Valamennyiünk előtt ismerős a jelenség, amikor egy ködös, fagyos téli napon bent, a meleg szobában sem érezzük jól magunkat. Valahogy nem tudunk gondolkodni, rosszul alszunk, nyugtalanok, idegesek vagyunk, előjön az asztmánk vagy az allergiánk, kiszárad a szemünk és a bőrünk. Lehet, hogy ezek mind egy fontos tényezőre vezethetőek vissza: a lakás nedves vagy éppen túl száraz, állott, áporodott levegőjére. Ráadásul a statisztikák szerint az időnk nagy részét télen zárt helyiségekben töltjük. De pontosan mi történik ilyenkor?
Pára és penész
Ha kint hideg van, bent a radiátorok, kályhák és más fűtőberendezések ontják a meleget. Közben folyamatosan képződik a pára - már attól is, hogy lélegzünk, a főzés, teregetés, mosogatás, fürdés során pedig még inkább. A szakemberek szerint egy átlagos család naponta tíz liter párát is termel. A hideg falakon és ablakokon azonban ez lecsapódik, ami rendkívül kedvező környezetet jelent a poratkáknak és a penészgombáknak is. Elsősorban a fal mellé állított bútorok, ágyak, szekrények mögött érdemes ellenőrizni, hiszen rendkívül allergének, folyamatos jelenlétük pedig nemcsak asztmához, hanem felső légúti megbetegedésekhez is vezethet. A penész ráadásul fáradtságot, fejfájást és keringési problémákat is okozhat.
Ha túl magas, az se jó, ha túl alacsony, az se. A levegő egyik legfontosabb tulajdonsága, amely a minőségét meghatározza, a páratartalom.
Túl száraz levegő
Szintén az állandó fűtés számlájára írható az is, ha a szobákban kiszárad a levegő, főleg akkor, ha túl magasra állítjuk be a hőmérséklet-szabályozót, azaz túlzottan felfűtjük a helyiségeket. Ha a páratartalom 30 százalék alá esik, irritálhatja a nyálkahártyát, így gyakran kimerülten, bedugult orral és fájó torokkal ébredhetünk, kiszáradhat a szemünk és a bőrünk. Télen a bőrünknek egyébként is nagyobb kihívást jelent a folyamatos kültéri hideg, illetve a fagyos szél, ezért ha beltéren sem éri nedvesség, érdessé, repedezetté válhat, és kevésbé tud ellenállni a kórokozók támadásának is.
Szén-dioxid, szén-monoxid és más mérgező gázok
Légzés során oxigént veszünk fel a levegőből, majd a kilégzéssel szén-dioxidot adunk le. Amennyiben egy-egy helyiséget ritkán szellőztetünk, a színtelen, szagtalan gáz koncentrációja magasra nőhet. Bár ennek konkrét egészségkárosító hatása nincs, közérzetünket jelentősen ronthatja, hiszen csökken szervezetünk, azon belül is agyunk oxigénellátása. Emiatt aztán nehezen tudunk figyelni, fáj a fejünk, rosszabbul alszunk, de még a hangulatunkat is negatívan befolyásolja.
Ha meghibásodik a fűtőberendezés, a szénvegyületek tökéletlen égése miatt szén-monoxid kerülhet a lakás levegőjébe. Ez olyan mértékű oxigénhiányos állapothoz vezethet, aminek eszméletvesztés és halál is lehet a következménye. Azért különösen veszélyes, mert az ugyancsak színtelen, szagtalan gáz jelenlétét gyakran csak a mérgezéses tünetek érzékelésekor vesszük észre. Komoly kockázatot jelenthet az is, ha például felújítási munkákat időzítünk a téli időszakra. A különböző festékek, tisztítószerek és más illékony vegyi anyagok ugyanis rendkívül erősen szennyezhetik otthonunk levegőjét, és komoly egészségkárosító hatásuk is lehet.
Vírusok
Nem véletlen, hogy a tél a vírusfertőzések szezonja. Iskolákban, óvodákban, munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön ugyanis egy-egy tüsszentéssel is több méteres távolságra juthatnak el a kórokozók a levegőben. De otthon sem jobb a helyzet, ha valaki megfertőződik, és a zárt, meleg lakásban próbálja kiheverni az influenzát vagy a náthát. Főleg akkor kell odafigyelni a rendszeres szellőztetésre, ha szeretnénk megelőzni, hogy a családtagok is elkapják a betegséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Hogyan szellőztessünk jól?
Tanácsos naponta többször, rövid időre szélesre tárni az ablakokat. A szobák levegője hamar, 5-15 perc alatt kicserélődik, a falak, a bútorok és a padló azonban nem hűl ki, így nem pazarlunk energiát arra, hogy újra ideális hőmérsékletet biztosítsunk a környezetünkben. Már ébredés után érdemes rögtön szellőztetni, hogy az éjszaka elhasznált oxigént pótoljuk. Főzés és fürdés után is nyissuk ki az ablakot, hogy a pára és a gőz könnyebben távozhasson. Este pedig az éjszakai nyugalmunk érdekében engedjünk be egy kis friss levegőt hálószobánkba. Ha megoldható, a frissen mosott ruhákat ne a lakásunkban teregessük, de legalábbis ne abban a helyiségben, ahol alszunk. Ezeket a szabályokat pedig ne csak az otthonunkban tartsuk szem előtt. A munkahelyünkön, az irodában, a gyerekeknek az iskolákban és az óvodákban is fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk.
Legjobban: