Az epebetegségek napjaink egyik leggyakoribb, a gyomor-bél csatornát érintő, nem fertőző kórképek. A gyakori előfordulás hátterében többek között a kedvezőtlen étkezési szokások, főként a túlzott zsírbevitel, az elhízás nagy szerepet játszanak.
A máj nagy része jobb oldalon a bordaív alatt található. A máj elülső felszínén a középvonaltól kissé jobbra tapadó szalag a májat két lebenyre osztja, melyek közül a jobb lebeny jóval nagyobb, mint a bal. A máj közel másfél kilogramm tömegű, mirigyes szerkezetű hámszerv, amely sokféle funkciót lát el, egyike a szervezet legsokoldalúbb működési szervének. Funkciói közé tartozik az átlagosan napi 600 ml-nyi epe elválasztása is. A máj által termelt epe, az ún. májepe kis epekapillárisokon, vezetékeken jut az epehólyagba. Az epehólyag egy kis körte alakú tömlő, a máj jobb lebenye alatt helyezkedik el. Rendes helyzetében lefelé tekintő tompa vége a máj alsó szélét csak éppen, hogy meghaladja. Fő feladata a híg, folyékony, sárgás, frissen termelt epe tárolása, és sűrítése. Étkezés után az epehólyag összehúzódik, az epevezetéken, közös epevezetéken keresztül meghatározott mennyiségben az epét a nyombélbe juttatja az emésztés elősegítésére. Az epe fő feladata az zsírok emulgeálása, azaz kisebb részecskékre oldása, illetve a zsíroldó enzim a lipáz aktiválása, tehát epeváladék nélkül a zsírok megemésztése elképzelhetetlen. További alkotórészei: koleszterin, pigmentek, fehérjék, lecitin, só, víz. Ha a máj nem termel elegendő epét, komoly emésztési panaszok jelentkezhetnek, hasi fájdalom, teltségérzés, puffadás, hányinger, hányás.
Hogyan keletkezik az epekő?
Az epeváladék legfontosabb összetevői az epesavak, a koleszterin, a mészsók és a bilirubin nevű epefesték. Kő akkor keletkezik, ha ezen alkotórészek mennyiségi egyensúlya felborul. Például: ha a koleszterin koncentrációja nagyon megnő, az epesavak a koleszterint többé nem képesek oldatban tartani, ezért az kikristályosodik és koleszterinkő keletkezik. A bilirubin vagy a kalciumsók kristályosodásából úgynevezett pigmentkövek jöhetnek létre. Leggyakoribbak azonban a kevert formák, a koleszterin-pigment-mészkövek.
Ez az egyensúly számos ok miatt felborulhat, pl. a máj működésében bekövetkezett zavarok; zsírban, mindenekelőtt koleszterinben gazdag, túlzott mértékű étkezés; az epe koncentrálásában bekövetkezett károsodások. Képződésüket elősegítik a többszörös epehólyag-gyulladás, az ún. epehólyag-megtöretés, mely miatt epepangás alakul ki, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, májzsugorodás, de vélhetően örökletes tényezőknek is jelentős szerepük van, mert gyakori a családi halmozódás. Ezen okok elsődleges következménye, hogy mikroszkopikus méretű kis kristályok képződnek az epehólyagban, melyek azután évek alatt folyamatosan növekednek, de gyakran észrevétlenek maradnak.
Gyakrabban fordul elő a nőknél
Kétszer annyi nő szenved epekőtől, mint férfi, ráadásul a negyven év alattiaknál ötször gyakoribb. Nagy valószínűséggel a női nemi hormonok felelősek ezért. Az ösztrogén az epesavak és a koleszterin arányát kedvezőtlenül befolyásolja. Minden híreszteléssel ellentétben azonban a fogamzásgátló tabletták nem fokozzák a kőképződés gyakoriságát, de növelik a köves epehólyag okozta görcsök esélyét. Ezért a fogamzásgátló használata mellett az esetek jelentősebb hányadában derül ki a kövek léte, ami magyarázhatja a fogamzásgátlók ilyen hatásáról elterjedt tévhit eredetét. Szerepet játszhat továbbá az is, hogy a nők gyakrabban tartanak szigorú fogyókúrát, egyszer sokat esznek, másszor éheznek, vagyis szélsőségesen táplálkoznak. Minél kevesebbet eszünk, annál kevésbé kell az epehólyagnak összehúzódnia és epét ürítenie. Az epeváladék így hosszabb ideig marad az epehólyagban, és jobban besűrűsödik, így a megváltozott oldhatósági viszonyok miatt kristályosodási gócok képződnek, ily módon könnyen keletkeznek kövek.
Tünetek, lefolyás
Az epehólyagban levő kő lehet tünetmentes, és sokszor egyéb betegség miatt végzett vizsgálat derít fényt az epekövességre, máskor bizonytalan tompa, jobb bordaív alatti fájdalom, teltségérzés, hasi puffadás, émelygés, hányinger jelentkezik, ez hívja fel a figyelmet a problémára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az epeútba beékelődő kő esetén jelentkezik a típusos epegörcs, epekólika, mely gyakran bőséges, zsíros vagy puffasztó, tojásos, tejszínes ételek fogyasztása után jelentkezik, gyakran éjszaka. Vezető tünet a heves, jobb bordaív alatti, a hátba vagy a jobb lapockába sugárzó görcsös fájdalom. Gyakran kíséri hányinger, hányás. Az epekő elzárja az epehólyag-vezetéket, az epehólyag többszöri összehúzódásra kényszerül, hogy az epefolyadék a tápcsatornába ürülhessen. Ilyenkor az epehólyag feszülése okozza a fájdalmat. A roham 1-4 óráig is eltarthat.
