A folsav a B-vitamin-csoport tagjaként a szervezetnek létfontosságú vitaminok közé tartozik. Alapvető szerepet játszik a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban, különös tekintettel a DNS láncot felépítő molekulák előállítására.
A folsav molekula három részből áll, melyekből kisebb átalakulásokkal a szervezetnek fontos hatóanyagok keletkeznek. A mindennapi táplálékainkban olyan formában van jelen, amely közvetlen felszívódásra nem alkalmas. A bél hámsejtjei tartalmazzák azt az enzimet, amely hasznosítható, felszívódásra képes formában alakítja át. A sejtek által felvett folsavból keletkezik a DNS szintézist meghatározó egyik alkotórész. Nagyon fontos, hogy a terhesség alatt az anyai szervezet folsav-ellátottsága megfelelő legyen. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a várandósság alatti folsav-bevitel csökkenti az idegcső záródási rendellenességek (nyitott gerinc) kialakulását.
A tervezett másállapot előtt egy hónappal már célszerű elkezdeni a folsav szedését, hiszen az idegcső záródási rendellenességek a terhesség egészen korai időszakában alakulnak ki: agyhiány a 23. napig, nyitott gerinc a 25. napig jöhet létre. Vagyis a terhesség első 3-4 hete alatt, amikor sok nő még nem is gyanakszik a másállapotra.
Hiányt okoz
A folsav lényeges szerepet játszik még a B12-vitaminnal együttműködve a vérképzésben, valamint más sejtek növekedésében, szaporodásában. A szervezetből naponta kb. 50 mikrogramm folsav, illetve valamilyen származéka ürül ki. Minden elváltozás, bélbetegség, amely a folsav felszívódását gátolja, folsavhiány kialakulásához vezethet. Vannak olyan gyógyszerek, melyek tartós alkalmazása szintén folsavhiányt idézhet elő: pl. daganatellenes szerek, egyes antibakteriális gyógyszerek. A folsavhiány következménye elsősorban vérszegénység, amely nem azonos a B12-vitamin hiánya következtében kialakuló vérszegénységgel.
Folsavban gazdag élelmiszerek
Máj, tojássárgája, szója, karfiol, zöldbab, dió, mogyoró.