Bangladesben hamarosan megszüntetik a muzulmán házassági anyakönyvekben a "szűz" bejegyzést, helyette a férjezetlen szerepel majd - jelentették be a bangladesi jogászok. A jogvédő csoportok azért küzdöttek a változásért, mert úgy vélték a szüzességi kérdés diszkriminatív és sérti a nők magánéletét. "Az, hogy egy nő szűz-e vagy sem, teljesen személyes ügye" - mondta az egyik jogi aktivista. A jogászok rámutattak arra is, hogy a férfiak esetében viszont soha nem volt elvárás a szüzességi nyilatkozat.
Egyre többen várnak a házasságig
Sokaknak furcsának tűnhet a házasság előtti szexuális élet megtagadása. Pedig hazánkban is egyre több fiatal dönt úgy, hogy megőrzi ártatlanságát a házasságig. Korábbi cikkünkben olyan fiatalokról írtunk, akik vállalták, hogy az RTL Klub Híradójának kamerái előtt is beszélnek arról, miért tartóztatják meg önmagukat a házasságkötésig.
Van, aki a megtisztulás miatt tartja távol magát a szexuális örömöktől, ez pedig az önkielégítést is magába foglalja. "A szexualitás rabjai ugyanolyan rabok, mint az alkoholisták" - véli Benedek. Lídia pedig arról mesélt, hogy már kisgyermekként úgy képzelte, kizárólag a férjével fog csókolózni - és ehhez tartja is magát. "Akik megtartják a házasságukig a szüzességüket, azoknál az átlagos, 50-60 százalékos válási arány lecsökken 5-6 százalékosra" - véli a pszichológusnak tanuló egyetemista, aki szerint ez az egyik legfontosabb érv a szüzességi fogadalom mellett.
A géneken is múlik
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az első szexuális élmény időpontját nagyban befolyásolja a szociális, illetve kulturális háttér is. A Cambridge-i Egyetem korábbi kutatása szerint azonban bizonyos génvariánsok is befolyásolják, mikor veszítjük el a szüzességünket. A szakemberek szerint 38 génvariáns hozható közvetlen összefüggésbe az első szexuális aktus idejével. Bizonyos gének a habitusunkért felelősek - a forrófejűek például jóval hamarabb bevállalják az első éjszakát -, némelyik pedig a serdülőkori változások beindítását szabályozza. De számos génvariáns befolyásolja az utódnemzéssel kapcsolatos döntéseinket is, például azt, hogy milyen idősen vállaljuk az első gyereket, illetve mennyi gyereket nevelünk fel.
Legjobban: