Ugyan a méhnyakrák megelőzésének egyik legfontosabb módja a rákmegelőző állapotot kimutató szűrés, pozitív teszt esetén már nincs oki terápia, csak sebészi beavatkozásra van lehetőség. Ezért legfontosabb a betegség primer prevenciója, ami a gyakorlatban a HPV-fertőzés megelőzését jelenti. Ennek módja az oltás, amellyel elejét lehet venni, hogy a vírus a sejtekbe jutva daganatot okozzon. Jelenleg három vakcina áll rendelkezésre. Az egyik a magas kockázatú HPV 16-os és 18-as törzset tartalmazza, a keresztvédelemnek köszönhetően azonban más rákkeltő HPV-típusokkal szemben is hatásos. Összességében HPV-típustól függetlenül 90% feletti hatásossággal rendelkezik a méhnyakrák-megelőzés tekintetében.
A másik vakcina a HPV 16 és 18-as törzsek mellett a nagyon gyakori, szeméremtesti szemölcsöt okozó 6-os és 11-es törzset is tartalmazza. Mivel vannak még további, magasabb kockázatú törzsek, az oltóanyagok fejlesztése nem maradt abba, és 2016 óta Magyarországon is elérhető a 9 komponensű vakcina. Ez a típus a HPV 16 és 18 mellett a 31, 33, 45, 52, 58 törzseket is tartalmazza. Ez azért fontos, mert ez a hét magas kockázatú vírustörzs okozza a méhnyakrákok 92-93 százalékát. Ez a vakcina ráadásul a nem magas kockázatú 6 és 11 törzseket is tartalmazza. A szűrésre persze az új, kilenckomponensű oltóanyagnál is figyelni kell, lévén a garancia ez esetben sem 100 százalékos. Fontos kiemelni, hogy a forgalomban lévő védőoltások a szexuális életet még nem élő, azaz HPV-vel potenciálisan még nem érintett lányoknál alkalmazva mutatják a legmagasabb hatásosságot.
Érdemes azt is tudni, hogy a HPV-vakcinák nemcsak a méhnyakrák megelőzését segítik, hanem a végbélnyílási és több szeméremtájéki daganatét is. Ez utóbbit az eddigi ismeretek szerint 95 százalékban az a HPV 16 okozza, amely ellen valamennyi oltóanyag védelmet nyújt. Valószínűleg ez az egyetlen olyan törzs is, amely a méhnyakrák mellett egyéb daganatot is kivált, és így a férfiakra is veszélyt jelenthet.
Végzetes véletlen
Mivel a méhnyakrák lassan alakul ki, azon túl, hogy oltással nagy eséllyel meg lehet előzni, szűréssel is fölfedezhető. Ez nem mondható el a járványos agyhártyagyulladásról , amely nagyon gyorsan, akár egyetlen nap alatt is végzetes lehet. Emiatt az oltás kulcskérdés, hiszen ha már kialakul, gyakran nincs visszaút: a fertőzés komoly és gyors egészségromlást eredményez, ha pedig a kórokozó a véráramba jut, órákon belül hatalmas károkat okoz. Ez akkor is komoly veszély, ha amúgy a járványos agyhártyagyulladás nem gyakori: hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ nagyságrendileg csak 50-70 esetet regisztrál évente.
Az ellene hatásos védőoltás beadatásának különösen zsúfolt környezetben, óvodában, iskolában van nagy jelentősége, hiszen ilyen közösségekben sokkal könnyebben kialakul a kórokozó hordozása. Ez pedig még akkor is veszélyt jelenthet, ha önmagában nem okozza a betegség megjelenését - garatflórájában viszonylag sok ember hordozza ezt a kórokozót, a fiatalok akár 5-50 százalékánál is előfordulhat. Az általa okozott betegséget megelőző oltást megkaphatják a csecsemők is, akik immunrendszere nehezebben alakít ki memóriaválaszt. Hazánkban csecsemőkorban a B típusú meningococcus okozza a megbetegedések nagyobb részét, emellett a C típusú formának van még fontos kóroki jelentősége. Az oltás másik, kiterjesztettebb típusát jellemzően azoknak ajánlják, akik külföldi utazást terveznek, különösen, ha Afrikába látogatnak el, illetve serdülő- és fiatal felnőttkorban van ennek az oltásnak jelentősége.
Évenként visszatér
Sokak életét évről évre megkeseríti az influenza , pedig ellene is van védelem. Az influenzavírus túlélési stratégiáját a változékonyságra alapozza. Amikor már adott típus ellen sokan védettek, változtat a szerkezetén, és újra rengeteg fogékony vírusgazdát fog találni. Emiatt az influenza elleni védekezés versenyfutás a vírussal. Az oltás ez esetben nem jelent garantált megelőzést, a vakcinát ugyanis minden évben az alapján készítik el, hogy várhatóan a vírusnak melyik típusa okoz majd járványt - az pedig sajnos megesik, hogy nem találják el. Az influenza elleni oltóanyagok összetétele évről évre változik, és a védőoltás beadása is ezért ajánlott minden szezonban.
Ma már tudják, hogy az A vírus felületi antigénjeiben folyamatos és kismértékű, időnként pedig kifejezett, hirtelen változás is bekövetkezhet - legjobban ez a típus képes átalakulni. Megesik az is, hogy az a vírus, amely alapján a vakcina elkészül, télen már nem ugyanazzal a struktúrájával van jelen. A vírus B szerotípusának változékonysága csak kismértékű, míg a C típus még annál is stabilabb antigén-szerkezettel rendelkezik. Utóbbi miatt változni is csak kevéssé tud, emiatt pedig csupán kisebb járványokat hozhat létre.