A jelenséget főleg azok a nők tapasztalják, akik kemoterápián estek át, a szakemberek pedig a "kemo-agy" elnevezéssel illetik.
Stephanie Reid-Arndt, a Missouri Egyetem munkatársa azonban arra a felfedezésre jutott, miszerint azok a mellrákon átesett nők, akik még nem kaptak kemoterápiás vagy hormonkezelést, szintén hasonló hanyatlást tapasztaltak magukon, ráadásul, akik stresszesebbek voltak és a stresszt nem tudták megfelelő módon kezelni, azoknál ez a hanyatlás nagyobb eséllyel jelentkezett.
Reid-Arndt úgy véli, a fenti megfigyelések arra utalnak, hogy a mentális hanyatlás inkább azzal függ össze, ki milyen mértékben képes feldolgozni az őt ért stresszt, ezért a mellrákon átesett nők számára igen fontos lenne, hogy elsajátítsanak egy megfelelő stresszkezelő módszert . A szakember hozzátette, hogy a mellrák diagnózisának kézhez vétele után sok nőnél azonnal elkezdik a kezelést, anélkül, hogy idejük lenne lelkileg felkészülni arra, ami rájuk vár. Gyakran pedig épp azok a nők élik át magukban a legnagyobb megrázkódtatást, akik látszólag könnyen veszik a dolgokat, holott ők csupán nem mutatják ki, amit éreznek. Ezt elkerülendő fontos lenne, hogy ezek a nők beszéljenek aggodalmaikról a kezelőorvosukkal, családtagjaikkal és barátaikkal, és fogadják el a környezetüktől a segítséget.
A Journal for Clinical Psychology in Medical Settings című lapban megjelent tanulmány végső üzenete tehát az, hogy amennyiben a szakemberek segítségével a betegek képesek megtanulni kezelni az őket ért stresszt , nemcsak életminőségük javulhat, de kognitív funkcióik hanyatlását is elkerülhetik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: