Miközben a hazai várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az Európai Uniós átlagnál, a magyarok a 76,2 évvel jelentősen elmaradnak a környező országok 78-82 éves átlagától is. Ezek a kedvezőtlen mutatók pedig egyértelmű versenyhátrányt okoznak Magyarország számára - hívta fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), amely hárompontos javaslatcsomaggal támogatja a kormány korszerű egészségügyet és hatékony gyógyszerpolitikát célzó munkáját. Az egyesület szerint a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítésére, a gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontására, valamint a gyógyszeripart érintő különadók egészségügy érdekében történő felhasználására van szükség.
Jelenleg is mintegy 7000 új gyógyszerkészítményt fejlesztenek, azonban az Európai Unióban központilag törzskönyvezett készítmények mintegy 60 százaléka soha nem jut el Magyarországra. Ez nem csak a lakosság egészsége számára problémás, a jól működő egészségügynek és a hatékony gyógyszerpolitikának az ország versenyképességében is kulcsszerepe van. Az innovatív gyógyszergyártók ezért három fontos lépést jelöltek ki, ami hosszútávon is javíthatná az ország népegészségügyi mutatóit.
40 milliárdra vagyunk a visegrádi országoktól
A magyar állam az elmúlt 12 évben nettó értéken nem növelte a gyógyszerekre fordított közkiadások mértékét: hiába látszik némi névleges bővülés, mindez valójában (reálértéken) csökkenést jelent, és jelentősen elmarad a visegrádi országok átlagától. A magyar betegek ezért kevesebb új, az eddigi kezeléseknél hatékonyabb, modern gyógyszerhez jutnak hozzá, ami így az életkilátásaikat is negatívan befolyásolja - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója. Az egyesület ezért a kormányhoz is eljuttatott hárompontos javaslatcsomag első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei.
Az igazgató szerint amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Amennyiben a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is - vélekedett Dr. Holchacker Péter.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Gyorsítani kell a gyógyszerbefogadást
Az Európai Uniós országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt (Ausztriában jelenleg 82 évre, Szlovéniában 81,2, Csehországban 79,1, Lengyelországban 78, míg Magyarországon csak 76,2 éves a várható élettartam ), amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint 70 százalékot is meghaladó arányban járultak hozzá. Mindeközben az EU-ban központilag törzskönyvezett új gyógyszereknek mintegy 40 százaléka jut csak el a magyar betegekhez. Az AIPM ezért második pontjában javasolja az egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszerbefogadási rendszer felállítását. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen.
Dr. Holchacker Péter szerint így a legújabb gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz. Magyarországon a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe - tette hozzá az AIPM igazgatója.
Mi lesz a gyógyszeripari különadóval?
A gyógyszeriparra 2007 óta kimondottan magas adóteher hárul, ami az akkori gazdasági helyzetben szükségesnek bizonyult, de a válság kezelését követően sem számolták fel teljesen. Az iparágak szereplői csak a tavalyi évben közel 100 milliárd forintnyi különadót fizettek be a költségvetésbe, az ilyen mértékű adóteher pedig a fejlesztések és a befektetéseket sem ösztönzi. A gyógyszerkassza bővítése és a befogadási rendszer reformja mellett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért harmadik pontként a gyógyszeripart sújtó különadók strukturális átalakítását javasolná.
Többek között az állami források átcsoportosításával érnék el azt, hogy a különadóból befolyó összegeket a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedésekre - például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok - fordítsák. Az AIPM szeretné azt is, hogy Magyarország megőrizhesse a klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét, amit például az is segíthetne, ha a klinikai vizsgálatok költségeit kutatás-fejlesztési ráfordításként számolhatnák el, így azok egy részét leírhatnák a különadóból.
Legjobban: