Betegség vagy tünet?
Az akaratlan vizeletvesztés nagyon különböző körülmények között, igen eltérő kísérő tünetekkel együtt jelentkezhet. A Nemzetközi Kontinencia Társaság az inkontinencia meghatározásával együtt e tüneteket is áttekintette. Nyilvánvaló volt, hogy itt nem egyetlen egységes betegségről van szó, hiszen az akaratlan vizeletvesztés számos okból kifolyólag különböző formákban jelentkezhet. A hiba egyaránt lehet a vizeletképző, a vizelet-elvezetésben szerepet játszó szervekben, de akár az ezeket irányító idegi szabályozásban is. Az inkontinencia a legtöbb esetben tehát valamilyen egy vagy több alapbetegség tünete.
A tünetek jellege alapján, aszerint, hogy a vizelet ürítése milyen körülmények között, milyen tünetek kíséretében következik be, 1976-ban meghatározták az inkontinencia alaptípusait. A kép azóta még árnyaltabb lett, hiszen a jelenség kutatásával egyre több okot ismertek föl a betegség hátterében, s lassan fény derült a kevert tünetek és formák mibenlétére is. Az inkontinenciával foglalkozó szakemberek jelenleg a következő fő típusokat különböztetik meg:
Stresszinkontinencia
Az elnevezés a hasűri nyomás fokozódására utal. A hasűri nyomás nő tüsszentéskor, köhögéskor, nevetéskor vagy sporttevékenység, emelés közben, illetve minden olyan helyzetben, amikor működik a hasprés. Nyilvánvalóan másállapotban is nő a hasűri nyomás egyrészt pusztán a baba jelenléte, a méh tágulása miatt, másrészt mivel a méh ránehezedik a hólyagra. Ha a gátizomzat ennek a nyomásnak nem tud ellenállni, elcseppenhet a vizelet. A nők nagy része elsősorban a terhesség és szülés kapcsán, valamint a változó korban észleli először.
A stresszinkontinencia a szülés után még sokáig okozhat tüneteket, mert a hüvelyfal és a húgycső szoros kapcsolatban állnak egymással, és a szüléskor a hüvelyfalat rögzítő szalagok és izmok sérülése erősíti a stresszinkontinenciát.
A férfiak esetében a húgyhólyag záróizmának működését a prosztata is támogatja, ezért a stresszinkontinencia nem érinti őket annyira. Az erősebb nem ebben tehát erősebb.
Az összes inkontinencia között ez a típus a leggyakoribb, az összes eset csaknem 40%-a sorolható ide. Nagyjából kétszer annyi nő ismeri, mint a második leggyakoribb típust, a sürgősségi inkontinenciát.
Sürgősségi vagy késztetéses inkontinencia
Az inkontinencia e formájában az érintettek időnként azt érzik, hogy sürgősen WC-re kellene menniük, és bár mindent megpróbálnak, hogy visszatartsák, ez többnyire nem sikerül. Az inger jelentkezésekor ugyanis rendszerint már késő. Ilyenkor az agy által leadott ingerek és a húgyhólyag működése közti összehangoltság nem megfelelő, tehát a problémának sokszor idegrendszeri oka van, de lehet gyulladás következménye is.
Ezen a típuson belül egy korábbi felosztás szerint két altípus, a motoros és a szenzoros inkontinencia különböztethető meg. A motoros formánál a hólyagizomzat utasíthatósága, a szenzoros formánál a hólyag túlérzékenységi billenti föl a helyes szabályozást.
Mindkét típushoz tartozhat az ún. hiperaktív hólyag tünetegyüttese. Nevéhez híven a hólyag izmainak hirtelen jelentkező, görcsös összehúzódásával jár. Az érintett ezt úgy érzékeli, hogy azonnal el kell érnie a mellékhelyiséget. A riasztás sajnos nem téves, a baj valóban be is következik, nem csupán érzet tehát. Oka lehet a hólyag maximális térfogatát csökkentő betegség, például valamilyen daganat, gyulladás nyomán fellépő túlzott ingerlékenység, vagy szülési, műtéti sérülés. Minden esetre a hólyagfali izom (m. detrusor) nem irányítható jól. Jellemző, hogy az érintett naponta sokszor, nyolcszor vagy annál is többször érez sürgős késztetést. Az idegi eredetet valószínűsíti, ha ez az inger jellegzetes körülményekhez kapcsolódik, vízcsobogás hangjához vagy valamilyen vizes élményhez. A vizelet kevés, gyakran belülről fájdalmas érzés kíséri.
A férfiak jóindulatú prosztata-megnagyobbodása (BPH) gyakran jár hiperaktív hólyag tünetekkel. A nőknél a hiszterektómia és különböző urogenitális (vizeleti és nemi szerveket érintő) gyulladások hajlamosítanak.
Újabban a sürgősségi inkontinencia egy különleges formáját a Giggle-inkontinenciát (más néven Enuresis risoria) is megkülönböztetik. E kifejezetten ritka formát eddig csak gyerekeknél, köztük is lányoknál figyelték meg. Főként erős nevetésnél nyilvánul meg. Oka, hogy az érintetteknél nem működik tökéletesen a reflexes hólyagürítés akaratlagos gátlása.
Vegyes tünetek
Meg kell említeni a vegyes tüneteket is. Főként a nőknél a stressz és a sürgősségi inkontinencia tünetei keverednek, ha egyszerre több inkontinenciát okozó alapbetegség is diagnosztizálható a nők urogenitális rendszerében. Márpedig ez sajnos a szülések, a helytelen szülés-levezetési gyakorlat vagy a (néha fölöslegesen elvégzett) nőgyógyászati műtétek szövődményeként gyakran fennállhat. Általában külön kategóriaként kezeli a szakirodalom.
Túlfolyásos inkontinencia
Nevezik túltelítettségi inkontinenciának is. Ebben az esetben a húgyhólyag fala elgyengül és kitágul, de összehúzódásra már képtelen, ezért nem is tudja megtartani a benne összegyűlt folyadékmennyiséget. A hólyagban uralkodó nyomás folyamatos csöpögést okoz, a vizelet egyszerűen túlcsordul, akárcsak egy kitágult tömlőnél. Mivel a beteg hólyagja folyamatosan tele van, megszűnik az egészséges folyadékáramlás a hólyagba, így már ez sem segíti a hólyag működését.
Az okok között szerepelhet prosztata-megnagyobbodás, a húgycső szűkülete, cukorbetegség szövődményként jelentkező polineuropátia is. Főként az idős férfiak betegsége. Általában műtéttel orvosolható.
Reflex-inkontinencia
A reflex szóból mindjárt gondolhatjuk, hogy ebben az esetben valamilyen idegrendszeri károsodás okoz problémát. S valóban, vagy agyi károsodás vagy a gerincvelő keresztcsonti (sacralis) szakaszán történő sérülés miatt áll be zavar a hólyagműködés szabályozásában. Emiatt a hólyagműködés akaratlagos irányítása megszűnik, csupán telítettsége jelzi reflexesen az idegrendszernek, hogy ürítésre van szükség. A központi idegrendszer ekkor szó szerint "gondolkodás nélkül", azonnali ürítésre ad parancsot, függetlenül attól, hogy ez a beteg számára alkalmas vagy alkalmatlan pillanat. Ilyenkor a működés teljesen olyan, mint a szobatisztaságtól még nagyon messze álló csecsemőké. A gondot az jelenti, hogy a sérülés miatt tanulással nem korrigálható.
Okai általában súlyos sérülések vagy idegi károsodások. Csigolyatörés következtében kialakuló gerincvelői sérülés, központi idegrendszeri degeneratív betegség, például demencia.
Inkontinencia is, meg nem is
Extrauretrális inkontinencia néven említik azt az állapotot, amikor a hólyagból sipolyon (fistula) vagy a normálistól eltérő húgycsőnyíláson keresztül, és ennél fogva a normális szabályzást nélkülözve ürül a vizelet. Lehet például helytelen levezetésű, elhúzódó vajúdással járó szülés következménye. Nevében ugyan inkontinencia, de nem sorolódik a valódi inkontinenciákhoz, és igen ritka jelenségről van szó.