Míg a spermium a hüvelybe jut, méteres hosszúságú csatornán kell átérnie. A heréből a mellékhere-csatornán keresztül először az ondóvezetékbe, majd végül a prosztatán keresztül a húgycsőbe kerül akkor, ha sehol sem ütközik akadályba. Ha azonban valahol elzáródás lép fel, az a spermaképben oligozoospermia (spermiumok részleges hiánya) vagy súlyosabb esetben azoospermia (spermiumok teljes hiánya) formájában jelentkezik. Ha ilyennel találkoznak, a szakemberek meghatározzák az elzáródás helyét, és feltérképezik kiterjedését is.
Ondóúti elzáródások előfordulhatnak a herén vagy a mellékherén belül, a mellékhere-ondóvezeték átmeneténél, az ondóvezeték felső szakaszánál, illetve ott, ahol az ondó a húgycsőbe jut. Ezeket okozhatják veleszületett fejlődési rendellenességek és hiányok, de gyakori a gyulladások következtében fellépő hegesedés, esetleg beavatkozások (pl. katéterezés) után keletkező mechanikai akadály is. Az ondóvezeték átjárhatatlanságát okozza a végleges sterilizálás, a vasectomia is.
Ezek sebészeti eljárással többnyire korrigálhatók, de a mesterséges megtermékenyítéshez még erre sincs szükség, hiszen a spermiumokat akár közvetlenül a herékből, mellékherékből is ki lehet nyerni.
Vigyázat: veszélyes fertőzések
A meddőséget okozó elzáródásokért számos fertőzés és gyulladásos megbetegedés lehet felelős. Az ok, hogy a here, a mellékhere, az ondóhólyag, az ondóvezeték, illetve a prosztata akut vagy krónikus gyulladásait követően sérül, majd hegesedés miatt el is záródhat.
A szexuális úton terjedő kórok (gonorrhea, chlamydia) mellékhere-gyulladást, illetve a nemi szerveken sebet, a humán papillomavírus szemölcsöt okozva akadályozza a spermiumok útját. A mycoplasma szintén mellékhere-gyulladást okoz, de a fertőzés következtében a spermiumok mozgása is megváltozhat. A nem gonorrheás, urogenitális (NGU, húgyúti és nemi) fertőzések közül még az E. coli, a tbc és a gombás fertőzések fenyegetnek maradandó károsodással.
Közismert az is, hogy a mumpsz (fültőmirigy-gyulladás) felnőtt korban jelent különös veszélyt a férfi nemzőképességre: a betegség szövődményeként heregyulladás alakulhat ki, ami a későbbi termékenységet nagyban befolyásolhatja. A pubertás utáni mumpsz következménye az esetek 25 százalékában heresorvadás.
Veleszületett vagy művi akadályok
Az ondóvezeték egyes részeinek hiánya és az ondóvezeték veleszületett fejletlensége miatt előfordul, hogy a spermiumtranszport csökkent, vagy teljes elzáródás esetén elégtelen. Ilyenért lehet felelős például a spermavezetékek kétoldali hiánya, ami egy recesszíven öröklődő rendellenesség. A nemzőképtelenség hátterében az ilyen esetek kétharmadában a cisztás fibrózis (CF) nevű betegség génjének "enyhe" hibája áll (ha súlyos génhiba áll fenn, akkor maga a cisztás fibrózis fejlődik ki). Mivel ilyenkor az ejakulátumban nem található spermium, a heréből és a mellékheréből biopszia útján nyerhető hímivarsejt, hiszen a spermiumképzés ilyenkor normális.
Az ondóvezeték mesterséges elzárása sem végleges beavatkozás: az elzárt szakaszok ismételt összekapcsolása sikerre vezet, ha a férfi újra gyermeket szeretne nemzeni.
Műtét vagy sérülés miatti elzáródások
Ha a herezacskó vagy az ondózsinór sérül, esetleg herecsavarodás lép fel, az ondóvezeték szűkületét okozó hegesedés mechanikai akadályt képezhet, akár a sérvműtét, a here, a mellékhere vagy az ondózsinór műtétei esetén. Ezek mikrosebészeti eljárással szintén korrigálható elváltozások.
Ha az ondó máshol és máshogy távozik
Különböző szervi eltérések az ondó teljes hiányát is okozhatják, és ez esetben orgazmuskor nem lövell ki ondó. Az ún. retrográd (visszafelé történő) ejakuláció során az ondó nem a húgycsövön keresztül, hanem a húgyhólyagon át, az első vizelettel távozik. A jelenség mögött neurológiai megbetegedés, korábbi sebészeti műveletek vagy a prosztata megnagyobbodása állhat. A prosztata hipertrófia (dülmirigy túltengés) esetén maga a prosztata gátolja az ondó távozását.