1. Hazánkban a medvehagymára a Gerecsében és a Mecsekben, Orfű környékén , illetve a Misina déli lejtőin érdemes vadászni. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkotó évelő növény, a nedves, árnyas helyeken érzi igazán jól magát. De hogy ennél pontosabban hol is találunk rá a medvehagymára, azt elárulja a fűszeres, erős fokhagymaillat, ami szinte az egész erdőt belengi. Kerüljük viszont az út menti (lelő)helyeket és a mezőket, tisztásokat, ahol esetleg kutyát sétáltatnak!
2. A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott a medvehagyma gyűjtése. A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében állami erdőben - nem védett területen - mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát, gyógynövényt - így medvehagymalevelet is - gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek mértéke nem haladhatja meg a 2 kg/fő-t naponta. Ennél nagyobb mennyiség gyűjtéséhez engedélyt kell kérni!
3. A medvehagymának hosszúkás, vékony hagymája és két nagy hosszúkás, 15-25 centiméteres levele van. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedjük, ha már virágzik, mondjunk le róla! A gumót hagyjuk a földben, ne húzzuk ki, egy-egy tőről csak a levelek felét szedjük le, mert így a növény még virágozhat, és a magok elszórásával a további szaporulat biztosítva lesz. A hosszú, erős levélnyelet vágjuk le gyűjtéskor, a májusi, júniusi levelekről pedig távolítsuk el a levélgerincet is. Azonnal dolgozzuk, használjuk fel, mert elveszti az aromáját!
4. Mivel nagyon hasonlít a gyöngyvirágra (Convallaria majalis) , illetve az őszi kikericsre (Colchicum autumnale), figyeljünk a levél illatára! Ha megdörzsöljük ujjaink közt a levelét és fokhagymaillatot áraszt, akkor gyűjtsük bátran! Ha szagtalan, illetve gyöngyvirágillatú, akkor valamelyik másik két növénnyel találkoztunk, amit eszünkbe se jusson leszedni és elfogyasztani, mert kis mennyiségben is súlyos mérgezést okozhat. A gyöngyvirág levelei rövidebbek, szélesebbek, tojásdad alakúak; virágai pedig a tő közelében erednek és édes illatúak. A kikericcsel talán nehezebb összetéveszteni, mert ez a növény füves réteken, napfényes mezőkön nő, nem pedig a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében, ahogy a medvehagyma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
5. Kertből, erdőből származó medvehagymát tavasszal ültethetjük el otthon, a cserépben nevelkedett növényt azonban földlabdával együtt ősszel is áttelepíthetjük a kiskertbe. Termesztése nem túl macerás: ássunk nem túl mély (10-15 cm) árkokat, és a hagymákat egymástól 10-20 centi távolságra ültessük úgy, hogy a hagymacsúcs a föld alatt 4-5 centire legyen. Nem különösebben igényes, extra locsolásra, trágyázásra sem szorul, a legszebben a nedves-árnyékos helyen virít majd a kertben, a fal mellett. Ne spóroljunk vele, 10 növény a minimum, amiből egy valamirevaló saláta, vagy bármilyen finomság elkészíthető. Magról is szaporítható, de az évek kérdése, míg a növénykék elérik majd a fogyasztható méretet.
