Tüdő- és légúti megbetegedések : Rekedtség
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Rekedtség tünetei és kezelése
Mi a rekedtség?
A rekedtség egy tünet, amit a hangképzési zavarok okozhatnak, amelyeket alapvetően két csoportba oszthatók: lehetnek szervi - és funkcionális eredetűek.
Tünetek
Akármilyen eredetű legyen is, rekedtségről akkor beszélünk, amikor a fülünkkel észlelt hang nem tiszta. Ez a beteg szempontjából azt jelenti, hogy hangját nehezen vagy nem tudja modulálni, nem tud hangerőt fokozni, képtelen arra, hogy egy hosszabb szöveget érthetően elmondjon. Ha a rekedtség hosszú ideig fennáll, akkor az érintett egyre jobban túlerőlteti a hangképző szerveit, egyre rekedtebb lesz, interperszonális kapcsolata pedig sérül.
A rekedtség előfordulása
A rekedtség valamennyi korcsoportot érintheti. A funkcionális okok miatt kialakuló rekedtség nagyon gyakran gyerekeknél fordul elő, főleg azoknál, akik "túlfűtöttek", kiabálnak, mindezt pedig helytelen beszédtechnikával végzik. Felnőtteknél ez a típusú rekedtség főleg foglalkozásköri ártalomként jelentkezik, például olyan előadóknál, óvónőknél és pedagógusoknál, akik sokat beszélnek, de van valamilyen hangképzési zavaruk. A nem funkcionális, hanem szervi okok miatt jelentkező rekedtség bárkit érinthet, hiszen elég hozzá egy egyszerű megfázás.
A rekedtség okai
A rekedtség egyik leggyakoribb és egyben legbanálisabb szervi oka a hangszalaggyulladás. Ennek lehet akut formája, de előfordul az is, hogy a gyulladás már idültté, azaz állandóvá válik. Ez utóbbi tipikusan a dohányosokra jellemző, de érintettek lehetnek azok is, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nagy a por, esetleg irritáló gőzök, gázok vannak a légtérben. Ilyen esetben az idült gégehurut egyfajta foglalkozási ártalom.
A hangszalagokon kialakuló jó- és rosszindulatú daganatok szintén okozhatnak rekedtséget. A főképp dohányosokra jellemző, úgynevezett Reinke ödéma ugyancsak vezethet rekedtséghez; ez az elváltozás nem rosszindulatú, de a hangszalagokon kialakult vizenyős lebernyeg zavarja a hangképzést. Idegrendszeri betegségek - például a Parkinson-kór vagy a Sclerosis multiplex -, bénulások, endokrinológiai zavarok, traumák és veleszületett fejlődési rendellenességek - például Sulcus vocalis - szintén okozhatnak rekedtséget.
Rekedtség funkcionális okok, például diszfóniák miatt is kialakulhat: ilyen esetben kezdetben a hangszalagokon nem látunk semmiféle szervi elváltozást, de például a nem megfelelő légzésvezetés a többi hangképző izomzatunkat, illetve a segédizmokat is túlerőlteti. Ennek következtében rekedtség, illetve a későbbiekben egy csomó is kialakulhat a hangszalagokon. Ilyen esetben a kicsi, lágy csomócska először a hangszalag elülső-középső harmad határán jelenik meg, később pedig olyan kemény csomóvá válik, ami a hangszalagrezgést, valamint a hangrészárást is nagymértékben befolyásolja. Ebben az esetben egy funkcionális hangképzési zavar vezet szervi elváltozáshoz. Ugyanilyen csomó szervi okokból, például egy elhúzódó gégegyulladás miatt is kialakulhat. Ilyen esetben a hangszalagcsomó azért jön létre, mert a gyulladt hangszalagokat nem pihentetik a betegek, hanem a rekedt hang miatt egyre jobban erőltetik a hangképző szerveiket, helytelen beszédtechnikát alkalmaznak. Tehát egy szervi elváltozás talaján kialakul egy funkcionális hangképzési zavar, ami miatt a betegség gyógyulása után is rekedt marad a páciens hangja.
A rekedtség tünetei és diagnózisa
A rekedtséget az orvos és a környezet egyaránt hallás alapján észleli, azt pedig, hogy ennek a tünetnek organikus vagy funkcionális oka van-e, szakorvosi vizsgálat során állapítja meg a fül-orr-gégész és foniáter szakorvos. Egy tapasztalt foniáter általában már a rekedt hang alapján is sokszor sejti az okot, de a pontos diagnózis felállításához mindig eszközös szakorvosi vizsgálat szükséges.
