A betegség megköveteli tehát, hogy étkezésünkből kihagyjuk a búzalisztet, illetve kerüljük azokat az ételeket, melyekben a liszt fehérjéjének gliadin nevű összetevője megtalálható. Hogy mit érdemes messziről kerülni bevásárláskor, és mivel lehet helyettesíteni a problémás élelmiszereket, az alábbiakban kiderül.
Milyen élelmiszerek tartalmaznak lisztet?
Amit a lisztérzékenyek diétája során száműzni kell, azok a liszttartalmú élelmiszerek. Melyek a legalapvetőbbek ezek közül? A kenyér, a kétszersült, a zsemlemorzsa, a búzadara, a daragaluska, a sütemények, az ostyák, a péksütemények, a burgonyakrokett, a korpa, a fagylalttölcsér, a panír és a búzakeményítő.
Gluténmentes élelmiszerek tesztje: a borzalmastól az "egész jó"-ig
Hogy átérezzük, hogyan is kell táplálkozni lisztérzékenyként, az Egészségbolt.hu jóvoltából néhány héten át gluténmentes élelmiszereket teszteltünk. Nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy finomak-e, hanem arra is, hogy mennyi lemondással jár ez a kórkép.
Itt kell megjegyeznünk, hogy a gliadin nemcsak a búzafehérjében található meg, hanem ugyanúgy a zabban, a rozsban és az árpában is, azaz nem fogyasztható a zabpehely, a rozskenyér, a rozslisztes péksütemények, az árpakása és többek között a gerslivel töltött hurka sem. Vigyázat! A sör és a gabonapálinkák is tartalmaznak gliadint, és a pótkávé, illetve a kakaó csomagolását is ellenőrizni kell, hogy nincs-e árpa a hozzávalók között!
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Lisztet tartalmazhat még számos olyan élelmiszer is, amelyről elsőre nem feltételeznénk, ám egyszerűen elővigyázatosságból talán jobb, ha a következők nem kerülnek ellenőrzés nélkül a kosárba: tartós tej, kakaós ital, joghurt, tejföl, túrókészítmények, savó alapú gyümölcszselék, mártások, salátaöntetek, hőkezelt krémtúrók, levesbetétek, levesporok, ketchup, mustár, töltött csokoládé, fagylalt és pudingpor.
Alternatív helyettesítők, gluténmentes termékek
Az OÉTI rendszeresen frissíti honlapján a , és érdemes rendszeres időközönként ellenőrizni, hogy frissült-e a felsorolás. Ezeken kívül szabadon fogyaszthatók a rizs-, a szója- és a kukoricalisztből, darából készült ételek is.
A rizs- és kukoricaliszt a búzalisztnél durvább, keményebb tésztát ad, a szójalisztnél pedig arra kell figyelni, hogy más gliadinmentes liszt is kerüljön mellé, ne önmagában használjuk. Általánosságban igaz, hogy ezeket a tésztákat hosszabb ideig, alacsonyabb hőfokon kell sütni, ha pedig még a tej és a tojás is kimarad belőlük, még inkább igaz a megállapítás.
Mindig használjunk nagyobb mennyiségű élesztőt, sütéskor pedig a kisebb formákra (kekszeknél, sütemény), kiszerelésre törekedjünk. Ezek a tészták ráadásul könnyen kiszáradnak, így jobban járunk, ha beszerzünk néhány jól záródó edényt, melyek akár a mélyhűtőbe is beférnek.
A húsfélék, a halak és a tojás mind-mind gluténmentesek, tehát szabadon fogyasztható, ahogy a friss és a mirelit gyümölcsök és zöldségek is.
Tanácsok konyhatündéreknek
- Vásárláskor egyszerűbb, ha a beteghez igazodunk: amit ő ehet, eheti a család is.
- Ha nem túl költséges, célszerű mindenkinek ugyanazt főzni. Értelemszerűen kivételt képeznek a pékáruk és a tésztafélék, ellenben a panírozás és a rántás konszenzusosan történhet gliadinmentes alapanyagok felhasználásával.
- Soha ne nyúljunk bele gluténmentes ételbe olyan merítőkanállal, evőeszközzel, amely előtte búzaliszttel "érintkezett"! Hasonló elv miatt használjunk külön kést és vágódeszkát a gliadinmentes kenyér szeleteléséhez!
- Ha "közös" levest főzünk, ne főzzük bele a nem gliadinmentes tésztát!
- Előfordulhat, hogy a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is jelentkeznek az emésztési panaszok. Hogy a rejtett diétahiba kiderüljön, vezessünk huzamosabb ideig táplálkozási naplót!
- Mindig ellenőrizzük a címkét: előfordulhat, hogy a gyártó cég időközben megváltoztatja az általunk vásárolt termék összetételét.
Legjobban: