Alapvető, éltető elemünk a víz, az emberi szervezet kétharmadát, csecsemőkorban még nagyobb részét víz alkotja. Az emberi test só-vízháztartása akkor van egyensúlyban, ha a felvett és a leadott folyadék mennyisége egyenlő. A kisgyermekek, különösen pedig a csecsemők esetében különösen fontos ez az egyensúly.
A csecsemők vízháztartása érzékeny
Az újszülött testének 80-85, a csecsemő szervezetének 75 százaléka víz. A csecsemők napi vízszükségletét általában a testsúly 15 százalékában szokták meghatározni - természetesen a leadott vízmennyiség a testsúly és a testfelület változásával ugyancsak változik. A jól szopó, egészséges csecsemő nem kíván külön folyadékot, nem szomjas, az anyatej fedezi a folyadékszükségletét is. Viszont szükség lehet itatásra a kis csecsemőnél, amikor az anyatej még nem elég, ha csuklik, ha bántják a szelek, vagy ha nyugtalan. Nagyobb csecsemő, ha tápszert kap, vagy ha már főzeléket, pépeket is eszik, akkor szomjazhat. Nagy melegben, túlfűtött helyiségben vagy betegség esetén - láz, hányás, hasmenés, nátha - a folyadékpótlás feltétlenül szükséges. Folyadékpótlásra vizet, teát, limonádét és gyümölcslevet adhatunk. Hányás után a beteget néhány percnyi időközönként, kis mennyiségű folyadékkal kell megitatni, nagy mennyiséget nem szabad neki hirtelen adni, mert rendszerint újra kihányja. A szobahőmérsékletű folyadék kevésbé ingerli a gyomrot, mint a forró vagy hideg ital. A hányás-hasmenés következtében felléphet a dehidráció, amikor a csecsemő a testnedveinek öt-tíz százalékát elveszíti. A folyadékvesztés első jele a száraz száj és a kevesebb vizelet. A súlyosabb dehidráció jele a beesett szem és a csecsemőknél a behúzódott kiskutacs és az, hogy a gyermek bőre kezdi a rugalmasságát elveszíteni. Ilyen esetekben a folyadékpótlás megkezdése mellett azonnal orvoshoz kell fordulni.
Babaitalok
Az ásott kút vizét csecsemő és kisgyerek itatására, ételeinek készítésére nem ajánlatos felhasználni, egyes településeken pedig tilos - ezeken palackozott vagy zacskós vízzel látják el a lakosságot. Legjobb a tiszta vezetékes víz vagy a szénsavmentes ásványvíz, amit a baba egyéves koráig, a biztonság érdekében föl kell forralni és szobahőmérsékletűre hűtve kínálni. Az ásványvizek közül a kisebb, 500-1000 mg ásványi anyagtartalmúak ajánlhatók erre a célra. Erre szolgálnak az újabban megjelent úgynevezett babavizek is.
A babát két-három hetes koráig szükség esetén 5 százalékos cukros vízzel itatjuk. Ez úgy készül, hogy 1 deci vizet 1 csapott kávéskanál cukorral felfőzünk, és hagyjuk kihűlni. A cukor nem az édes íz miatt szükséges bele, hanem azért, hogy a víz ún. ozmotikus nyomása (a benne lévő oldott anyagok mennyisége, az oldat töménysége) megegyezzen a szervezetben lévővel, mert ellenkező esetben hasmenést okozhat. Idősebb csecsemőkorban a cukor elhagyható az oldatból. Teát, limonádét ne adjunk három-hat hetes koráig - tanácsolják a szakemberek. A babatea világos, szalmasárga színű. Az első hetekben a virágpor-allergia lehetősége miatt a babának nem készítünk virágból (kamilla, hársfa, akác, bodza) teát. Csakis tiszta, minőségileg ellenőrzött tea alapanyagot szabad használni (gyógyszertári kiszerelés). A tealeveleket (menta, hársfa, csalán, kakukkfű stb.) és virágokat csupán leforrázzuk a cukorral felfőzött vízzel, és ötpercnyi állás után leszűrjük (nem hagyjuk ázni). A babák számára jó hatású - különösen hasfájás esetén - néhány szem édeskömény, ánizs vagy kapormag forrázatából készített tea.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasznos és haszontalan összetevők
Az édes italok, cukrozott üdítők aránytalan fogyasztása már kicsi gyerekkorban kezdődik. Az anyukák többsége előszeretettel ad folyadékpótlásra cukros teát, szörpöket, szűrt gyümölcsleveket. Ezáltal hozzászoktatja a gyermekét az édes ízhez, annyira, hogy a kisgyermek tudatában a folyadékpótlás az édes íz érzetével kapcsolódik össze. Így aztán nem csoda, hogy később már nem szívesen fogadja szomjoltásra a színtelen, szagtalan ivóvizet. Óvodáskorú gyermekeknél végzett felmérések elgondolkodtató eredményre vezettek: kiderült, hogy ebben a korban (3-6 évesek) naponta már 30 g üres kalóriát adó cukrot fogyasztanak üdítőitalokkal és szörpökkel. A kólafélék - máig a legdivatosabb üdítőitalok felnőttek és gyermekek körében egyaránt - a magas cukortartalom mellett literenként 80-120 mg koffeint is tartalmaznak, amelyre szintén nincs szüksége egy fejlődésben lévő szervezetnek. Az üdítők "light" változata megkímél a felesleges cukorbeviteltől, de a vízen kívül hasznos elemet szintén nem tartalmaz. Természetesen az üdítőitalok fogyasztása megfelelő időben és helyen színesítheti a választékot, de nem szolgál a napi szükséges folyadékmennyiség fedezésére.
Az "üres" üdítőknél szerencsésebb választásnak bizonyulnak a zöldségekből és gyümölcsökből készült ivólevek: nem csak a szomjúságot csillapítják, hanem vitaminnal és ásványi anyagokkal is ellátják a szervezetet. Kapcsolódó cikk
Ez is érdekelhet
