A strand, a víz, és a fürdőzés, pancsolás gondolata valahogy mindenkiből boldogságot vált ki. Ki ne tudná felidézni, hogy szaladnak a gyerekek, hogy minél hamarabb beugorhassanak a medencébe, vagy a Balatonba? Hogy kacagnak hangosan, mikor egymást fröcskölik? De ha relaxálni szeretnénk, és lehunyjuk a szemünket, biztos, hogy sokunknak jelenik meg napsütéses, vízparti kép a képzeletünkben. Nem csoda, hiszen ez évezredek óta az idilli állapot szimbóluma. De vajon mi áll az örömérzés hátterében? Mitől olyan jó dolog strandolni?
A szerotonin, köznapi kifejezéssel élve boldogsághormon , elődlegesen felelős az érzéseinkért. Ha elég termelődik belőle a szervezetben, elégedettnek, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat, de csillapítja a fájdalmat és elősegíti a nyugodt alvást is. Szakemberek szerint, ha az agyunkban nincs belőle elég, félelmet, kilátástalanságot tapasztalunk, szorongóvá, sőt, akár depresszióssá is válhatunk. Egyébként egy úgynevezett neurotranszmitterről, azaz ingerületátvivő anyagról van szó, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást. Termelődéséhez többfajta vitaminra, valamint napfényre is szükség van. Így ahogy kilépünk a zárt térből a napsütésre, abban a pillanatban elkezdjük aktiválni a szerotonin képződését, és máris jobban érezzük magunkat.
Napfürdőzzünk!
Nemcsak a szerotonin, hanem a D-vitamin termelődéséhez is nélkülözhetetlen, hogy rendszeresen napon tartózkodjunk. A manapság már csak szupervitaminként emlegetett anyag hozzájárul a csontok fejlődéséhez és egészségéhez, hiánya pedig inzulinrezisztanciához, cukorbetegséghez, illetve depresszióhoz vezethet, de összefügghet egyes autoimmun, szív- és érrendszeri betegségek, vagy a rák kialakulásával is. Szakemberek szerint egyébként, ha napi 20-30 percet napon töltünk, már elegendő D-vitamint állít elő a szervezetünk. Ráadásul ha rendszeresen napozunk egy kicsit, megelőzzük azt is, hogy túl sok melatonin nevű hormont válasszon ki az agyunkban a tobozmirigyünk. Ez az anyag ugyanis nemcsak fáradtságot, hanem kedvetlenséget, és túlzott alvásigényt is okozhat. A napfény ezen kívül szépít is. Jót tesz a bőrünknek, mert szárítja, ha zsíros. Antibakteriális hatásának köszönhetően pedig gyógyítja a pattanásokat, sőt, több más bőrbetegség, például a pikkelysömör, tünetei is csökkennek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nyugtató víz
Nincs annál kellemesebb dolog, mint a kánikulában besétálni a hűvös habokba, és hagyni, hogy kellemesen lehűtse a testünket. De nemcsak a hőmérséklet miatt élvezhetjük a fürdőzést, hanem azért is, mert a vízben könnyebbnek érezzük a testünket, miközben gyengéd masszírozó hatást is tapasztalhatunk. Ha pedig termál- vagy gyógyvízbe merülünk, nemcsak az izmainkat lazítjuk el, és a vérkeringést serkentjük, hanem fel is vértezhetjük az immunrendszerünket a gyógyvízben oldott ásványi anyagok segítségével, amelyek a bőrünkön keresztül szívódnak fel. Nem beszélve arról, hogy nincs is annál pihentetőbb dolog, mint vízcsobogást, a hullámok zaját, vagy tengerzúgást hallgatva szunyókálni. A relaxációs hatását szakemberek gyakran alvászavarok kezelésére is használják.
Ha már vízben vagyunk, úszunk is
A vízhez kapcsolódik az egyik legegészségesebb mozgásforma is. Úszás közben az intenzitástól függően óránként akár 400-600 kalóriát is elégethetünk. Ezen kívül szabályozza a légzés ritmusát, emiatt automatikusan nyugtat, és oldja a stresszt. Ezért az orvosok még a depressziós betegnek is ajánlják. Nem beszélve arról, hogy a rendszeres mozgás segít megőrizni az alakunkat, ezáltal szebbek leszünk, és bizony az önbizalmunk sem szenved csorbát.
Mezítláb boldogabbak lehetünk
A strandon végre lerúghatjuk a szorító cipőket, a szandálokat, amelyek feltörik a sarkunkat, vagy amelyek pántja mélyen bevágódik a bőrünkbe, és elindulhatunk mezítláb. Ez nemcsak azért élvezetes, mert a szabadság élményét biztosítja, hanem azért is, mert akár füvön, akár kavicsokon, akár homokban lépkedünk, tulajdonképpen masszíroztatjuk a talpunkat. Ott ugyanis rengeteg idegvégződés található, amelyeket stimulálva beindíthatjuk szervezetünk öngyógyító mechanizmusait. Ráadásul egyenetlen felületen járva olyan izmokat is megmozgathatunk, amelyeket cipőtalpon soha. Egyes kutatások szerint homokon sétálva másfélszer- kétszer annyi energiát használunk fel, mint kemény felületen.
Viszlát, álmatlanság!
Ez is érdekelhet
A strandolás tehát csodálatos egyvelege mindannak, amire a testnek és léleknek szüksége van. A napsütés a hormonháztartásunkat tartja karban, a pancsolás oldja a feszültséget és a szorongást, a mozgás pedig fizikai fáradtságot is okoz. Mindezek hatására megszűnnek az alváspanaszok, és éjszakánként még azok is tökéletesen ki tudják pihenni magukat, akiknek ez más körülmények között nehezen sikerül.
Legjobban: