Ismerjük meg!
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó félcserje. Előfordulási helyétől függően említik még kukojsza, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya néven, emlegetik havasi meggyként. Észak-Európából származik, Észak- és Közép-Európában honos. Havasi, alpesi tájak és középhegységek savanyú talajú tölgyerdőinek, bükköseinek, fenyveseinek legfinomabb vadgyümölcse, egészen 2500 m tengerszint feletti magasságig megél. A Kárpátok és az Alpok, nálunk a Soproni hegység, az Alpokalja, a Nyírség és Nógrád megye vidéke ad neki otthon.
Alacsony, 30-60 cm-esre növő lombhullató félcserje. Gazdagon elágazó, legyökeresedő ágai vannak, érdekessége, hogy akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. Zöld hajtásai télen a vadaknak adnak táplálékot. Levelei tojásdadok, kihegyesedők. A levélhónaljakban 5 mm-es nyélen ülő virágai apró haranghoz hasonlóak, szirmaik halvány zöldes-vöröses fehérek, áprilistól júniusig nyílnak. Július-augusztusra érlelik hamvas, feketés kék, kellemesen savanykás bogyóikat, melyeknek még a leve is sötétkék. Nemesített változatai kertek díszeként is ültethetők, s nagyobb bogyókat teremnek. Az először érő bogyók általában termetesebbek a később jövőknél.
Meg kell említeni, hogy a nemzetségnek további fajai is jelentősek. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) örökzöld, hegyvidéki, piros gyümölcsű faj. A Kárpátokban, a Zemplénben és a Nyugat-Dunántúlon tenyészik. Ritka, szigorúan védett növény. Észak-Amerika keleti partvidékén él a kék bogyós fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum).
Miért jó?
Az áfonya bogyóit bátran lehet fogyasztani, csupán magjai jelenthetnek problémát az érzékeny gyomrúaknak. 100 g áfonya mintegy 42 kcal (176 kJoule) energiát tartalmaz. A vad áfonya tápértéke nagyobb a termesztettekénél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: A kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az antociánok serkentik a kollagénszintézist, ami a kötőszövetek és bőr egészségéhez, üdeségéhez elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést. Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. E hatását a II. Világháborúban az angol pilóták fedezték fel. Észrevették, hogy mikor a szükség úgy hozta, hogy áfonya-lekváros kenyeret kaptak ellátmányul, sokkal jobban láttak sötétben, nem kellett úgy hunyorogniuk a légielhárítás fényszóróitól, azok nem vakítottak annyira. Az áfonyalekvár a mai képernyőt bámuló emberek szemének is nagy hasznára lehet, valamint a cukorbetegek retináját is védi. E hatáshoz nagy dózisban van szükség e hatóanyagokra, ezért gyógyszertárban koncentráltan, kapszulákban is kapható.
A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. Értékes hatóanyagiból jutott a levelekbe is, melyek szintén cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, különböző savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat és kinolizin-alkaloidokat, valamint értékes nyomelemeket tartalmaznak. Teája epe- és hólyagbetegségek esetén jótékony, vesetisztító.
Hogyan fogyasszuk?
Nyugodtan fogyasszuk nyersen, minél többet. Az erdőben általában a szedés időigényes volta miatt, szinte kizárt, hogy valaki túl sokat egyen belőle. Ha sikerül sokra szert tenni, vagy piacon hozzájutni, lekvár, szörp bor, sőt gyógybor és -likőr készíthető belőle. Lekvárja, a belőle készített szósz, savanyúság vagy saláta a vadhúsok, vadételek pikáns kísérője és dísze. Süteményekbe is bátran tehetjük. Natúrjoghurttal elkeverve rendkívül egészséges, sovány ínyencség.
A gyümölcséből készült tea vagy főzet kedvező cukorbetegeknek, szél- és vizelethajtásra való, segíti a bélflóra egyensúlyának megtartását, védi, ellenállóvá teszi a bélnyálkahártyát, megelőzi az emésztési zavarokat, bélhurutot, bélfertőzéseket. Gyulladásgátló hatású hólyaghurut esetén. És ne felejtsük el, mennyivel ízletesebb más gyógynövényekből készült teáknál! Természetesen nem az áfonya-ízesítésű fekete teákra gondolunk, hanem az igazi gyümölcsteára: egy csészényi vízbe tegyünk 20 g szárított áfonyabogyót, 10 percig forraljuk, majd forrón szűrjük le. Kihűtve naponta háromszor igyunk egy-egy csészével. Két órás hideg vízben történő áztatással is kinyerhetjük az áfonyából az értékes hatóanyagot. Öblögetéshez 10 gramm száraz áfonyát adjunk 100 ml vízhez.
Az áfonyabor roboráló hatású. Az áfonyapálinka főként szájüregi és fogínygyulladások öblögetésére szolgál, ilyenkor jobb kiköpni, mint lenyelni.
Az áfonya aszalva is finom csemege. Éretten is jól eláll hűvös pincében vagy 0˚C-os hűtőszekrényben. Mélyhűtéssel szintén hónapokig tárolható.
Tippek, tanácsok
Az erdei vadáfonyát előszeretettel keresik föl vadállatok, esetleg meg is dézsmálják, ezért érdemes alaposan megmosni. Nagyon sok áfonya fogyasztása ritkán hidrokinon-mérgezést okozhat.
Érdekességek
Neve, a latin "Vaccina" valójában tévedésből adódik: a bogyós bokrokat hívták eredetileg bacciniumnak. A "myrtillus" jelző a mirtuszágra való hasonlóságból fakad.
Ez is érdekelhet
Gyümölcsét nagyon régen ismerik és kedvelik. Az első orvosi irodalomban történt említés a XVI. századra esik. A középkorban bingeni Hildegard apátnő írja le elsőként gyógyhatását, de a kor orvosai is ismerték és használták.
Legjobban: