát lényegében víztartalma határozza meg, amely 65-75 százalék.
További 25 százalékot tesznek ki táplálékunk emészthetetlen alkotói (növényi rostok, cellulóz), a bélnyálkahártyáról lelökődött hámsejtek, a barna színt is meghatározó epefesték (szterkobilin), emésztőnedv- és mirigyváladék-maradékok. 12-18 százalék a zsírsav és a szervetlen anyagok, a pedig bélbaktériumok a széklet mintegy 9 százalékát teszik ki.
A jó szemű hozzáértő – legyen az jó diagnoszta, netán tapasztalt és érdeklődő laikus – színe, állaga, alakja, szaga, mennyisége, látható összetevői, sőt emésztettsége alapján sok mindent megtudhat arról, milyen táplálék elfogyasztása után, milyen egészségi állapot mellett jött létre. Utóbbi szempontból érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni a széklet egyes jellemzőit.
A normális széklet tömege, mennyisége
A széklet napi ürített mennyisége természetesen lecsökken éhezéskor vagy koplaláskor, böjt és tisztítókúrák idején, illetve pépes, híg ételek fogyasztásakor is, hiszen az elfogyasztott étel nagy hányada ebben az esetben pusztán víz. Normál étkezés mellett a kis mennyiségű napi ürítés székrekedésre vall.
A mennyiség hasmenéskor az aránylag nagy víztartalom miatt nő meg. A savas élelmiszerek meggyorsítják a bélműködést, ezért nagyobb mennyiségű, hasmenéses jellegű székletet okoznak. Vannak, akik különösen érzékenyek egyes ételekre, a kávé és a káposztafélék is lehetnek okai nagyobb mennyiségű híg székletnek.
A kifejezetten nagy mennyiség betegségre utaló jel is lehet. Ez mukoviszcidózis esetén (cisztás fibrózis, a bél cisztás elváltozása), lisztérzékenységnél és zsíremésztési zavarok esetén jellemző.
A normális széklet állaga, formája
A normál, formált széklettől eltérő állag lehet túlságosan laza, lágy, netán már vizes. A hasmenésesen lágy, vékony henger alakú, netán folyós széklet víztartalma 90 százalék fölötti. A híg, vizes széklet komoly betegség tünete is lehet. Ha vérnyomok is vannak benne, akkor fekélyes bélgyulladás, vérhas és egyéb megbetegedés jele.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lágy székletet okozhat a megnövekedett zsírtartalom is. Ez esetben a széklet nem csak puhább a kívánatosnál, hanem krémesen csillog is. A híg széklet lehet nyákos, nyálkában gazdag is, amely fertőzés, bélgyulladás jele lehet. A normális lágyságú, ám vékony henger alakban távozó széklet a bélcsatorna és végbélnyílás átmérőjét is befolyásoló rendellenességére, elzáródásra utalhat. A kemény, vastag vagy bogyókká összeálló széklet vízhiányos, ilyen a székrekedéses emberi végtermék.
Paraziták jelenléte, bélférgesség nyomai is jól láthatók a székletben. A cérnagiliszta 0,5-1 centiméter hosszú fehéres színű, a felületen jól látható mozgásuk. Az orsóféreg 15-30 centiméteres hosszú, némileg hasonlít a földigilisztához. A galandféreg jelenlétére inkább csak leszakadt szelvényeinek nyomai utalnak.
Mi az a zsírszéklet?
Érdemes külön szólni a zsírszékletről, hiszen ez nagyon sok – egyébként csak alapos vizsgálattal beazonosítható – emésztési rendellenesség első jele. Nagyon zsíros táplálkozás mellett is előfordul. Mindenesetre a széklet zsírtartalma nem tud felszívódni, és napi 7 grammnyinál jóval több ürül. Ettől a széklet, amellett, hogy híg, feltűnően csillogó, ragadós, kenőcsös.
A széklet állaga habos, híg és világos, ha a szénhidrát-emésztés problémája miatt túl sok keményítő van benne. Ez rendszerint hasnyálmirigy-problémára utal. A keményítőt emészteni kezdő bélbaktériumok miatt az ilyen széklet szaga erősebb a megszokottnál, állaga pedig hígabb.
