Szégyen a futás, de hasznos - a mondás második része valóban megállja a helyét. Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy már viszonylag kevés futással vagy kocogással elég gyorsan komoly egészségjavulást lehet elérni, átlagosan heti kétszer 2,5-5 kilométer kocogással sokat tehetünk egészségünkért. A futók között kisebb valószínűséggel fordul elő magas vérnyomás, koleszterin problémák, cukorbetegség, stroke, a rák egyes fajtái és az ízületi gyulladás. De valóban tönkreteheti például a térdet? Az izomláz leküzdésében pedig segíthet a nyújtás? Az MNO.hu néhány érdekességet gyűjtött össze a népszerű mozgásformától.
A futás tönkreteszi a térdet
A leggyakrabban hallott futóártalom, hogy tönkreteszi a térdet: szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki elkezdett ugyan futni, de - némi sarkítással - néhány lépés után feladta, mivel saját testén igazolva látta azt a közszájon forgó vélekedést, hogy megfájdulnak tőle a térdei. A mozgásforma okozta terhelést figyelembe véve ez érthető lehet, talpunk ugyanis ilyenkor a megszokottnál jóval nagyobb erővel ütközik a talajhoz, ez pedig - ha nem kimondottan futásra készített felületen vagyunk - olyan rezgéseket, feszültségeket keltenek csontozatunkban, amelyek apró sérüléseket okoznak a térdízületeinkben, és akár gyulladáshoz is vezethetnek.
A gyakorlatban ugyanakkor ennek épp a fordítottja igaz. Egy amerikai kutatásban összesen 90 ezer embert kérdeztek ki testmozgási szokásaikról és mozgásszervi megbetegedéseikről. A válaszadók többsége (75 ezer válaszadó) rendszeresen futott, míg 15 ezer csak gyalogolt. Mint kiderült, a futóknak alig fele szenvedett olyan gyakran ízületi gyulladástól , mint azok, akik nem szoktak futni. Az ízületi gyulladásoknak inkább a túlsúlyhoz lehet köze, ami ellen szintén jó eszköz lehet a futás. Bizonyos genetikai tényezők is állhatnak a gyulladás mögött, így azoknak az embereknek, akiknél a családban többször is előfordult ez e betegség, talán valóban érdemes más mozgásformát választani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Futás előtt nyújtani kell
A nyújtás feladatáról és szerepéről (azaz hogy edzés előtt, vagy azt követően kell-e végrehajtani) nincs egységes álláspont a sportkutatásban. Egyesek szerint az edzés előtti, alapos lenyújtás megelőzhet számos sérülést, sőt az izmok regenerációját is segíti, így csökkenthető az izomláz mértéke. Ez utóbbi állítást egyetlen komolyabb tanulmánynak sem sikerült bizonyítania, a vizsgált tanulmányok egybehangzó eredményei szerint nincs kimutatható összefüggés a nyújtás és az izomláz mértéke, hosszúsága között.
A sérülésmegelőzés tekintetében sincsenek egyértelműen bizonyító erejű vizsgálatok. A montreali klinikai epidemiológiai kutatóközpont egyik munkatársa által írt értékelés szerint "a tudományos szakirodalom, hasonlóan az epidemiológiai bizonyítékokhoz azt valószínűsíti, hogy a nyújtásnak nincs hatása a sportsérülésekre".
Fussunk úgy, mint az indiánok!
Christopher McDougall újságíró Futni születtünk című könyvével kezdte népszerűsíteni a "természetes futást". A műben a mexikói tarahumara indiánokról írt, akik rengeteget futnak, hosszan és viszonylag gyorsan. Egyes megfigyelések szerint e nép tagjai szinte kizárólag talpuk elülső részére lépve kocognak, és persze soha nem szenvednek el sérüléseket (vagy legalábbis nem hangoztatják ezt). Így magától értetődik, hogy az elülső talppárnákon szabad csak futni, a sarkunkkal érinteni először a talajt pedig kifejezetten veszélyes.
Később kiderült azonban, hogy a mexikói indiánok is futnak sarokkal előre, ha épp úgy jön ki a lépés, másrészt az elülső talppárnákon történő futás csak nagy sebességnél lehet hatékony . A hobbifutók sebességén energiahatékonyság szempontjából a sarokra érkezés a jobb, majd dinamikusan kell végiggördülnünk a teljes talpunkon. Több vizsgálat is úgy találta, hogy ha valaki 10 percnél több idő alatt fut le egy kilométert, akkor egyértelműen ez a módszer a jobb. Néhány egyetemista vizsgálatával azt ugyan megállapították, hogy közülük tényleg többször sérültek meg a sarkukra érkezők, tényleges bizonyító ereje azonban ennek a kutatásnak sincsen.
Ez is érdekelhet
Forrás: MNO.hu
Legjobban: