Kínos, de sokakat érintő jelenség
Néhány évvel ezelőtt egy, az INKO FÓRUM kezdeményezésére végzett reprezentatív felmérés során több mint 35 ezer nőt kérdeztek ki a védőnők arról, vannak-e inkontinens panaszaik, és ha igen, mit tesznek ellene. Az eredmény megdöbbentő volt: a megkérdezettek 56 százaléka szenved vizelettartási panaszoktól. Jellemzően a 2-3, természetes úton történő szülés után lévő, illetve a túlsúllyal küzdő középkorú vagy annál idősebb nők problémája ez. Főleg az ún. stressz-inkontinencia gyakori, amikor is köhögés, tüsszentés, nevetés, esetleg futás, ugrálás során fordul elő akaratlan vizeletvesztés. Az érintettek többsége azonban nem fordul panaszaival orvoshoz, és közel negyven százalékuk semmilyen segédeszközt sem használ. Újabb ilyen méretű felmérés azóta nem készült, de valószínű, hogy az orvoshoz fordulók és a bajukat titkolók aránya, valamint a segédeszközök használata ma is hasonló. Csak remélni lehet, hogy a mind szélesebb körű ismeretterjesztés eredményeképpen egyre többen lesznek, akik felismerik, hogy nem szükségszerű kínlódniuk ezzel a kellemetlenséggel, hiszen léteznek hatékony eljárások a probléma kezelésére.
Fő a diszkréció
Még abban az esetben is szükség lehet átmenetileg diszkrét segédeszközök, betétek használatára, ha az inkontinens tünetekre valódi, orvosi megoldást keres valaki. Ennek megtalálása ugyanis mindenképpen időbe telik. Egy teljes körű szakorvosi vizsgálat, a háttér, az okok feltárása, az urodinamikai vizsgálatra várakozással együtt egy hónapot is igénye vehet. A stressz-inkontinens betegek számára javasolt gát- és intim torna eredménye is több hónap alatt mutatkozik meg, az elektrostimulációs kezelés hasonlóképpen hónapok alatt hozhatja meg az eredményét. Ez idő alatt is el kell kerülni az esetleges "baleseteket", a ruházat szennyeződését, a bántó szagokat, a kínos helyzeteket. Nézzük, milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre!
Az idézett felmérés kitért arra is, hogy a valamilyen segédeszközt igénybevevők körében a legnépszerűbb a menstruáció idején is használt egészségügyi, illetve a tisztasági betét - valószínűleg azért, mert ezek használata már természetesen elfogadott a közvélemény szemében, ezeket nem kínos a boltok bevásárlókosarába tenni. Meglepő, hogy (legalábbis 2003-ban) még minden tizedik érintett a hagyományos vattát (is) használta. Számszerű adatok nincsenek, de a higiénia, az egészségügyi kultúra fejlődésével egyre általánosabbá válik a speciálisan erre kifejlesztett inkontinenciabetétek használata. Ezek ugyanis valóban diszkrétek, megbízhatóan szívják be a nedvességet, a ruházat nem szennyeződik, és nem jönnek létre a vizeletcsepegéssel együtt járó kellemetlen szagok. A szakorvos által is megállapított, súlyos, tartósan fennálló inkontinencia esetén az egészségbiztosítás támogatja is az egyes segédeszközöket.
Mikor, milyen inkontinencia betét a megfelelő?
Természetesen az adott segédeszközök kiválasztásánál az adott beteg tüneteinek jellege, az inkontinencia súlyossága a mérvadó. A felszívóképességnek meg kell felelnie a folyadékvesztés mennyiségének, hiszen az inkontinencia a pár cseppnyi kellemetlenségtől a teljes vizelettartási képtelenségig terjedhet, ahol már deciliterben mérhető a folyadékvesztés, nem is beszélve azokról, akiknek nemcsak vizelet-, hanem széklettartási nehézségeik is vannak. Az önkéntelen "elcseppenésekhez" a vékony, diszkrét, de biztonságos, nedvesség- és szagzáró tulajdonságokkal rendelkező betétek megfelelők. A "becsurranásokhoz" a közepesen vastag, ultra nedvszívó képességű, vízzáró maggal is ellátott betétek szükségesek. Bár az inkontinenciában szenvedők többsége nő, nem ismeretlen ez a probléma a férfiak számára sem. Léteznek kifejezetten férfiak számára kialakított inkontinenciabetétek, inkább -tasakok, amelyek a hímvessző formájához illeszkednek, és ragasztószalagokkal rögzíthetők a testhez.
Azok számára, akik az inkontinencia súlyosabb formáival küzdenek, a betétek már nem elegendőek, nekik a nagyobb nedvszívó- illetve folyadékmegtartó képességű, egyszer használatos nadrágpelenkákra van szükségük. Székletinkontinencia esetén olyan nadrágpelenka viselete javasolható, amely visszanedvesedés-gátló felülettel is el van látva. A körkörös zárású, biztonságos betétek aktív életvitelt tesznek lehetővé a járóképes érintettek számára. Nagyon súlyos vizelet- és székletinkontinenciában szenvedő, nagymértékben ápolásra szoruló betegeknek célszerű különösen nagy nedvszívó képességű visszanedvesedés-gátló felülettel rendelkező nadrágpelenkákat viselni. A fekvőbetegek ápolóinak, hozzátartozóinak munkáját könnyíti meg, hogy az ilyen esetekre ajánlott nadrágpelenkák külső részén nedvességjelző indikátor jelzi a csere szükségességét.
A minőség sem mindegy
Az aktív életet élők számára a diszkrét biztonságot jelenti egy-egy jól kiválasztott, a szükségletüknek leginkább megfelelő betét vagy pelenka. Amikor pedig bizonyos súlyos betegségek (például agyvérzés) kísérő tüneteként jelenik meg a súlyos inkontinencia, nagyon fontos, hogy fekvőbeteg bőre ne károsodjon, ne maródjon fel. Sokszor a drágább, de jobb minőségű terméket jobban megéri használni, mert a korszerűen kialakított pelenka abszorpciós magja mintegy elszívja a nedvességet a bőrről, raktározza, megakadályozza a visszaszivárgást. Az inkontinens betegek érdekében létrejött betegegyesületek (például az IBE) azt ajánlják az egészségbiztosítónak, hogy a segédeszközök minél szélesebb körét vonja be a támogatásba, és legfeljebb a napi támogatott darabszámot fixálja. A jobb minőségű, nagyobb nedvességszívó képességű, a bőrt a visszanedvesedéstől jobban védő pelenkákból, egyszer használatos nadrágokból ugyanis kevesebb is elég, és mivel a bőrt jobban védik, kevesebb bőrvédő készítményt kell mellettük használni.