Nemrég készült felmérésünk arról, hogy mennyire vagyunk tisztában azzal, mit jelent a prevenció, tudjuk-e, hogy a szűrővizsgálatok bizony életet menthetnek, a dohányzás nagyon ártalmas, a gyógyszereket pedig nem véletlenszerűen kell szedni, hanem az orvos utasításának megfelelően. Tíz olyan kérdést tettünk föl, amelynek igaz vagy hamis mivoltáról kellett dönteni, az eredmények pedig meglepően jók voltak: egy kérdést leszámítva a válaszok 90 százalék fölötti arányban helyesnek bizonyultak.
Pedig a valóság sajnos mást mutat: míg például a válaszadók 99 százaléka - helyesen - igaznak tartja az állítást, mely szerint a rendszeres szűrővizsgálat életet menthet, addig a hazai részvételi arányok a szűréseken rettenetesek. Az 50 és 70 év közötti nőknek csak kevesebb mint fele vesz részt szervezett mammográfiai vizsgálaton, míg az európai arány ennél jobb, 63 százalékos. A számok persze picit magasabbak, hiszen míg nálunk a nőknek körülbelül 45 százaléka megy el szűrésre az állami rendszerbe, addig a becslések szerint 15 százalék magánúton teszi ezt meg, ami a hivatalos statisztikákba nem kerül be. A teljes átszűrtség tehát 60 százalékosra tehető, de a részvétel így is messze van az ideálistól. Pedig komoly statisztikák vannak arra vonatkozóan, hogy a korai diagnózissal mit lehet elérni: a halálozás 30-45 százalékos csökkenését. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy nálunk a 20-69 éves korosztálynak kevesebb mint 40 százaléka jár rendszeresen méhnyakrák szűrésre. Csak az összehasonlítás kedvéért: ugyanez az adat az Egyesült Királyságban közel 80 százalékos.
Oltástól a dohányzásig
A válaszadók 95 százaléka azzal is tisztában volt, hogy a védőoltások nem csak gyermekkorban fontosak. Furcsa, hogy ehhez képest napi szinten látjuk a közösségi oldalakon az oltásellenes cikkeket: ilyesmit okos, tájékozottnak gondolt ismerősök is gyakran megosztanak. Pedig az oltásellenességnek komoly veszélye van, mert rég elfeledett betegségek is felüthetik a fejüket miatta. A vakcinák nemcsak gyerekkorban kulcsfontosságúak, hanem felnőttkorban is fontos szerepük van. Például sokaknál előfordulhat, hogy gyermekkorukban nem esnek át egy-egy fertőzésen, és felnőttként védőoltással szereznek ellene védettséget. Idősebb életkorban, krónikus betegségek esetén az influenza és a pneumococcus elleni oltásnak is jelentős szerepe van a betegségek hatékony kivédésében, az egészség megőrzésében.
A válaszadók 99 százaléka azzal is tisztában volt, hogy a dohányzás befolyásolja az érrendszeri betegségek kialakulását. Ez valóban így van, hiszen ez a káros szenvedély súlyosan károsítja az érrendszert és közvetve szinte minden szerv működését. Jelentősen emelkedik miatta a szívinfarktus és a stroke kialakulásának veszélye, valamint az alsó végtagi keringészavarok, a trombózis és az érszűkület kockázata. De úgy tűnik, ez valahogy mégsem elég elrettentő, hiszen Magyarországon mégis dohányzik majd minden negyedik ember, sőt még a 15 éves fiúknak és lányoknak is 20-20 százaléka fújja a füstöt rendszeresen. Mindez a hazai hörgő- és tüdőrákos betegek számát ismerve különösen rémisztő: az Országos Onkológia Intézet által vezetett Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évi mintegy 11 ezer embernél diagnosztizálnak ilyen betegségeket. Ráadásul a dohányzás a tüdőrák mellett más daganatos betegségek kockázatát is növeli.
Sport és környezet
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A tesztünket kitöltők közül mindenki - a helyes válaszok aránya 100 százalékos volt - tisztában volt azzal, hogy a rendszeresen sportolókat kevésbé fenyegetik a pszichés betegségek és a stressz. Ez is érthető, hiszen a testmozgás köztudottan oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt, és a depresszió ellen is hatékony. Mozgás hatására hangulatjavító szerotonin, valamint fájdalomcsillapító endorfin szabadul fel az agyban. A rendszeres fizikai aktivitás kiegyensúlyozott hétköznapokat biztosít. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyaroknak mindössze harmada mozog annyit, amennyit a szakemberek jellemzően javasolnak: vagyis heti legalább 2,5 órát.
Válaszadóink 99 százaléka tudta, hogy a környezeti tényezők igen fontos szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. Való igaz, hiszen környezetünkben a klíma, a lég- és zajszennyezettség mértéke, az ivóvíz minősége, a politikai, gazdasági és szociális környezet, például a család és a lakásviszonyok, a munkahely, a közlekedés, a jövedelem vagy a társadalmi rétegződés is komoly befolyással van az egészségünkre.
Hol vész el a prevenció?
A tesztünket kitöltők 92 százaléka tisztában volt azzal is, hogy prevenció, vagyis a betegség megelőzése nem csak a kialakult egészségromlás esetén fontos. Vagyis hogy a fogalom azon törekvések összességét jelenti, amelyek az egészség fejlesztését, megőrzését célozzák, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a súlyosbodás kivédését szolgálják. Ez a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzését, a stresszmentes életmód mellett az egészségtudatos életformát, a mozgást, a kiegyensúlyozott táplálkozást is magában foglalja.
Fontosságát komoly kutatások is bizonyítják. A Német Táplálkozáskutató Intézet szakemberei készítettek például olyan felmérést, amelyben megnézték, mennyivel csökkenti az egészséges életmód - a dohányzás mellőzése, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a húsfogyasztás csökkentése, a túlsúly kerülése és a hetente legalább három és fél órás testmozgás - bizonyos betegségek rizikóját. Nagy mintás kutatásukból kiderült, hogy aki figyel életmódjára, akár 93 százalékkal is csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának rizikóját, míg a szívinfarktusé 81 százalékkal esik vissza. Az agyvérzés kockázata 50 százalékkal csökkenthető pusztán életmóddal, míg a daganatos betegségeknél 36 százalékos rizikócsökkenés érhető el személyes odafigyeléssel. A statisztikák viszont újra és újra megmutatják: hiába tudjuk ezeket az összefüggéseket, mégsem figyelünk rájuk eléggé.
Ködbe vesző elmélet
Elvileg tisztában vagyunk azzal is, hogy a gyógyszereket előírás szerint kell szedni. Legalábbis válaszadóink 88 százaléka tudta, hogy az orvosságokat nem elegendő addig szedni, amíg betegnek érezzük magunkat, illetve ameddig fennállnak a kellemetlen tünetek. A tesztet kitöltők 99 százaléka tudta azt is, hogy a sikeres terápia kulcsa a megfelelő orvos-beteg együttműködés . Szintén 99 százalék volt tisztában vele, hogy az új vényköteles gyógyszerekről, terápiás eljárásokról nem a médiából kell tájékozódni. Ez így is van, hiszen az eredményes terápia szempontjából elengedhetetlen, hogy a készítményekről megbízható szakemberektől, így orvosoktól, gyógyszerészektől, betegszervezetektől szerezzünk információt, a betegtájékoztatót pedig mindig tanulmányozzuk. A szakemberek javaslatainak, illetve a gyógyszerleírásokban foglaltaknak a betartása nagyon fontos. Azaz nem szabad gyógyszert rendszertelenül szedni, rossz időpontban bevenni, a terápiát megszakítani. Aki így tesz, kockáztatja a terápia sikerét, veszélyezteti saját egészségét.
Ez is érdekelheti
Mindezeket szinte mindenki tudja, a hazai beteg-együttműködés mégis igen gyenge, messze elmarad az ideálistól: krónikus betegek esetében átlagosan 50 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a páciensek fele vagy nem veszi be a kiváltott gyógyszereket, vagy felhagy szedésükkel egy idő után. Ennek katasztrofális gazdasági hatása is van. Erre vonatkozóan szintén volt kérdésünk, válaszadóink 97 százaléka pedig tisztában volt azzal, hogy a terápiát nem követő betegek komoly többletterhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. Valahogy mégsem tudunk fölhagyni ezzel a gyakorlattal, pedig nemcsak az ellátórendszert és saját pénztárcánkat terheljük vele, hanem egészségünket is veszélyeztetjük.
Legjobban: