Védelmükről jellemzően nem a nyaralás alatt, hanem a mindennapokban feledkezünk meg: nem krémezzük be magunkat, vagy otthon hagyjuk a napszemüvegünket. Pedig az UV sugárzás árthat bőrünknek, szemünknek és közérzetünknek is. Cikkünkből megismerhetik, hogyan óvják az antioxidánsok szervezetünket a környezeti ártalmakkal szemben.
A szabadgyökök és az antioxidánsok harca
Az öregedési folyamatok elindulásáért és számos civilizációs probléma (daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegség) kialakulásáért is többek között a szabadgyökök tehetők felelőssé. A szabadgyökök természetesen képződnek szervezetünkben az anyagcsere (oxidáció) során, de a környezeti ártalmak, köztük az UV-sugárzás , a helytelen életmód hatására felszaporodhatnak, ezzel pedig veszélyeztetik egészségünket. Ilyenkor az antioxidánsok tudják eredményesen felvenni ellenük a harcot. Mivel természetes, belső antioxidáns-rendszerünk csak korlátozottan képes erre, fontos, hogy megfelelő életmóddal és bizonyos tápanyagok rendszeres fogyasztásával tudatosan is védekezzünk a minket érő káros hatások ellen.
Szervezetvédő táplálkozás
A legismertebb antioxidánsok az A-, a C- és az E-vitaminok, de ide sorolhatóak a zöldségek, gyümölcsök színét adó anyagok is, mint például a sárgarépában vagy a kukoricában fellelhető karotinoidok, vagy a paradicsomban lévő likopin is. Sőt a kávéban, a vörösborban és az étcsokoládéban is találhatóak antioxidáns hatású anyagok.
Mit együnk, hogy mindezek a szervezetünkbe kerüljenek?
- A-vitamin: máj, vese, tojássárgája, vaj, margarin, tej, tejtermékek
- C-vitamin: áfonya, szeder, ribizli, csipkebogyó, narancs, grapefruit, paprika, paradicsom, burgonya, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek, karfiol, brokkoli
- E-vitamin: vaj, margarin, növényi olaj, gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, pl. dió, mogyoró, pisztácia
- Karotinoid: sárgarépa, eper, őszibarack, kajszibarack, sárgabarack, sárgadinnye, paradicsom, spenót, paprika, kelkáposzta, tök
- Likopin: paradicsom, görögdinnye, csipkebogyó, grapefruit, papaya
Az egészséges bőr titka
Bőrünk védi szervezetünket a külvilág ártalmaitól. Feladatai közé tartozik többek között, hogy megóvjon bennünket a kémiai hatásoktól, a kórokozóktól, a kiszáradástól és az ártalmas fénysugárzástól. A bőr részt vesz az állandó testhőmérséklet fenntartásában a verejtékezés és a rajta átáramló vérmennyiség szabályozásával. Mindezeken felül szervezetünket is óvja, hiszen immunrendszerünk egyes sejtjei kizárólag a bőrben helyezkednek el. Bőrünket folyamatosan - különösen nyáron - éri az UV sugárzás, amely a leégés és a nem pigmentsejtes bőrrák elsődleges kiváltó tényezője.
A mikro-tápanyagok között vannak például az UV-elnyelésre képes, antioxidáns hatású és az UV sugárzás nyomán a sejtekben induló jelátviteli folyamatok megváltoztatására képes vegyületek is. (A mikro-tápanyagok a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek összefoglalóneve, nélkülözhetetlenek az emberi szervezet kiegyensúlyozott működéséhez). Az általános tanács az, hogyha napozunk, használjunk legalább 15 faktoros napvédő krémet. Erről hajlamosak vagyunk - különösen a dolgos hétköznapokban - megfeledkezni, ezért ilyenkor bőrünket kizárólag saját védelmi rendszere óvja a napfénytől.
A düsseldorfi egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében kimutatták, hogy a sok friss levegőn töltött idő, a mozgás, az elegendő alvás, a megfelelő folyadékfogyasztás és a stressz kerülése mellett az egészséges és kiegyensúlyozott étrenddel is óvhatjuk bőrünket. Bőrünket védik az antioxidánsok mellett a tengeri halak zsírjai és az omega-3 zsírsavak, amelyekhez főképp tengeri halak (pl. lazac) elfogyasztása után juthat szervezetünk.
Óvjuk szemünket
A szabadgyökök károsítják a szem hátulsó felében elhelyezkedő fényérzékeny réteget, az ideghártyát, ezek a szemlencsének is árthatnak. Szemszárazság is számos ok miatt felléphet. Kiváltója lehet például a klimatizált helyiségben eltöltött idő is. Túlhűtött, száraz helyiségekben pedig nyáron sokszor akaratunkon kívül is hosszabb időt töltünk.
Körülbelül 20 évvel ezelőtt még csak kevés tudományos eredmény létezett a táplálkozás és a szembetegségek kockázatának kapcsolatáról. Kitartó kutatómunka nyomán azonban tudományosan is megalapozott alapelvek születtek a szemészeti táplálkozástan és epidemiológia, a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág terén.
Az UV szűrő napszemüvegen és a szemcseppen túl tehát a táplálkozásunkkal is óvhatjuk szemeinket. Szemünk egészségét – az antioxidáns-tartalmú ételek mellett - cinkfogyasztással védhetjük. Cinkben gazdag étel a napraforgómag, a zabpehely és a tojásfehérje is. Forrás: Nestlé