Emésztőrendszeri megbetegedések : Vastagbél-divertikulum
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Vastagbél-divertikulum tünetei és kezelése
Mi a vastagbél-divertikulum?
A vastagbél-divertikulumok a vastagbélben bárhol, de leginkább a végbél előtti szakaszon, a szigmabélen létrejött kitüremkedések. Kialakulásában szerepet játszik a rostban szegény táplálkozás. 60 éves kor felett az emberek mintegy felében előfordul, de csak az esetek ötödében okoz panaszokat: vérzést (friss piros vér a székletben), gyulladást vagy perforációt.
Tünetek
A vastagbél-divertikulum előfordulása és okai
A betegség az ipari társadalmakban a 60 év feletti lakosság mintegy felét érinti, férfiakban valamivel hamarabb jelentkezik, mint nőkben. A fejlődő országokban, ahol a táplálék rostban gazdag, szinte alig fordul elő. A divertikulumok leggyakrabban a szigmabélen fordulnak elő, ahol a legnagyobb a nyomás a bél üregében. A nyomás hatására a bél nyálkahártyája az izomréteg résein át kifelé türemkedik, kis zsákszerű üreg alakul ki. A kialakulásban szerepet játszanak a székrekedés okozta erőteljesebb bélösszehúzódások. Ha a divertikulumban tartósan pang a széklet, gyulladás alakulhat ki, mely súlyos esetben a divertikulum kilyukadásához vezet.
A vastagbél-divertikulum tünetei
A betegek mintegy kétharmadában a betegség tünetmentes (diverticulosis), a divertikulumok jelenléte véletlenül derül ki, más panasz miatt végzett vizsgálatok során.
Előfordulhatnak nem specifikus hasi panaszok, például székrekedés is, ami inkább ok, mint következmény.
A divertikulum gyulladását diverticulitisnek nevezzük.
Ilyenkor a pangó székletben elszaporodhatnak a baktériumok. A pangó, sűrű széklet okozta nyomás a divertikulum falának elvékonyodását, majd kilyukadását (perforációját) okozhatja.
Enyhe esetben a gyulladás körülírt, legfeljebb mikroperforáció alakul ki, amelyet a körülötte kialakuló tok elhatárol környezetétől. Ilyenkor a betegek bal oldali alhasi fájdalomról számolnak be, előfordulhat székrekedés, de akár laza széklet is, továbbá hasmenés, hányás, láz is. A gyulladt terület a hasfalon keresztül tapintható lehet. A gyulladásos terület a bél üregét elzárhatja, bélelzáródás is kialakulhat.
Súlyos esetben a bél a szabad hasüreg felé perforálhat. Ilyenkor hashártyagyulladás, esetleg tályog alakulhat ki.
A gyulladt divertikulum a környező szervek felé is perforálhat, sipoly alakulhat ki a húgyhólyag felé. Ebben az esetben a vizelet levegővel keveredik, és gyakoriak a húgyúti fertőzések. Ha a perforáció a hüvelybe történik, nagy perforációs nyílás esetén a hüvelyből székletcsorgás észlelhető.
A divertikulumokból vérzés is megindulhat, ha a bennük pangó széklet felmarja az erek falát. A gyomor-bélrendszer alsó szakaszából meginduló vérzések mintegy feléért a divertikulumvérzés a felelős. Ilyenkor a székletben friss piros vér látható.
A vastagbél-divertikulum diagnózisa
Tünetmentes személyben divertikulumot nem kell keresni.
Diverticulitis esetén jellemző a fehérvérsejt-szám szaporulat és a gyorsult vérsejtsüllyedés. A betegség gyanúja legpontosabban CT vizsgálattal igazolható, de erre enyhe esetekben nem mindig van szükség. Ismert diverticulosis és enyhe diverticulitisre utaló tünetek esetén képalkotó vizsgálatok elvégzésére nincs mindig szükség, a kezelés ezek nélkül is megkezdhető. Ha a diverticulosis nem ismert, de a tünetek alapján feltételezhető, enyhe esetben a képalkotó vizsgálatok elvégzése halasztható a heveny időszak utánra (akut gyulladás esetén a szövődmények gyakoribbak). Ilyenkor az elsőként választandó vizsgálat a vastagbél RTG (irrigoszkópia), de szükség lehet béltükrözésre is. Súlyos, heveny diverticulitis esetén CT-vizsgálatra lehet szükség, ha a kórisme bizonytalan, vagy ha tályog gyanúja merül fel. A CT-n láthatóak a divertikulumok, a bélfal megvastagodása és a gyulladás a vastagbél körüli zsírszövetben, valamint kimutatja a tályogot is. Ha a CT nem hozzáférhető, színtelen kontrasztanyaggal, gastrografinnal végzett bélvizsgálat is elősegítheti a diagnózist. Tályog esetén ez a vizsgálat azt is megmutatja, hogy a tályog közlekedik-e a bél üregével. Báriumos bél-röntgen és kolonoszkópia heveny gyulladás esetén nem ajánlott, mert ilyen esetekben a bél sérülékeny és könnyen kilyukadhat. Heveny hashártyagyulladás esetén a szabad hasűri folyadékot a hasi ultrahang is "látja". A szabad hasi röntgenen is látszódhat a szabad hasi folyadék, illetve a perforáció esetén a bélből a hasüregbe kerülő levegő.