A hangszalagokat direkt módon, gégetükörrel, illetve fiberoszkópiás eszközzel, például nazo-faringo-laringoszkóppal vizsgálja a fül-orr-gégész (ez utóbbi eszköz különösen akkor hasznos, ha a beteg torka ingerlékeny). A foniátriai vizsgálathoz használhatnak gégestroboszkópot is, amivel a szabad szemmel nem látható hangszalagmozgásokat is meg tudják figyelni - ez utóbbinak persze csak a nagyon finom diagnosztikában van szerepe.
A rekedtség kezelése
A rekedtség kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Ha például a kiváltó ok heveny gégehurut, akkor a betegnek hallgatnia kell, ideális esetben három-négy napig. Ha a betegnek muszáj beszélnie, akkor nagyon fontos, hogy azt középhangerővel, nagyon lágyan és puhán, levegősen ugyanakkor az éppen kialakult rekedt hangon tegye, semmiképp ne suttogjon. A suttogás ugyanis egy olyan beszédtechnika, ami a hangszalagokra plusz terhet ró, az amúgy is beteg hangszalagokat még fokozottabban terheli. Ezáltal a suttogás késlelteti a gyógyulást, sőt akár egy későbbi hangszalag-elváltozásnak - például polipnak vagy hangszalagcsomónak - is táptalajt adhat. Gyulladásnál fontos az is, hogy a beteg gégediétát tartson - ez azt jelenti, hogy kerülni kell a nyálkahártyát izgató dolgokat, a szénsavas italokat, túl forró, túl hideg ételeket és italokat, csípős fogásokat. Emellett természetesen nem szabad dohányoznia sem. A tünetek enyhítésében a langyos, mézes gyógyteák is segíthetnek.
Ha a kiváltó ok polip vagy daganat, akkor a rekedtség orvoslása az alapbetegség műtéti kezelését jelenti. Amennyiben a háttérben egyoldali hangszalagbénulás áll - ilyesmi néha előfordul például pajzsmirigyműtéteknél, nyaki érműtéteknél -, akkor javulást a hangterápia hozhat. Ezt a kezelést orvosi diagnózis alapján logopédus végzi, jellemzően hónapokon keresztül. Ugyancsak a foniátriai, logopédiai kezelés hozhat javulást a diszfóniák esetében is.
Amennyiben egy organikus elváltozás talaján alakul ki helytelen beszédtechnika, az organikus betegség gyógyítása után mindig vissza kell állítani a megfelelő hangtechnikát is, végleges gyógyulást ugyanis csak ez eredményezhet.
A rekedtség gyógyulási esélyei
A rekedtség jellemzően megszűnik az azt kiváltó betegség elmúltával, de előfordul az is, hogy ez az állapot végleges marad. Ez akkor lehet így, ha a rekedtséget idegrendszeri betegségek, így például Sclerosis multiplex, gégedaganatok miatt végzett egyes műtétek, esetleg gégetraumák okozzák. A fejlődési rendellenesség okozta rekedtség szintén nem kezelhető sem hangterápiával, sem gyógyszeresen.
A rekedtség megelőzése
A rekedtséget az azt kiváltó betegségek megelőzésével, illetve azok megfelelő, időben történő kezelésével lehet megelőzni.
A rekedtség szövődményei
A rekedtség egy tünet, így nincsenek szövődményei. Viszont a rekedtséget okozó betegségeknek már lehetnek szövődményei, ezek azonban minden esetben az alapbetegségtől függnek. Ezért is fontos, hogy a tartósan fönnálló tünet okát mindig kivizsgálják, a betegségek kezelését pedig idejében megkezdjék. Ezzel lehet elejét venni annak is, hogy a funkcionális hangképzési zavarok olyan szervi problémát okozzanak, amelyek már csak műtéti úton orvosolhatók.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.
Ha a rekedtség vírusfertőzéssel vagy náthával indul, akkor a betegnek pusztán a rekedtség miatt három-négy napig orvoshoz sem kell fordulnia, elegendő a hangkímélet és a megfázás tüneti kezelése. Ha viszont a rekedtség hosszabb ideig fennáll, illetve az érintett dohányos, és amiatt kezd el egyre rekedtebben beszélni, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-4 °C
Nyugat, északnyugat felől változó vastagságú felhősávok sodródnak fölénk, de emellett is előfordulnak derültebb körzetek, elsősorban a Tiszántúlon. Csapadék nem várható. Az északkeleti, keleti vidékeken helyenként zúzmarás köd képződhet. A déli szél az ország déli és nyugati részén ismét erőre kap, hajnalban már több helyen is megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -6 és 0 fok között várható, de a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. A Dunántúlon már este, késő este beállhat a minimum. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
