Időszakos böjt: előnyök és veszélyek

Miért érdemes bizonyos időközönként teljesen lemondani az ételről? Milyen esetleges veszélyekre kell felkészülnünk?

A böjtölés nem várt hatása Egyre elfogadottabb szokás lett az elmúlt években a böjtölés: aki így tesz, a hét bizonyos napjain nagyon keveset ehet csak. Kattintson! A böjtölést évezredek óta alkalmazzák a betegségek gyógyítására, az erőnlét javítására, sőt egyesek szerint a böjtnek az elmére és a spiritualitásra is nagyon jó hatása van. Ráadásul nem is kell teljesen lemondani az ételekről: az időszakos böjtölésnek, vagyis annak, ha rövid, ismétlődő időszakokra lemondunk az evésről, nemcsak a testalkatunkra, de az egészségünkre is pozitív hatásai lesznek. Az egyik legismertebb időszakos böjt a muzulmán valláshoz kötődő Ramadán.

Időszakos böjtnek minősül, ha minden nap csak egy rövid időszakban (például reggel 8 és délután 2 óra között) vesszük magunkhoz az élelmet, de az egyik legdivatosabb étrend szerint hetente öt napon "dőzsölhetünk", míg a maradék kettőn mindössze nagyjából 500 kalóriányi ételt ehetünk csak meg.

A kutatók szerint ezeknek az étrendeknek számos pozitív egészségügyi hatása van - a legtöbb ember számára természetesen a legfontosabb a fogyás, melyet ráadásul komolyabb erőfeszítés és szigorúság nélkül lehet elérni. Ennél a módszernél úgy szabadulhatunk meg a felesleges kilóktól, hogy nem igazán kell lemondani a kedvenceinkről.

A böjt pozitív egészségügyi hatásokkal rendelkezik

Az időszakos böjt lényege, hogy mivel a szervezetünk nem jut energiához a táplálékból, először a májban és az izmokban elraktározott glükózt használja fel, majd amikor ezek is kimerültek, a zsírraktárakhoz nyúl. Ez a testsúly csökkenésével, a zsírsejtekben lévő méreganyagok eltávolításával jár együtt.

Milyen más pozitív hatásokra számíthatunk? Egy 2014-es tanulmány szerint például ha hetente egy napon nem eszünk semmit, csak vizet iszunk, azzal jelentősen csökkenthetjük a diabétesz kialakulásának esélyét. Más szakemberek kiderítették, hogy az időszakos böjtölés javítja az inzulinérzékenységet , jót tesz a koleszterinszintnek és a magas vérnyomásnak is.

Ha hosszabb ideig, mondjuk kettő-négy napig lemondunk az ételekről, az teljesen "újraindíthatja" az immunrendszerünket - derítették ki amerikai kutatók. Ez az újraindítás a régi, hibás vagy sérült immunsejtek eltávolításával jár együtt, a többi immunsejt pedig regenerálódik, esetleg újak is termelődhetnek. Ez pedig megvédhet például az öregedéstől (természetesen csak egy bizonyos mértékig), vagy éppen a kemoterápia kellemetlen mellékhatásaitól.

Nem szabad azonban úgy tekinteni az időszakos böjtölésre, mint egy tökéletes, hibátlan és mindenki számára megfelelő megoldásra. Több kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatása is lehet ugyanis, például a kiszáradás (mert az ételeinkből semmi folyadék nem jut a szervezetünkbe, inni pedig sokan még a böjt ideje alatt is elfelejtenek), a fejfájások, az állandó gyomorégés, a kellemetlen lehelet. Ha valaki úgy kezd el böjtölni, hogy korábban rendszeresen evett és gyakran nassolt is, a szokások megváltozása stresszel, idegeskedéssel, szorongással, alvászavarokkal is együtt járhat.

Egyes szakemberek szerint az időszakos böjtölés csak ideiglenes megoldást nyújt az elhízás ellen , de nem segít egészségesebb szokásokat elsajátítani, tehát valódi életmódváltás nem történik. A dőzsölés-koplalás váltogatása akár étkezési zavarokhoz is vezethet.

Ha valaki mégis szeretné kipróbálni, érdemes előtte egyeztetni az orvosával. Egyáltalán nem ajánlott az időszakos böjtölés a 18 éven aluliaknak, a várandós és szoptatós kismamáknak, a túl soványaknak, az I-es típusú diabéteszben szenvedőknek, illetve azoknak, akik műtét után lábadoznak.

Ez is érdekelheti

böjt

Ez történik a testeddel, ha 7 napig nem eszel

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet