Ezt mondja az orvos
A Krónikus Obstruktív Légúti Betegség (COPD) egy légzőrendszeri probléma, amelyre jellemző a krónikus légáramlási korlátozottság, légszomj (vagy diszpnoe),
A COPD-ben egyszerre van hörghurut (krónikus bronchitis) és tüdőtágulat (emfizéma).
A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a beteg állandó köhögést és váladékképződést tapasztal, és azt érzi, hogy nem kap levegőt. Mivel a légutak összeszűkülnek, esetleg elzáródnak, ezért a beteg nem tudja maradéktalanul kifújni az elhasznált levegőt. A korlátozott légáramlás úgynevezett levegőcsapda kialakulásához vezet: a felesleges levegő bent marad a tüdőben a kilégzés után, így a szervezet nem jut elegendő oxigéndús levegőhöz.
A COPD fokozatosan alakul ki, és korai formájában nagyon nehéz felismerni, ugyanis szinte alig okoz tüneteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COPD tünetei, különösen a légszomj, ahhoz vezet, hogy az illető kerüli a megerőltető tevékenységeket, a fizikai aktivitást. Így a betegség jelentősen korlátozza az illetőt a normális napi tevékenységében, például a lépcsőn való járásban, a háztartási teendők ellátásában, de később már akár a sétálásban, zuhanyzásban, öltözködésben is. Ez súlyosan rontja a beteg életminőségét.
Az fizikai erőnlét hanyatlása miatt még tovább romlik a légzőszervek kondíciója, ez pedig terheléskor nagyobb légszomjhoz, izomfáradáshoz vezethet.
Néha időszakosan a tünetek annyira rosszabbodnak, hogy a betegnek soron kívül fel kell keresnie az orvosát, esetleg sürgősségi osztályra kerül.
Mibe hal meg egy COPD-s?
A betegség az évek során előbb rokkantságot, majd halált okoz, de általában nem fulladás okozza a beteg halálát, hanem az állandó oxigénhiány miatt a létfontosságú szervei mondják fel a szolgálatot, illetve az ágyhoz kötöttség miatt tüdőgyulladás, vagy a felfekvések miatti általános fertőzések vezetnek halálhoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai becslése szerint körülbelül 210 millió COPD-s ember él. 2005-ben több mint 3 millió ember halt meg a betegség miatt, ez az összes halálozás 5 százalékának felel meg.
2030-ra a negyedik vezető halálok lesz a világon a COPD - legalábbis a WHO előrejelzése szerint.
A halál előtt súlyos terhet ró a szenvedő betegere is és a társadalomra is, hiszen a dolgozni, sőt magát ellátni képtelen ember sok pénzbe kerül.
Ahogy a betegség előrehalad, úgy romlik a légzésfunkció, emiatt egyre kevesebb dolgot képes a beteg megcsinálni, a betegség korlátozza abban, hogy részt vegyen a család életében. Ez félelemhez, szorongáshoz, frusztrációhoz, elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet.
A kezelés más betegségekhez, például a tüdőrákhoz és az asztmához hasonlítva is költséges.
A legtöbb országban az orvosi költségek legnagyobb részét a kórházi kezelés teszi ki, ami hasonló nagyságrendű, vagy nagyobb, mint más súlyos betegségek, többek között a szívroham esetén. Az előrehaladottabb COPD-t leggyakrabban erős hörgőtágítókkal, kortikoszteroidokkal valamint oxigénterápiával kezelik.
A betegség krónikus jellege és a rokkantsági tünetek miatt a COPD jelentős terhet ró azokra is, akik a betegségben szenvedő barátaikat vagy családtagjaikat gondozzák.
És eloszlik a füst...
A COPD legfontosabb oka a dohányzás, betegek 80-90 százaléka dohányos. A dohányzás arányának növekedése drámaian emelte a COPD-vel összefüggő betegség gyakoriságot és halálozást világszerte. A többiek betegségét különböző egészségre ártalmas porok, vegyszerek évekig tartó, folyamatos belélegzése okozza. Nagy mértékben növeli a kockázatot a légszennyezés, így a fa- és széntüzelésű kályhák használata is.
A betegséget gyakran késve ismerik fel. A krónikus köhögést, vagy a légzésben hirtelen beállt változásokat sokan hajlamosak a dohányzásra, megfázásra, fáradtságra fogni.
Szakemberek szerint a korai állapotban felismert COPD az esetek egy részében a dohányzás elhagyásával és egészségesebb életmóddal tünetmentessé tehető.
A COPD-s betegeknek érdemes betartaniuk az alábbi tanácsokat, melyeket a Minnesota államban működő Mayo Klinika tett közzé a témával foglalkozó hírlevelében.
Próbáljuk meg elkerülni a a légúti fertőzéseket, például úgy, hogy ősszel felvesszük az influenza elleni védőoltást, és egyébként is kerüljük járványos időszakban a zsúfolt helyeket. Hazaérkezés után mossunk kezet.
Az egészségi állapotunknak megfelelően végezzünk testmozgást minden nap, így az izmok és a keringési rendszer működése fokozódik.
Használjuk rendszeresen, még tünetmentesség esetén is az orvos által felírt gyógyszereket.
Kerüljük az irritáló hatású anyagokat, hagyjunk fel a dohányzással és kerüljük a passzív dohányzást, a légszennyeződést, az erős szagokat és lehetőség szerint a port is.
Étkezzünk egészségesen, és tartsuk a magasságunknak megfelelő súlyunkat. A túlsúly ugyanis további légzési nehézségeket okozhat.
Én is COPD-s vagyok?
Magyarországon is a háziorvosoknak merül fel először a gyanújuk, hogy páciensük COPD-s lehet, ha észlelnek bizonyos tüneteket, hallanak panaszokat.
A háziorvos öt kérdésre adott választ értékelésével felállíthatja a betegség gyanúját, és az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra.
Ha három vagy több kérdésre igennel válaszol a páciens, akkor elküldik légzésfunkciós és egyéb vizsgálatokra, amelyek megmutatják, hogy van-e légúti szűkület, elzáródás, hörghurut, tüdőtágulat.
A tüdőgondozóban kikérdezik a pácienst a kórelőzményekről, dohányzási szokásokról, családban előforduló tüdőbetegségekről, gyermekkori fertőző betegségekről, munkahelyi és lakóhelyi környezeti ártalmakról. Az orvos megkopogtatja és meghallgatja mellkast, majd elvégezteti a légzésfunkciós vizsgálatot, mellkasröntgent, EKG-t készíttet, vérgáz-vizsgálatot kér.
Ezután beállítja a megfelelő kezelést. A COPD-t gyógyítani nem lehet, azt viszont el lehet érni, hogy az állapot minél lassabban romoljon, a beteg minél könnyebb életet élhessen.
Felhasznált irodalom:
Ez is érdekelhet
Legjobban: