Egyesek egyetlen ideális formát helyeznek előtérbe, mások a test egyéni "áramlását", de abban mindenki megegyezik, hogy a lágy földet érés rendkívül fontos.
Dr. Nicolas Romanov, a Miamiban élő, kétszeres olimpiai futóedző, a Póz-módszer (POSE) megalkotója szerint a futás egy tanítható képesség, amely letisztult, pontos mozdulatokat kíván.
"Létezik egy univerzális, archetipikus futási forma" - állítja Romanov, aki nemsokára megjelenő, The Running Revolution (A futás forradalma) könyvében az előredőlő testet, a lábfej elülső részének földet érését, és a rövid, gyakori lépéseket mutatja be a Póz-módszer jellegzetes tulajdonságaként. Módszere lényege az, hogy az izomerő helyett a gravitációt kell kihasználni annak érdekében, hogy a test gyorsabban és tovább futhasson, sérülés nélkül .
"Ez nem az én szabványom, hanem a természet szabványa" - magyarázta Romanov, aki szerint a futás tulajdonképpen szabályozott esés. "A fájdalom a természet ellen vétett szabálytalanság büntetése. Amikor valaki a gravitáció ellen dolgozik, minden összedől."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Heather K. Vincent, az American College of Sports Medicine (ACSM) tagja szintén támogatja a Póz-módszerben leírt előredőlést, megemelt térdet és gyors lábváltásokat, de nem osztja azt a nézetet, hogy ez minden egyes ember számára üdvözítő módszer.
"A kontrollt és az erőt próbáljuk népszerűsíteni. Nem vagyok biztos abban, hogy egy futási stílus az összes testnek megfelelő lehet" - nyilatkozta Vincent, a Floridai Egyetem Sports Performance Centre központjának vezetője. A szakértő szerint a földet érésnek lágynak, puhának kell lennie .
A connecticuti futóedző, Tom Holland szerint a testünk egy intelligens gép, amely a legkisebb ellenállás irányába mozog. Holland úgy véli, hogy a legtöbb sérülés abból ered, hogy az emberek túl sokat vállalnak túl hamar, nem pedig abból, hogy a sarkukat a földhöz verik. Ettől függetlenül ő is hisz a finom földet érésben, ami szerinte a futás természetes módja.
Legjobban: