Sokat eszünk és feleslegesen
A 2010-es Statisztikai Évkönyv adatai szerint az átlag magyar 554 kilokalóriával fejeli meg a napi szükséges energiaszükségletét: naponta 3158 kilokalória energiatartalmú élelmiszert fogyaszt az ajánlott 2604 helyett. Ez személyenként plusz 11 kg burgonyát, 6 kg cukrot, 18 kg rizst és lisztet és 7 kg zsiradékot jelent évente, amit feleslegesen fogyasztunk el. Ebből a felsorolásból most emeljük ki a zsiradékokat, és közelítsük meg más irányból is a számadatokat.
Mennyi az annyi?
Naponta átlagosan 50-60 gramm zsírra van szüksége az emberi szervezetnek, mely optimális esetben az energiabevitel 30 százalékát teszi ki. A zsírszükséglet természetesen változik az életkorral és az aktivitással: 1 éves kor alatt például 40-50, könnyű munkánál 25-30, nehéz fizikai munkánál pedig akár 35 energiaszázalékkal kell számolnunk a helyes étrend kialakításánál.
Szakemberek szerint a napi zsírfogyasztásunk ettől azonban jóval eltér, mert túlzó a bevitelünk: nagyjából 100 grammban határozható meg átlagban, ez pedig közel kétharmadával több annál az ajánlottnál, ami még az egészségünkre nézve kedvező lenne. Itt még nem feltétlenül kellene aggódnunk, ha legalább a zsírsav-összetételt tekintve rendben lennénk, azaz ha a telített illetve a telítetlen zsírsavak aránya leginkább a telítetlenek irányába tolódna el.
A valóság azonban kijózanító: míg korábban, évszázadokkal, sőt -ezredekkel korábban a kétféle zsírsav aránya a kívánatos 1:1-1:2 (telített:telítetlen) körül volt, addig ma 4-5-ször több telített zsírt fogyasztunk, mint elődeink (ez akár 1:10 arányt is jelenthet). De vajon minden telítetlen zsírsav egyformán hasznos-e a szervezetünk számára?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A sokat szidott transzzsírsavak
Kerüljük a transzzsírsavakat nagyobb mennyiségben tartalmazó élelmiszereket, például az olcsó, rossz minőségű margarinokat, a ropikat, chipseket, nápolyikat, továbbá a tartós péksüteményeket, töltelékes csokoládékat és pattogatott kukoricát, illetve a gyorséttermi ételeket és kávéfehérítő porokat!
Éljenek a telítetlen zsírsavak!
A telítetlen zsírsavakon belül az omega-3/omega-6 zsírsavak aránynak van kiemelt szerepe élettani szempontból. Ideális esetben ez az arány 1:3-1:5 lenne, de a valóság tragikus képet fest a maga 1:10-1:30 arányával.
Az emberi test kétféle zsírsavat nem tud csupán előállítani, a linolénsavat (LA), amely omega-6 zsírsav, valamint az alfa-linolénsavat (ALA), mely omega-3 zsírsav. Ezeket az étrendből kell(ene) tehát fedeznünk, ezért is nevezzük őket esszenciális zsírsavaknak. A megoldás a magas omega-3-tartalmú olajok fogyasztása lehet, ilyen a repce, len, dió, mogyoró, tengeri halak olajai.
Ez is érdekelhet