Ha az el nem folyt epe elfertőződik, heveny epehólyag-gyulladás (cholecystitis acuta) alakulhat ki. Ilyenkor a fájdalomhoz magas láz és sárgaság is társul hozzá. Ha a kő tartósan beékelődik az epeúti csatornába, az epehólyag gennyel telt epehólyaggá alakulhat át. A közös elvezető csatorna elzáródása sárgaságban nyilvánul meg. Ha a pangó epe elfertőződik, epeelvezetőcső-gyulladás (cholangitis) alakul ki, mely minden esetben kórházi ellátást igénylő, életveszélyes állapot.
Diagnózis
Elsőként ultrahangvizsgálat végzendő el. Mivel ultrahang segítségével főként a folyadékkal telt képletek (pl. az epehólyag) vizsgálhatók kiválóan, a vizsgálat önmagában is elegendő lehet a kórisme felállítására. Ha bizonytalan az eredménye, akkor elvégezhető szükség szerint hasi röntgenfelvétel vagy egyéb képalkotó-vizsgálat. Kontrasztanyag nélküli ("natív") hasi röntgenvizsgálat a meszes köveket jól kimutatja. Kétes esetben nagy felbontóképességű radiológiai vizsgálatok (CT, MRI) jöhetnek szóba. Laboratóriumi vizsgálatokra egyéb betegségek kizárása miatt lehet szükség, mert az úgynevezett direkt és indirekt bilirubin vérszint, valamint a vizeletben a direkt bilirubin kimutatásával a sárgaságok alaptípusai jól elkülöníthetők egymástól.
Kezelés
Ma elfogadott nézet, hogy a tünetmentes - véletlenül felfedezett - epeköveket nem kell kezelni. A panaszokat okozó betegség azonban mindenképpen orvosi beavatkozást igényel. Az epeköves roham megszüntetésére erős hatású fájdalomcsillapítókat és görcsoldókat alkalmazunk. Ha a heveny szaknak sebészi szövődménye nem alakult ki, a tünetek lezajlása után lehet a műtétet elvégezni (epehólyag-eltávolítás). A modern technika forradalmasította az epekőbetegség gyógyítását is. Általánosságban elmondható, hogy hagyományos műtétre csak szövődményes esetekben van szükség. A hagyományos epehólyag-eltávolító műtét meglehetősen megterhelő volt és a felépülés heteket vett igénybe. Ennek megfelelően a műtét szövődményei is gyakoriak és sokszor súlyosak voltak.
A hastükrözéses epehólyag-eltávolítás (laparoszkópiás kolecisztektómia) a beteg számára nem jelent olyan mértékű megterhelést, mint a nyitott hasi műtét, néhány napra lerövidül a kórházi tartózkodás ideje, és a beteg hamarosan újra munkaképes lesz. Ma főként tüneteket okozó epekőbetegségek eseteiben használják. Gyakorlott kezekben a szövődmények gyakorisága nem éri el az 1%-ot. A gyulladásban lévő epehólyag esetén ezt a beavatkozást antibiotikum kúrának kell megelőznie. Ha az epevezetékben elakad a kő, először gyomortükrözés útján, az epevezeték patkóbélbe szájadzásának kitágításával kell eltávolítani, majd ezt a beavatkozást követheti az epehólyag-eltávolítás.
Bizonyos kőféleségeket gyógyszerekkel fel lehet oldani. Ezen beavatkozás alapelve a kőképződés folyamatának visszafordítása az epealkotók megváltozott arányának helyreállítása útján. Csak igen ritkán, válogatott esetekben kerülhet sor gyógyszeres kőoldásra. Döntően koleszterint tartalmazó kövek oldhatók fel. Ezek arról ismerhetők fel, hogy kontrasztanyag nélkül készített röntgenfelvételen nem láthatók (a röntgensugarat áteresztik), viszont jól láthatók ultrahangvizsgálat során. Különösen az ún. úszó kövek alkalmasak kőoldó kezelésre.
Hogyan előzhető meg az új kő képződése?
Nagy gondot jelent az epeköves betegek számára, bármilyen módon történt is a kövesség megszüntetése - kivéve, ha műtéttel az epehólyagot eltávolították -, az új kő képződésének megelőzése. Kiterjedt vizsgálatok alapján mondható, hogy eredményes gyógykezelés esetén is, általában 5 év eltelte után a betegek mintegy 50 százalékának újonnan lesz epeköve.
Ez is érdekelhet
Az étkezésre nagyon oda kell figyelni. Kerülni kell az elhízást. Túlsúlyos betegek hajlamosabbak epekőbetegségre. Csökkenteni kell az étkezéssel bevitt koleszterin mennyiségét. Az alacsony koleszterintartalmú diéta a legelőnyösebb a tartós kőmentes állapot megtartására. Ajánlatos gyakori, kis étkezések bevezetése, beleértve a késő esti falatokat is. Ezek az étkezések segítenek abban, hogy az epehólyag mozgásban legyen, így segítsen a kőképződés megelőzésében. A diéta legyen rostban gazdag, például tartalmazzon főzelékféléket, hogy megkönnyítse az emésztési folyamatokat, és így járuljon hozzá a kőképződés megelőzéséhez.