Milyen a normális széklet színe?
Aki gyakran pelenkáz kisgyermeket, tudja, hogy a széklet, attól függően, mi volt az aznapi menü, igen változatos kinézetet ölthet. Az anyatejes baba széklete világossárgás, világosabb, mint a tápszereseké, a spenóttól zöldes, a húsos ételektől besötétül. Jóllehet, nem szentelünk neki annyi figyelmet, nincs ez másképp a felnőttek esetében sem.
Igen sötét, csaknem feketés, véres, avagy szurokszéklet, amelynek jelentősége miatt külön leírást is szentelünk. Ilyenkor a székletbe került vér már megemésztődik, mire kiürül, ez okozza fekete színét. Sötétszürkés, fekete lesz a széklet, ha aktív szenet vesz be az ember, de más gyógyszerek is befolyásolhatják a színt. A hasmenésre adott bizmut-szalicilát is feketére festi.
Amennyiben azonban nem ismert valamely ártatlan tényező, mely a széklet fekete színét okozza, és nem pusztán átmeneti jelenségről van szó, feltétlenül laboratóriumi vizsgálattal kell tisztázni eredetét. A véres széklet ugyanis minden esetben betegségtünet. A széklet színe a frissen hozzá keveredett vér miatt pirosas lehet, ilyenkor a vérzés a vastagbél alsó szakaszán vagy a végbélben lehet, netán aranyér okozza. Bizonyos ételek, így a cékla is kölcsönözhet pirosas színt az ürüléknek.
A zöldes széklet legtöbbször zöldségek, nagy klorofill-tartalmú ételek fogyasztása után jellemző. Zöldes és sárgás árnyalatot okozhat antibiotikum-kúra is. Fakó, agyagszínű vagy sárgásszürke, hovatovább színtelen termék is keletkezhet. Epeút-elzáródásra hívhatja fel a figyelmet, hiszen ilyenkor nem kerül bele a bélsárba az epefesték. Rendszerint állaga is lágyabb a normálisnál. Ilyen a már említett zsírszéklet is. Fehéres, sárgásszürke színt okozhat az ürített genny is, szintén kóros szín. Lehet például bélgyulladás következménye.
A kiegyensúlyozott vegyes táplálkozásnál a bélsár jellegzetes barna színű, mely besötétedik vörösbortól, véres hurkától, sötét levű gyümölcsöktől, például a meggytől vagy a feketeszedertől. Általában minél több húst fogyasztunk, annál sötétebb az ürülék. A széklet lágyulásával, hígulásával színe is világosodik. A hasmenéses széklet sárgás.
Ez is érdekelhet
Milyen a normális széklet szaga?
A széklet szagát bizonyára senki nem mondaná kellemesnek, a fehérjék rothadásából származó anyagok okozzák. A „szagértők” mégis állítják, fokozható a kellemetlenség. Emésztési zavarok még kifejezettebbé teszik a szúrós szagot, melyet illó zsírsavak okoznak. A vérzés okozta szurokszéklet is bűzösebb a megszokottnál. Jellegzetes savanykás szagot lehet érezni, ha a szénhidrátok emésztése körül vannak problémák. A szagok leírása még hasonlatokkal is nehézkes, annyit azért érdemes megjegyezni, hogy az elfogyasztott erős illatú ételek is visszaköszönnek a szaghatásban.
Ez az áttekintés természetesen nem elegendő ahhoz, hogy bárki pontosan megállapítsa, kóros-e a széklet, s hogy milyen betegségre utal. Némi odafigyeléssel a széklet állagára azonban hasznos információkat nyerhetünk napi emésztésünkről, s arról, hogy mely ételek tesznek jót, melyeket kell mértékkel fogyasztanunk. Ha a széklet minősége gyakran vagy rendszeresen eltér a normálistól, laboratóriumi székletvizsgálat és belgyógyászati kivizsgálás indokolt.
