A jobb és bal oldal megkülönböztetése meglepően összetett neurológiai és pszichológiai folyamat, melyben szerepet játszik például a különböző érzékszervek integrálásának képessége, a memória és a nyelvi képességek is.
Van, akinek automatikusan megy, de van olyan is, akinek nehézséget okoz a jobb és bal oldal megkülönböztetése, vagyis egy hirtelen döntési helyzetben elbizonytalanodhat, és gondolkoznia kell, hogy melyik a jobb és melyik a bal. Nehezítheti a helyzetet, hogy ha szemben állunk valakivel, akkor a jobb és bal oldalak „felcserélődnek”: vagyis, ami az egyik félnek a jobb oldala, az a másiknak a bal. Ebben az esetben a bonyolult folyamatokhoz még az is hozzáadódik, hogy képzeletben „meg kell fordítanunk” az adott képet.
A két oldal felcserélése az esetek nagy részében csak zavaró kellemetlenség, de bizonyos helyzeteben, például autóvezetésnél , kifejezetten veszélyes lehet. Arról pedig több történetet is hallani lehetett, hogy tragikus tévedésként nem azt a végtagot amputálták, melyet kellett volna.
A jobb és bal oldal keverése gyakoribb a nőknél , de az, hogy valaki esetleg keveri az oldalakat vagy elbizonytalanodik, több tényezőtől is függ. Az egyik ilyen a stressz: azoknál, akiknél ez az automatizmus jól működik, laboratóriumi kísérletek során a teljesítménykényszer miatt könnyebben hibáznak.
Könnyen okozhatja a jobb és bal oldal keverését a környezet, például a zavaró zajok vagy a kérdezősködés. Egy-két megfelelő technika (például az óra- vagy gyűrűviselés) segítségével csökkenthetjük azokat az eseteket, amikor a jobb és bal oldal megkülönböztetése problémát okoz.
A jobb és bal oldal megkülönböztetésének nehézsége súlyos betegség tünete is lehet. A Gerstmann-szindróma az agy bizonyos területének sérülése vagy stroke miatt jelenhet meg, és az oldalak megkülönböztetése mellett az írási, számolási nehézségek vagy képtelenség, illetve a kéz ujjainak megkülönböztetésének a hiánya is jellemző tünet. Igen ritkán gyermekkorban is jelentkezik, ennek okát még nem sikerült megállapítani.