Ha csak megszokásból, azért, hogy egészségesek és szépek legyenek a fogaink, hogy üde legyen a leheletünk, akkor az már fél siker, de csak fél siker. Vajon hányan veszik rendszeresen és alaposan szemügyre a szájüregüket? Pedig érdemes volna néha ellenőrizni, hogy eredményes-e a megelőzés. Tekintsük át, mi minden ellen jó a fogtisztítás, és mit kell ellenőrizni egy alapos fogmosás után? Nem kell hozzá más, csak megfelelő világítás, esetleg egy zseblámpa és egy tükör.
Ételmaradék, foglepedék és fogkő
A fogmosás és a fogselyem eltávolítja az ételmaradékot és a fogakon keletkezett vékony, sárgás lepedéket, mely az abban megtelepedő baktériumokból, nyálból és a táplálékból származó apró részecskékből áll.
Ha a lepedék sok baktériumnak ad otthont, megerősödik és csak mechanikailag távolítható el, plakknak nevezzük. A fogkő az elmeszesedett foglepedék, elsősorban a mechanikailag nehezebben tisztítható helyeken, pl. a fognyaknál látható sárgás réteg. Érdes felszíne kedvez a további lepedékképződésnek, csak fogorvos tudja eltávolítani.
Ellenőrizzük a fognyaknál és a fogak közén is, hogy sikerült-e eltávolítani a sárgás foglepedéket! A nyelvünkkel végigsimítva is éreznünk kell, hogy a fogak felszíne teljesen sima lett!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fogszuvasodás, gyökérszuvasodás
Sok étel - pl. a cukrok, de valamennyi szénhidrát ugyanúgy, tehát nem csak a csokoládé és a cukorka! - arra késztetik a szánkban és főként a fogak közvetlen közelében, a plakkban élő baktériumokat, hogy savat termeljenek. A sav hatására a fogzománc oldódik, folytonossága megszakad, lyuk képződik, amelyben a baktériumok immár akadálytalanul végezhetik pusztító munkájukat!
Ellenőrizzük, hogy nincs-e fogakon szuvasodásra utaló, eltávolíthatatlan sárgás-barna folt! Különösen a fognyak, a fogak közei és az örlő fogak rágófelszíni barázdái hajlamosak a szuvasodásra!
Fogínybetegségek, szájnyálkahártya-elváltozások
A szájüregi baktériumok olyan anyagokat is termelnek, melyek az íny irritációja révén, ínygyulladást okoznak. Ennek következtében az íny vörös, vérbő, vérzékeny lesz.
Az idő múlásával az íny lehúzódhat a fogakról, tasakok alakulhatnak ki a fog és az íny között, melyekbe még több baktérium rakódik, a tasak mélyebb lesz, a folyamat ördögi körré válik, kialakul a fogágy-betegség. A fogak mozgathatóak lesznek, a fog körüli csont elpusztul, a foghúzás marad az egyetlen megoldás.
A fogmosáskor vérző íny általában nem a túl erősen, vagy túl kemény fogkefével történő fogmosás következménye, hanem fogínybetegség jele.
A száj-nyálkahártyán is jelentkezhetnek elváltozások, melyek különböző múló fertőzések miatti hólyagok, pattanások, égési sérülések is lehetnek, de rosszindulatú betegséget is jelenthetnek.
Ellenőrizzük, hogy az ínyünk mindenhol egyformán egészséges színű-e vagy égő piros! Az ínynek rá kell simulnia a fognyakra, ha a többi foghoz képest felhúzódott vagy domború, kezelésre van szükség! Ha a száj nyálkahártyáján bárhol 2-3 nap alatt nem múló hólyagokra, sebekre leszünk figyelmesek, orvoshoz kell fordulnunk!
Rossz lehelet
Alvás után, vagy ha hosszan zárva tartottuk a szánkat, sokáig nem beszéltünk, bizony kellemetlen lehet a leheletünk. Ezt leszámítva azonban, ha csak nem ettünk valamilyen erős illatú ételt, bizonyos fajta sajtokat vagy foghagymás étket, leheletünk nem lehet kellemetlen szagú, a fogmosás el tudja űzni ezt a problémát. A helyes fogmosás mellett is gyorsan visszatérő és tartósan rossz szájszag mindig valamilyen szuvasodásra vagy fogínybetegségre vezethető vissza.
Ez is érdekelhet
A tenyerébe lehelve mindenki maga is ellenőrizheti szája állapotát, de a kívülállók mégiscsak jobban érzik! Legjobb, ha megkérjük a hozzánk legközelebb álló embert, házastársat, szülőt, gyermeket, barátot, hogy ne féljen figyelmeztetni minket, ha bármi kellemetlent érezne! Fogmosás után tapogassuk végig az ínyt és a fogakat, az ujjunkat megszagolva nyomára bukkanhatunk a szájszagot okozó gócnak, amit mindenképpen meg kell mutatni fogorvosnak.
