Urológiai betegségek

Az urológia az orvostudomány azon ága, mely a húgy-ivari szervek betegségeinek diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. Az urológia tárgykörébe tartoznak a vese és kivezetőrendszerének sebészi úton gyógyítható betegségei, valamint a vizeletkiválasztó-rendszer és a férfi nemi szervek daganatos megbetegedéseinek gyógyítása is.

Vesekövesség

A vesekövesség, helyesebben a veseút kövesség, kisebb-nagyobb kövek kialakulása a vesemedencében. A kövek a vizeletben oldott állapotban jelenlévő egyes anyagok leülepedése, majd kikristályosodása nyomán jönnek létre. Férfiaknál a kőképződés gyakoribb, mint a nőknél, és e betegség általában 30 és 50 éves kor között jelentkezik. A vesekövek kialakulását segítő tényezők pl. a vizeletben lévő túlzott mennyiségű kalcium, túlságosan kevés vizelet, egyes fejlődési rendellenességek, valamint a vizeletben túlzott mennyiségben jelenlévő, kőképződést elősegítő vegyületek (pl. húgysav és annak sói, foszfátok).

A vesekő hosszú ideig "néma" maradhat, tünetei heveny roham formájában csak jóval a kialakulás után jelentkeznek. Ennek oka az, hogy a vesét nem hálózzák be érzőidegek, a húgyvezetéket viszont annál inkább. A vesekövesség főbb klinikai tünetei: a homokszerű üledék felszaporodása és élénkvörös vér megjelenése a vizeletben, a kövek okozta fertőzés és a vesekő-kólika. Utóbbi esetében a fájdalom megközelítőleg jelzi a kő helyét: ha a kő a vesemedencében van, akkor a lágyékba, ha viszont a kő elindult és megrekedt a húgyvezetékben, akkor a nemi szervekbe sugárzik a fájdalom.

Ha a vesekő kiürült a húgyvezetékből, a kólika egy csapásra megszűnik. Ha azonban megakad, a vesemedence tágulatát okozhatja. A kórjóslat a kő vagy kövek nagyságától, számától és elhelyezkedésétől függ. Ha átmérőjük meghaladja az 1 cm-t, kevés az esély arra, hogy természetes úton távozzanak, a húgyúti elzáródás szinte elkerülhetetlen.

A kezelést tehát mindig az adott helyzet határozza meg. A vesekő kémiai összetétele és egyéb javallat alapján az ultrahangos kőzúzás is segíthet, így a keletkezett törmelék természetes úton, sebészeti beavatkozás nélkül távozhat a szervezetből. Amennyiben az ultrahangos eljárás nem tűnik járható útnak, marad a sebészeti beavatkozás. Az újabb vesekövek képződése gyógyszeres kezeléssel előzhető meg. Nagyon fontos a nagy mennyiségű folyadék bevitele, a szigorú diéta valamint olyan anyagok bejuttatása a szervezetbe, melyek gátolják a vesekőképződést (a vizelet savasítása vagy ellenkezőleg, lúgosítása). A diéta és a kiegészítő gyógyszeres kezelés mindig a kő kémiai összetételétől függ.

Hogyan előzhető meg a vesekő újbóli kialakulása?

A megelőzés a kő fajtájától függ. A kalciumköves betegek esetében a megelőzést szolgálja pl. a tiazidtartalmú vizelethajtó, a nagy mennyiségű víz elfogyasztása, alacsony kalciumtartalmú ételek és nátrium-celluloz-foszfát szedése, amivel megemelhető a vizeletben a citrátszint. Az oxalá-tokban gazdag ételek (rebarbara, spenót, kakakó, dió, bors, paradicsom stb.) is kerülendők. Húgysavkövek esetén hús-, hal- és szárnyasszegény diéta ajánlott, allopurinol alkalmazható és megkísérelhető a vizelet lúgosítása is. A struvit kő húgyúti fertőzésre utal, ez esetben antibiotikumot adnak.

Hólyaghurut (cisztitisz)

A húgyhólyag heveny vagy idült gyulladása, melyet a hólyagot bélelő nyálkahártya fertőzésekkel szembeni ellenállásának csökkenése okoz (pl. cukorbetegség esetén, szülés után). A hólyaghurut jellemző tünete a túl gyakori és fájdalmas vizelés, a fájdalom különösen éles a vizelési folyamat végén. Kezelése megfelelő antibiotikumokkal történik.

Vizeletürítési zavar

A vizeletürítési zavar (diszúria) nehezen végbemenő vagy fájdalmas vizelés, melyet általában hólyaghurut, húgycsőgyulladás vagy húgycsőszűkület stb. idéz elő.

Vesemedence-tágulat

A vesemedence és a vesekelyhek kitágulása (hidronefrózis) általában a steril vagy gennyes vizelet felszaporodásának és pangásának a következménye (pionefrózis), de okozhatja a húgyvezeték(ek) vagy az alsó húgyutak elzáródása is. A vesemedence-tágulat típusos vesekő-kólika képében jelentkezik. Ha mindkét vese érintett, akkor a húgyvérűség (urémia) miatt általános mérgezés alakul ki, melynek lassú, fokozatos súlyosbodása teljes veseelégtelenséghez vezet. A legfélelmetesebb szövődmény a gennyes zsákvese (pionefrózis).

