A krónikus gyulladásos bélbetegségek csoportjába a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség tartozik. Diétás kezelésük szinte azonos, de figyelembe kell venni minden egyedi tényezőt, melynek megfelelően az étrendet az egyéni igényekre lehet szabni. A diétának biztosítani kell a leromlott beteg energizálását, a fehérje-, a folyadék- és az elektrolitvesztés pótlását, a felszívódási zavarok megszüntetését, a tünetmentesség elérését és fenntartását.
1. A betegség szakaszai
A tünetmentes fázis (remisszió): jó, ha minél kevesebb étrendi korlátozást tartalmaz, hisz itt a szigorú diéta sem eredményez tartósabb állapotjavulást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Enyhe lefolyás: érdemes krisztalloid szénhidrátokban (cukrok, méz, szirupok) szegény, laktózmentes étrendet követni. A nyersanyag-válogatás személyre szabott. Immunerősítésre a C-vitamin bevitel növelhető!
Mérsékelten súlyos forma: fokozódik a folyadék- és fehérjevesztés, melynek pótlására sok sovány hús, hal, tojásfehérje, tofu fogyasztása szükséges. Az étrend ne tartalmazzon krisztalloid szénhidrátokat, laktózt és emésztőrendszert irritáló, puffasztó, csípős, zsíros élelmiszereket. Gyulladásban lévő bélnyálkahártya az oxalátokra (rebarbara, paraj, sóska, kakaó) fokozottabban áteresztővé válik, melyek növelik a vesekőképződés kockázatát. Csökkentsük a rostbevitelt hámozással, passzírozással, valamint az apró magvak és a durva rostozatú alapanyagok mellőzésével.
Akut fellángolás: az elektrolit- és folyadékháztartás rendezése a legfőbb cél. Súlyos esetben kórházi folyadék vagy szondával történő táplálás jöhet szóba. Akut, fulmináns forma: a súlyos fehérjehiány és az elektrolitháztartás zavara miatt azonnali kórházi kezelés szükséges.
2. Gyógyszeres kezelés
Ebben a betegségcsoportban a remisszió egyik feltétele a megfelelő gyógyszeres kezelés, melyek sajnos mellékhatásokkal járhatnak. A szulfaszalazin készítmények a folsavfelszívódást gátolják, a kortikoszteroid készítmények a kalcium felszívódását rontják. Pótlásuk fokozott figyelmet igényel.
3. Tünetek és szövődmények
A tünetek közül a zsírszéklet megjelenésének esélye csökkenthető, ha remisszió ideje alatt többnyire MCT (közép hosszú szénláncú) zsírsavakat tartalmazó kókuszzsírt használunk, míg fellángoláskor minimalizáljuk a zsiradékfogyasztást . Szövődmények közül a vérszegénység esetén megnő a szervezet vas, B12-vitamin (sovány húsok) és folsav igénye. A zsírmáj és az epekő kockázata indokolja a koleszterin és a zsírdús élelmiszerek kerülését. Gyulladások (pl. ízületben, bőrön) csökkentésére érdemes megemelni omega-3 zsírsav (lenmagolaj, tengeri halak) bevitelt, melyet egészítsünk ki probiotikus kúrával. Szűkület, tályog, sipoly dietoterápiája mindenképp rostszegény.
4. Egyéni tűrőképesség
Egyéni érzékenység léphet fel a paprika, paradicsom, uborka, gomba, retek, karfiol, karalábé, kínai kel, zöldborsó, hagymák, szilva, cseresznye, meggy, kajszi, ananász, mandarin, banán, olajos magvak, teljes kiőrlésű kenyerek, korpák fogyasztását követően.
Ajánlott nyersanyagok
Savanyított, zsír- és laktózszegény tejtermékek, száraz tészták, fehér rizs, félbarna, kukoricás és burgonyás kenyér, gabonapelyhek, puffasztott és extrudált termékek, burgonya, répák, tökfélék, saláták, brokkoli, cukkini, padlizsán, cékla, birs, körte, alma, őszi, narancs, grépefrút, citrom, sztívia, kapor, vasfű, kömény, majoránna, bazsalikom, kakukkfű, babérlevél.
Nem ajánlott nyersanyagok
Káposzták, bab, sárgaborsó, lencse, apró magvas gyümölcsök, apró magvak (pl. szezámmag, lenmag), xylit, eritrit, hagyma, csilipaprika, torma, mustár, csípős paprika.
Ez is érdekelhet