Divertikulum vérzés esetén fontos a vérző vastagbéldaganat kizárása. Erre a vastagbél-tükrözés a megfelelő módszer. Ha a vérzésforrás másképpen nem azonosítható, érfestésre, vagy izotópos vizsgálatra is szükség lehet.
A vastagbél-divertikulum kezelése
Tünetmentes diverticulosis esetén rostban gazdag táplálkozás javasolt, és a rendszeres székürítés biztosítása, szükség esetén táplálék-kiegészítők formájában bevitt plusz rosttal (naponta 10-30 g rost). Ezek a tanácsok részei az egészséges életmódnak, így kimutatott divertikulum nélkül is javasolhatóak.
Diverticulitis esetén görcsoldók adása és a bélbaktériumok elszaporodása miatt 7-10 napos antibiotikumos kezelés szükséges, valamint a bél nyugalomba helyezése. Ez utóbbi folyékony, salakanyag-mentes tápanyagbevitelt jelent, súlyosabb esetben az evés-ivás teljes felfüggesztését, koplalást és intravénás (infúziós) táplálást.
Sebészeti beavatkozás jön szóba, ha bélelzáródás, perforáció, tályog vagy sipoly alakult ki. Hashártyagyulladás esetén, illetve, ha a gyulladásos szakasz elzárja a belet, sürgős műtétre kerülhet sor. Operációra lehet szükség akkor is, ha a betegség nem gyógyul antibiotikum és a bél nyugalomba helyezése ellenére sem. A diverticulitis a betegek egyharmadában visszatér. Ilyenkor szóba jön az érintett bélszakasz tünetmentes időszakban, tervezett időpontban történő műtéti eltávolítása. A műtét során nem minden esetben van lehetőség a bélcsatorna folytonosságának azonnali helyreállítására. Előfordulhat, hogy átmenetileg ki kell vezetni a belet a hasfalra, és az újraegyesítés egy második műtét alkalmával, 2-3 hónappal később, a gyulladás teljes megszűnte után történik.
A divertikulumból történő vérzés az esetek nagy részében a bél nyugalomba helyezésével megszűnik, és csak az esetek negyedében fordul elő újra. Nem szűnő vérzés esetén endoszkópos, műtéti vagy angiográfiás (érfestéses) vérzéscsillapítás válhat szükségessé.
A vastagbél-divertikulum megelőzése és hasznos tudnivalók
A divertikulumok kialakulását rostban gazdag (10-30 g/nap) diétával és rendszeres székletürítéssel előzhetjük meg. Már meglévő divertikulumok esetén ugyanez vonatkozik a gyulladás és a vérzés kialakulásának megelőzésére. Ez a diéta nemcsak a divertikulumok szempontjából hasznos, hanem a vastagbélrák megelőzése során is. Heveny tünetek esetén viszont éppen ellenkezőleg, salakszegény táplálkozás (csak folyadék) szükséges.
A vastagbél-divertikulum gyógyulási esélyei
A divertikulum mint anatómiai elváltozás nem szűnik meg. Lezajlott diverticulitis után a betegek 2/3-a tartósan panasz- és tünetmentes marad. Gyulladásmentes időszakban célszerű a rostban gazdag diéta betartása, a rendszeres székürítés biztosítása. A spontán szűnő vérzések 75%-a nem jelentkeznek újra. Ilyenkor is fontos a megfelelő életmód követése. A műtéti beavatkozás az érintett bélszakasz eltávolításával aktuálisan megoldja a problémát, de megfelelő diéta nélkül a divertikulumok újra jelentkezhetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-4 °C
Nyugat, északnyugat felől változó vastagságú felhősávok sodródnak fölénk, de emellett is előfordulnak derültebb körzetek, elsősorban a Tiszántúlon. Csapadék nem várható. Az északkeleti, keleti vidékeken helyenként zúzmarás köd képződhet. A déli szél az ország déli és nyugati részén ismét erőre kap, hajnalban már több helyen is megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -6 és 0 fok között várható, de a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. A Dunántúlon már este, késő este beállhat a minimum. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