Ha csak az egyik vese érintett, megfelelő kezelés mellett a beteg teljes életet élhet, bár ha a vese teljesen tönkremegy, műtétel kell eltávolítani. Ha a vesemedence-tágulat (hidronefrózis) kétoldali, húgyuti katéterezést kell végezni, majd meg kell szüntetni a kiváltó okot. Zsákvese esetében erőteljes megelőző antibiotikus kezelés szükséges.

Vesekő-kólika

A fenti kifejezés a lágyéki területen jelentkező, a hasüregbe, a nemi szervekbe és a combba, valamint a comb bőre alatt futó ideg mentén a comb belső oldalán lesugárzó, igen erős fájdalommal járó tünetegyüttest jelöl, melyhez vizelési zavar is társul. A fájdalmat az esetek többségében a valamelyik húgyvezetékben keletkezett kő elmozdulása okozza (legtöbbször utazás vagy szokatlan erőkifejtés után, ritkábban vesemedence-tágulat következtében). A fájdalom hirtelen keletkezik és rövid idő alatt az elviselhetetlenség határáig fokozódik, pár órától akár néhány napig is eltarthat, hideg verejtékkel kísért ájulást is okozhat. A fájdalom általában hamar alábbhagy az intravénás görcsoldó injekció hatására. Amennyiben a kólikát bizonyítottan kő váltotta ki, tanácsos elkerülni a morfium alkalmazását fájdalomcsillapítóként, mert ez elősegítheti a kő egy helyben maradását (immobilizáció). A görcsoldással párhuzamosan törekedni kell a kiváltó ok megszüntetésére is. Olykor, ha a kólikát magas láz kíséri és félő, hogy gyulladás lép fel, műtéti beavatkozásra lehet szükség.

Prosztata hiperplázia

Tekintse meg orvoslistánkat a hiper­aktív hólyag témában! A férfiak 40 százalékánál 60 éves kor után a prosztata megnagyobbodik. Ez az orvosi nyelven hiperpláziának (a sejtek számának növekedése miatti szövetszaporulat vagy egyszerű túltengés) nevezett jelenség különféle tüneteket eredményezhet, melyek közül első helyen a vizelési zavarokat említhetjük: a vizelés fájdalmas, gyakori, bőséges és nehézkes, a vizelet mennyisége nagyon kevés és az ürítés ereje csökken. A betegség előrehaladásával párhozamosan a hólyag izomzata fokozatosan veszíti el a feszességét (tónusát) és rugalmasságát, egyre tágabbá válik, és emiatt vizeléskor soha nem ürül ki teljesen. Különböző tényezők hatására vizeletvisszatartás (retenció) jelentkezhet hevenyen vagy idültté válhat és különböző szövődményeket okozhat (pl. húgyuti gyulladás, veseelégtelenség, a vesemedence tágulata). Ha nem alakul ki semmilyen szövődmény, a prosztata megnagyobbodása akkor is okoz kisebb vizelési zavarokat, mégpedig a túl gyakori vizelési inger miatt. Ennek kezelése inkább a megelőzést szolgálja, kerülve a túlzott mértékű alkoholfogyasztást, a hideget, az ülő életmódot stb. A betegnek törekednie kell arra, hogy ne tartsa vissza a vizeletét, valahányszor szükségét érzi, végezze is el a dolgát. Ma már kitűnő gyógyszerek kaphatók, melyek segítik a vizeletürítést, ezzel a lehető legkésőbbre halasztva egy endoszkópos műtéti beavatkozás szükségességét, a szerv kisebb vagy hagyományos műtétjét. A hiperplázia esetenként vizeletvisszatartást okozhat, melynek következtében a húgyhólyag kitágul, ami éjszakai vizeletvisszatartási zavarhoz vezet. Esetenként ideiglenes vagy állandó húgycső-katéter használata elkerülhetővé teszi a műtétet, mert egyébként a beavatkozás elkerülhetetlen.

Prosztatarák

Kezdetben a prosztatarák mindig fájdalmatlan. Az esetek mintegy 30%-át a rendszeres vagy más okból végzett orvosi vizsgálat során fedezik fel, 40%-át akkor, amikor a férfiak egyszerű vizelési zavarral keresik fel az orvost.

E daganatféleség százezer 70 éves kor feletti férfiból négyszáznál megtalálható (idősebb korban sokkal gyakoribb, mint fiatalabb korban). A daganat áttétet képezhet a csontokba, a nyirokcsomókba, a májba és a tüdőbe. A hormonfüggő daganatok esetében jó eredmények érhetők el női hormonok nagy adagban történő alkalmazásával. E kezelésmódnak azonban, hiába kompenzálják a kitűnő eredmények, kellemetlen mellékhatásai lehetnek, pl. az emlők kóros megnagyobbodása és a libidócsökkenés.

Minden prosztata műtét után szükséges a katéterviselés, ami gyakran vezet húgyúti fertőzések kialakulásához, ilyenkor antibiotikummal kezelik a beteget. Néhány hétig még jelentkezhet vizelési zavar, de később a panaszok jelentősen csökkennek, majd elmaradnak.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

A prosztata eltávolításával a férfiak többnyire elvesztik nemzőképességüket, mivel ilyenkor az ondó a hólyagba jut és csak a következő vizeléssel sikerül kiüríteni. A közösülési képesség a műtét után többnyire megmarad. 26. szám