Mi van a darált húsban?

Az utóbbi időben a húsok jelölése több ízben is változott. A csomagoláson található jelölés jó néhány kötelező elemmel bővült azért, hogy a fogyasztók pontosabb információt kapjanak a hús származási helyéről és a húskészítmény összetételéről. Milyen jelölések segítik a könnyebb eligazodást, ha húst szeretnénk venni? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

Csomagolt friss, hűtött és fagyasztott húsok

Vásárlóként sokszor bele sem gondolunk abba, hogy a hentes pultból vagy hipermarket hűtőjéből vásárolt hús mennyit utazott, amíg a kiskereskedelembe került. Az élőállatokat gyakran EU-n belüli, ritkábban EU-n kívüli országokban nevelik, illetve vágják le, idehaza pedig darabolják, és előrecsomagolják vagy csomagolatlanul értékesítik. Épp ezt az információs homályt hivatott eloszlatni a 2015. április 1-jétől hatályos EU-rendelet, amelynek a húsokra vonatkozó lényeges tudnivalóit az alábbiakban foglaljuk össze. A marhahúsokon eddig is kötelező volt feltüntetni a származást, ez bővült más termékekkel.

Mi van a dobozos tejben? Megbízhatunk-e a bolti dobozos tejekben? Hogyan kezelték, van-e benne egyáltalán tej? Mit jelentenek a különféle rövidítések? Tudjon meg mindent, kattintson ide!

Hol nevelték és vágták le az állatot?

Friss, hűtött vagy fagyasztott húsoknál (sertés, baromfi, juh, kecske) kötelező megjelölni, hogy az állat melyik országból származik, mely országban nevelték fel és vágták le. (Pontosan az 1169/2011/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, hogy mely húsok esetében kötelező feltüntetni a származási országot vagy az eredet helyét.) Ez az előírás azonban nem terjed ki a húskészítményekre (például kolbászok, sonkák) és az előkészített húsokra (marinírozott csirkemell). Ha a csomagoláson belül több ország területéről származó hús is van, akkor a címkén is tételesen fel kell tüntetni a különböző származási, nevelési és levágási országokat.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Comb, lapocka vagy formázott hús?

Ezzel a problémakörrel leginkább húsvétkor találkozhatunk, amikor előkerül a "miből is van a kötözött sonka ?" kérdés. Mostantól a könnyebb beazonosítás érdekében a gyártónak mindazon húskészítményen és halászati terméken, amely azt a látszatot kelti, hogy egy teljes darab húsból vagy halból áll, de valójában több darabból - apróbb húsokból illetve hal darabokból - készült, fel kell tüntetni a "darabokból formázott hús", valamint a "darabokból formázott hal" megjelölést.

Darált húsra vonatkozó jelölés

Másik neuralgikus pont az előrecsomagolt darált hús. A gusztusos ledarált és formázott húsról ugyanis nem derül ki, valójában mit is daráltak le, a termék mennyi húst és zsírt tartalmaz, ezért szükség volt az előre csomagolt darált hús jelölésére vonatkozó szabály megalkotására. Ennek eredményeként kötelező a termék zsírtartalmát feltüntetni "a zsírtartalom nem éri el a x%-ot" kifejezéssel, továbbá a hús arányát is meg kell adni "a kollagén/húsfehérje arány nem éri el a(z) X%-ot" megjegyzéssel. A származási helyet ennél a terméknél is meg kell adni a csomagoláson.

Nyugodtan kérdezzünk az eladótól a vásárolni kívánt hús eredetével kapcsolatban

Nyugodtan kérdezzünk az eladótól a vásárolni kívánt hús eredetével kapcsolatban

Milyen adatoknak kell szerepelniük az előrecsomagolt húsokon?

  • Termék neve
  • Nettó tömeg
  • Az új szabályozás szerint a jégréteggel bevont élelmiszer esetében nettó tömegként a jégréteg nélküli tömeget kell megadni
  • Minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő
  • A különleges tárolási, vagy felhasználási feltételekre utaló megjegyzésnek is szerepelnie kell a csomagoláson, például: "Felbontás után tegye hűtőbe és 3 napon belül fogyassza el!"
  • Fagyasztási vagy első fagyasztási időpont
  • Származása - a fentiek szerint
  • Állategészségügyi azonosító jelölés (ovális alakú jel)
  • A termék felelős előállítójának, vagy forgalmazójának neve vagy cégneve és címe

A hentesnél: merjünk kérdezni

Ha vásároltunk már hentesnél vagy piacon nem előrecsomagolt húst, például csülköt, bizonyára találkoztunk a bőrre nyomott pecséttel. Abban az esetben, ha ez ovális alakú, felső harmadában HU vagy a tagállamok valamelyikének ISO kódja, közepén szám, alsó harmadában EK, EC, EC... stb szerepel, ez azt jelenti, hogy az az állati test, amelyből a csülök származik átesett a hatósági állatorvos által végzett húsvizsgálaton, és fogyasztásra alkalmas.

Ha a kötelező ovális jelölésen kívül S-E-U-R-O-P bélyegzést is találunk, ez azt jelenti, hogy minősítették a sertést (hús-zsír arány alapján, ahol az S a legjobb a P a legrosszabb minősítés) a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt.

Csakhogy a sertéshússal mi már feldarabolt állapotban találkozunk a hentesnél. Hogyan győződjünk meg a hús eredetéről? A hentesnél való húsvásárlás továbbra is bizalmi kérdés marad, hiszen amíg a tálcás, csomagolt húsok jelöléséből a szigorításnak köszönhetően bővebb információhoz juthat a vásárló, addig a hentesnél nincs címke a hús eredetéről. Mit tehetünk ebben az esetben? Kérjünk tájékoztatást az eladótól!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.